A magyarok szigorúbban büntetnék a hamisítást
2022. 11. 26. 17:00
Szigorúbban lépnének fel a hamisítókkal és a hamisítványok terjesztőivel szemben a magyarok: 2022-ben a lakosság 60 százaléka büntetné a mostaninál szigorúbban a hamisítókat és a terjesztőket, tavaly ez az arány 55 százalékos volt - derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. legfrissebb, reprezentatív kutatásából.
A vásárlók felelősségre vonásáról is keményebben vélekedik a magyar lakosság, mint a tavalyi adatfelvétel idején: míg 38 százalék szerint hamis termékek vásárlóit nem terheli felelősség, addig 37 százalék a vásárlók felelősségre vonását sürgeti, mely az előző hullám adataihoz képest 10 százalékpontos növekedés.
A hamisítványok terjesztését a korábbi évekhez képest nagyobb arányban értékeli a lakosság bűncselekményként. Idén már a megkérdezettek 62 százaléka tartja bűncselekménynek a hamisítványok eladását, a tavalyi 53 százalék után. A megkérdezettek 16 százaléka szerint nem törvénybeütköző a hamis áruk terjesztése, miközben a felmérésben részt vevők 22 százaléka nem foglal állást a kérdésben.
A megkérdezettek 43 százaléka gondolja úgy, hogy a törvényi szabályozás elrettentheti az embereket a hamis termékek megvásárlásától, míg a népesség 29 százaléka nem hisz ebben, csaknem 27 százalék pedig bizonytalan a törvény elrettentő erejével kapcsolatban. Az elmúlt évekhez képest valamivel nőtt azoknak az aránya, akik a hamisítványok kiszűrése érdekében ellenőrzéseket szorgalmaznának: idén a megkérdezettek 68 százaléka mondta azt, hogy az ellenőrzések gyakoriságának és hatékonyságának növelésével lehetne fellépni a hamisítók ellen. Tavaly 61 százalék vélekedett így.
Idén már a megkérdezettek 66 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a hamisítás miatt komoly bevételektől esik el a költségvetés, a tavalyi 59 százalék után. A válaszolók 53 százaléka gondolja úgy, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg, ami a tavalyi évhez képest 8 százalékpontos növekedést jelent - olvasható a felmérésben.
A legértékesebb kortárs magyar festő művét árverezik el a Virág Judit Galéria aukcióján május 19-én
A hazai kortárs festészet legértékesebb nemzetközi sztárjai lesznek a Virág Judit Galéria május 19-i aukciójának főszereplői. Hantaï Simon festménye 50 millió forintos kikiáltási árról indul, ám becsértéke meghaladja a 100 millió forintot. Kalapács alá kerülnek a világszerte keresett Keserü Ilona, Maurer Dóra, Bak Imre, Birkás Ákos, Deim Pál és Fajó János alkotásai is.
Brutális adat: a vállalati generatív AI beruházások mindössze 5%-a hoz mérhető eredményeket
Világszerte a vállalatok közel 90%-a használ valamilyen mesterséges intelligencia-alapú megoldást legalább egy üzleti funkcióban, ugyanakkor az induló projektek csupán mintegy tizede jut túl a kísérleti szakaszon és épül be a napi folyamatokba. Az AI-robbanást övező eufória lecsengésével hazai és nemzetközi szinten is egyre világosabbá válik: nem a technológia jelenti a szűk keresztmetszetet, hanem a működési keretek hiánya – hívja fel a figyelmet Laczkó Gábor, a Stylers Group alapító tulajdonosa, AI stratégiai tanácsadója.
Elképesztő tempóban veszik fel a hiteleket a magyarok, tarol az Otthon Start, de minden mást is visznek
Soha nem látott mértékben vették fel a hiteleket márciusban az igénylők. A lakáshiteleknél és a személyi kölcsönöknél is új rekord született a megkötött szerződések összegében – derül ki a BiztosDöntés.hu által összegyűjtött friss jegybanki adatokból. Az utóbbi hónapokban szerényebb forgalmú munkáshitel és a babaváró kölcsön iránt is megugrott a kereslet, ami részben az Otthon Start hitelnek is köszönhető.
Magyarország visszaadta az ukrán bank lefoglalt pénzét
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le - jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a Facebookon.
Túl lehetnek a mélyponton a lakásépítések, ötszörösére nőtt az új lakások kínálata
Az idei első negyedévben 2821 új lakóingatlant adtak át, ami 4,3 százalékos növekedést jelent éves szinten. Jelentősen nőtt a lakásépítési kedv: a kiadott engedélyek száma ugyanis 64 százalékkal közel 9300-ra emelkedett. A fővárosban és a megyei jogú 13-13 százalékkal nőtt az új lakások száma, a többi városban viszont alig több mint 1 százalékkal emelkedett. A lakásépítések jelentős részben Budapestre koncentrálódnak: a fővárosban átadott közel ezer új lakás majdnem 90 százalékának három városrész, a X., a XI. és a XIII. kerület ad helyet.
Milyen használt autómárkát éri meg most külföldről behozni?
Áprilisban a DataHouse adatai szerint 12 821 import használt személyautó kapott hazai rendszámot, ami 23,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, 10 378-as mennyiséget. Ebben a hónapban már egyértelműen a vásárlók számára igen kedvező devizaárfolyam pörgette a forgalmat: az euró jegyzése négy éve nem látott, 360 forint közeli szintre süllyedt ebben az időszakban.
Ön az ALDI-ban vásárol? Akkor mostantól biztosan biztosan ott fog!
Az ALDI Süd csoport átalakítja üzleteit és egyszerűsíti működését a régióban, így Magyarországon is. Az ALDI hazai áruházainak kétharmada újul meg május közepéig, és a hatékonyabb működésből származó költségelőnyöket további árcsökkentésekre fordítja a cég.
Nyugdíj emelés Ausztriában – mennyivel kapnak többet az osztrák nyugdíjasok évente?
Az osztrák nyugdíjemelés lényege első pillantásra egyszerűnek tűnik: a nyugdíjakat minden év január 1-jén hozzáigazítják az előző időszak inflációjához. A valóság azonban ennél árnyaltabb. Ausztriában az éves nyugdíjemelés alapja nem politikai ígéret, hanem törvényben szabályozott pensionsanpassung, vagyis nyugdíjkiigazítás, amelynek célja a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése. A hivatalos osztrák szociális minisztérium megfogalmazása szerint a nyugdíjakat azért szorozzák meg minden év január 1-jén a törvényes kiigazítási tényezővel, hogy a nyugdíjak vásárlóereje megmaradjon.
Közeleg a kiberbiztonsági audit határideje - a sikeres online támadások továbbra is a munkatársak megtévesztésére épülnek
Az Európai Unió NIS2 irányelvéhez igazodó hazai kiberbiztonsági szabályozás értelmében az érintett szervezeteknek legkésőbb 2026. június 30-ig kell teljesíteniük kötelező auditjukat – hívja fel a figyelmet az EY. A határidő közeledtével egyre több vállalat ismeri fel, hogy a megfelelés nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem átfogó szervezeti és működési kihívás is.
Jelentős fagykárok érték a gyümölcsösöket
Jelentős fagykárok érték a gyümölcsösöket Magyarországon, a nemzetközi szintű bizonytalanságok is kedvezőtlenül hatnak a friss termékek piacára Európa-szerte - olvasható a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács honlapján közzétett összefoglalókban.
Közvetlen foglalással elérhetővé váltak a pécsi reptérről a Lufthansa müncheni járatai
A Lufthansa hivatalos codeshare partnerként kapcsolódik a márciusban indított Pécs-München menetrend szerinti járathoz, így a csatlakozással utazók számára egyszerűsödik és meggyorsul az utazás Pécs és a világ más részei között - jelentették be szerdán sajtótájékoztatón a baranyai vármegyeszékhelyen.
Új elnök a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács élén
Tisztújítást tartott a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács: 2026 januárjától Belovai Csaba, a Zwack Unicum Nyrt. vezérigazgatója vette át a szervezet irányítását. A több mint harmincéves szakmai tapasztalattal rendelkező vezető Frank Odzuckot váltja az elnöki poszton. Belovai Csaba legfőbb célkitűzése az iparág integritásának védelme, a fenntartható piaci működés biztosítása, valamint a felelős és mértékletes alkoholfogyasztási kultúra további erősítése a Magyarországon.
Erősen kezdett az Erste: 73 százalékos növekedés az új hiteleknél az első negyedévben
Az idei első negyedévben is kitartott a lendület a tavaly felpörgő lakossági- és vállalati hitelezésben. Az Ersténél az újonnan kihelyezett lakossági hitelek volumene a 2026 első három hónapjában 74 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a vállalkozások esetében a növekedés 70 százalékos volt.
Reformételeket kínáló vendéglátóhelyeket ellenőrzött az NKFH a kormányhivatalokkal együtt
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalok közreműködésével országos célellenőrzést hajtott végre a reformételeket készítő és forgalmazó vendéglátóipari létesítmények körében. Az ellenőrzések azt vizsgálták, hogy az érintett vállalkozások megfelelnek-e a speciális étrendi igényekhez kapcsolódó élelmiszer-biztonsági, higiéniai és fogyasztói tájékoztatási követelményeknek.
