A megelőzés megtérül: egyre több cég szervez célzott szűréseket dolgozóinak
A célzott munkahelyi szűrőprogramok nemcsak a dolgozók egészségi állapotának javítását szolgálják, hanem a vállalatok számára is kézzelfogható előnyökkel járnak. A munkáltatók olyan egészségügyi szolgáltatásokat választhatnak, amelyek illeszkednek az egyes munkakörök, a munkaterhelés, a munkahelyi környezet és egészségügyi kockázatok sajátosságaihoz. Az adózási szempontból is kedvező konstrukció lehetővé teszi, hogy csak azon munkatársak után kelljen fizetni, akik ténylegesen részt vettek a vizsgálatokon, így a felhasználás jól mérhető és célzott marad. A munkáltató szabadon kiválaszthatja a szolgáltatót, a szolgáltatás típusát, valamint rugalmasan alakíthatja a programot – akár csoportonként eltérő szolgáltatásokat biztosítva.
A célzott egészségmegőrző programok iránt egyre nagyobb az érdeklődés a munkaadók körében: az általuk biztosított lehetőséggel élve az elmúlt három évben több mint ötezer munkavállaló vett részt célzott szűréseken, idén pedig a legnagyobb létszámú vizsgálatsorozat 1350 főt érintett egyetlen vállalatnál.
„2025 szeptemberéig a munkáltatók közel 255 millió forintot fordítottak célzott egészségügyi szolgáltatásokra, vagyis olyan szűrésekre, amelyek kifejezetten a munkahelyi kockázatokhoz, illetve az adott dolgozói kör igényeihez igazodnak. Ezzel párhuzamosan a tagok egészségpénztári számlájára történő munkáltatói befizetések nagysága megközelíti a 10 000 forintot munkatársanként, ami azt mutatja, hogy egyre több munkáltató tartja fontosnak munkavállalói jóllétét, és áldozni is hajlandó egészségmegőrzésükre” - mondta el Budai József, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója.
A legnépszerűbb munkahelyi szűrővizsgálatok közé tartoznak a belgyógyászati, labordiagnosztikai, nőgyógyászati, bőrgyógyászati, mozgásszervi és kardiológiai szűrések, valamint az emlőszűrések és ultrahang-vizsgálatok. Egyre többen jelentkeznek urológiai szűrésekre is, és növekvő hangsúlyt kapnak a szájüregi és vastagbél daganatok korai felismerésére irányuló szűrések is. Az évente javasolt belgyógyászati vagy foglalkozás-egészségügyi alapvizsgálat optimális esetben vér- és vizeletvizsgálatot, valamint EKG-t is tartalmaz – ezek segítségével a leggyakoribb betegségek korai stádiumban azonosíthatóak.
„A vállalatok mind tudatosabban közelítenek az egészségmegőrzéshez, és felismerik, hogy a megelőzés nemcsak humánus, hanem gazdasági szempontból is megtérül. A munkavállalók pedig évente valós képet kapnak arról, hogy milyen egészségi állapotban vannak, illetve időben felismerve a komolyabb betegségek kialakulása is megelőzhető vagy azok hatékonyabban gyógyíthatók” – mondta Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont orvosigazgatója, foglalkozás-egészségügyi divízióvezetője, hozzátéve, hogy a tavaszi és őszi időszak ideális a munkahelyi szűrések szervezésére, ilyenkor a munkatársak is nagyobb számban és motiváltabban vesznek részt a vizsgálatokon.
A célzott egészségügyi programokat leginkább a nagyobb cégek veszik igénybe, derül ki a Cafeteria Trend felméréséből. Az ezernél több főt foglalkoztató vállalatok körében a legmagasabb, 23 százalék azok aránya, akik aktívan élnek ezzel a lehetőséggel. Ezzel szemben a közepes (50–249 fős) cégek több mint 60 százaléka még nem használja a szolgáltatást, ami jelentős növekedési potenciált jelez ezen a területen. A dolgozók plusz juttatásnak tekintik a szűrővizsgálatokat, ennek köszönhetően jobban ragaszkodnak a munkahelyükhöz. A fluktuáció és a táppénzben töltött napok száma szintén csökkenthető, ami ugyancsak nem elhanyagolható szempont. Sőt, ma már a toborzásnál is szóba kerül, hogy milyen egészségügyi juttatást nyújt a munkaadó – egyre fontosabb, hogy mennyire számít a munkatársak egészsége.
A célzott munkahelyi szűrővizsgálatok nemcsak az egyéni egészségtudatosságot növelik, hanem a vállalatok hosszú távú fenntarthatóságát is támogatják – hiszen az egészséges dolgozó hatékonyabb, motiváltabb és kevesebbet van távol betegség miatt.
