A Norvégiából hazahozott profitjából építi új gyárát Dunaföldváron a Vajda-Papír

Szijjártó Péter az eseményen kiemelte, hogy az elmúlt másfél évtizedben váratlan kihívásokkal és súlyos veszélyekkel kellett szembenézni a pénzügyi válságtól kezdve a migráción és a világjárványon át az ukrajnai háborúig. A megpróbáltatások átalakították a világpolitikai és a világgazdasági rendszert, ebben a helyzetben kellett a magyar gazdaságot megerősíteni, a magyarok fizikai és anyagi biztonságát megvédeni.

2010 után a szuverén, nemzeti, munkaalapú gazdaságstratégia 1 millió munkahelyet hozott létre, miközben a világ válságról válságra bukdácsolt. Ma már Magyarországon kell fizetni a legkisebb adókat, itt a legalacsonyabbak a családok számára az energiaárak, a családi adókedvezményre másutt világszenzációként hivatkoznak, az idősek megbecsülésének pedig kézzelfogható, világos jele, hogy 2026-tól már 14. havi nyugdíj is van - mondta.

A tárcavezető szerint az elmúlt 15 éven belül az utóbbi 4 volt a legnehezebb, mert egy háború árnyékában kellett gazdaságpolitikát csinálni. A konfliktus hatásai és a brüsszeli szankciós politika összességében nagyon komoly mélyütés Európa gazdaságának, ezért is tekinthető jelentős magyar sikernek, hogy beruházási szempontból ez volt a magyar gazdaságtörténet legsikeresebb időszaka. Soha korábban ennyi gyár nem épült Magyarországon, ennyi szolgáltatóközpont nem jött létre, ebből fakadóan soha annyi munkahelyet nem hoztak létre a vállalatok Magyarországon, mint az elmúlt 4 év során, miközben az európai gazdaság csak keresi önmagát.

Ennek a gazdasági teljesítménynek köszönhető az is, hogy 2026-tal kezdve a családi adókedvezmény a kétszeresére nőtt, a 14. havi nyugdíj első részletét hamarosan megkapják az idősek, az édesanyák egy újabb csoportja élvez élethosszig tartó személyi jövedelemadó mentességet, a minimálbér pedig 11 százalékkal nőtt. Mindez nem jöhetett volna létre a magyar vállalatok, pontosabban a magyar tulajdonban lévő vállalatok megerősödése nélkül. Fejlődésükben fontos lépcsőfok volt az, amiben a Vajda-Papír is úttörő volt: elérték az erőnek azt a szintjét, hogy már a nemzetközi vállalatokéhoz hasonló nagyságrendű beruházásokra képesek belföldön.

Az elmúlt 11 évben 1130 magyar vállalat nagyberuházásához a kormány összesen 620 milliárd forint támogatást adott, ebből 2500 milliárd forintnyi beruházás jött létre - tette hozzá.

A miniszter szerint teljesen új vízió kezdődhet, ugyanis a magyar kormány létrehozta azt a támogatási programot, amelynek keretében a magyar vállalatok kiemelt pénzügyi támogatást kaphatnak, ha a külföldön megtermelt profitot hazahozzák, és azt beruházásra fordítják, vagyis a máshol megtermelt profitból magyarországi munkahelyek jöhetnek létre, magyar emberek kaphatnak fizetést. A Vajda-Papír a Norvégiában megtermelt profitjából Dunaföldváron 64 munkahelyet teremt, 71 milliárd forint összértékű beruházásuk jelentősen növeli a termelési kapacitást.

Ezzel a belföldi nedvestörlő-gyártás is elkezdődhet, ami azért fontos, mert ez a termék eddig importként érkezett Magyarországra. A megújuló energiára összpontosítva a vállalat napelemparkot is épít, így jóval versenyképesebbé válik a működése, és elkezdenek egy képzési programot, amely a legmodernebb informatikai és papíripari ismereteket teszi hozzáférhetővé a munkavállalók számára.

Hozzátette: a Vajda-Papír igazi sikertörténet, a magyarországi háztartási papírgyártás meghatározó szereplője, Európa egyik legmodernebb higiéniai papírgyártó vállalata. A társaság gyakorlatilag csak magyar beszállítókkal dolgozik, dunaföldvári, paksi és más környékbeli kis-közepes vállalkozásoknak biztosít a fejlődés lehetőségét. Belföldön a csaknem 600, külföldön 700 munkavállalót foglalkoztatnak, és 30 országba exportálnak.

A magyar gazdaság szempontjából a kivitel növekedése kiemelt jelentőségű, és azzal, hogy a termelési kapacitások nőnek, a gazdaság növekedése újabb lendületet kap. Ugyanígy önmagán túlmutató jelentősége van annak, hogy a Vajda-Papír a jövő szakembereit az Óbudai Egyetemmel és a Dunaújvárosi Papíripari szakképzési programmal összhangban képzi - hangsúlyozta.

Szijjártó Péter közölte, hogy az elmúlt 11 évben a kormány Tolna vármegyében 41 beruházást támogatott, ezek 1100 munkahely létrehozását és 5500 munkahely megtartását segítették, az összesen 28 milliárd forintos kormányzati hozzájárulásból 127 milliárd forintnyi beruházás jöhetett létre. Rendelkezésre állnak újabb források is akár a Vajda-Papír beruházásához kapcsolódóan, akár önállóan újabb beruházásra kerül sor a jövőben.

"Mi azt valljuk, hogy a magyar emberek pénzének a helye Magyarországon van" – fogalmazott a miniszter, hangsúlyozva: a magyar emberek pénzéből Magyarországot, a magyar gazdaságot, a magyar vállalkozásokat kell fejleszteni, nem pedig egy olyan háborút finanszírozni, amihez semmi közünk nincsen, a magyar emberek pénzének helye nem Ukrajnában van.