A vagyonelkobzás új formája kerülhet a büntető törvénykönyvbe
Görög Márta igazságügyi miniszter büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslata a parlament honlapján olvasható.
A törvényjavaslat célja egyes európai uniós irányelvek átültetése, folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos jogalkotás, illetve joggyakorlatból érkezett visszajelzések átvezetése.
Az indítvány a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024-es európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása érdekében bevezeti a büntető törvénykönyvbe a vagyonelkobzás új formáját.
Eszerint vagyonelkobzást kell elrendelni arra a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett vagyonra is, amelyet valaki a bűnszervezetben részt vevő személytől szerzett, és a vagyon, illetve a vagyont megszerző személy életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan.
Az indoklás szerint az új típusú kiterjesztett vagyonelkobzás olyan esetekre vonatkozhat, amikor az érintett személy nem a bűncselekmény elkövetője, és nem is konkrét bűncselekménnyel összefüggésben álló vagyont szerez, hanem egy bűnszervezeti résztvevőtől jut vagyonhoz. Ebben az esetben nem igazolható kétséget kizáróan, hogy az adott vagyon is bűncselekményből származik, de a bűnszervezet tagjával fennálló kapcsolat, a tőle való vagyonszerzés ténye, és a megmagyarázhatatlan, ismeretlen forrásból származó tetemes gazdagodás ténye alapján már megfordítható a bizonyítási teher - magyarázzák az indoklásban.
A javaslat emellett megteremti a lehetőséget, hogy elkobozzák az üzletszerűen elkövetett természetkárosítással szerzett vagyont is.
Az igazságügyi miniszter indítványa szerint hatályon kívül helyeznék a büntetőeljárási törvény külföldi embercsempészekre vonatkozó szabályait, miután az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az erre vonatkozó 2025-ös törvénymódosítás miatt.
A hatályos szabályok szerint az ügyészség felfüggesztheti az embercsempészés miatt indult eljárást, ha a gyanúsított vállalja, hogy Magyarország területét a határozat közlésétől számított hetvenkét órán belül elhagyja.
A javaslat alapján a feltételes ügyészi felfüggesztés jogintézménye felmenő rendszerben szűnik meg, a korábban elrendelt felfüggesztések hatályban maradnak. Ez azért szükséges, hogy ne kelljen tömegesen egyszerre lefolytatni büntetőeljárásokat, és elfogatóparanccsal megkísérelni a terheltek kézre kerítését - írta a tárca az indoklásban.
A törvényjavaslat továbbá átülteti a magyar jogba a környezet büntetőjog általi védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet. Ennek érdekében a büntető törvénykönyv egy új tényállással, az uniós környezetvédelmi szabályok megszegésével egészül ki.
