Akinek kevés a fizetése 100.000 Ft-ot kapnának még idén

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek elmondta, a szakszervezetekkel közösen kezdeményezték, hogy a legalacsonyabb keresetűeknek a munkaadók, ahol erre lehetőség van, egyszeri adómentes juttatást adhassanak, miután az idei éves infláció 17,5 százalék körül lesz, míg a minimálbér 16 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal emelkedett.

A VOSZ főtitkára beszámolt arról, hogy munkaadók szerint a jövő évi bérfejlesztésről az idei harmadik negyedéves GDP adatok ismeretében lehetne pontosabb számokat mondani. A munkaadók többsége szerint, idén nulla közeli gazdasági növekedésnél lehetne 10-15 százalékos átlagos bérfejlesztésről beszélni.

Az ülésen szóba került egy négyéves koncepció a kétszintű minimális bérrendszer - a minimálbér és a garantált bérminimum - átalakítására. A minimálbér kategória megtartása mellett egy olyan ágazati bértarifarendszert alakítanának ki, amelyben a különböző versenyképességi helyzetben lévő ágazatok ágazati garantált bérminimumot határozhatnának meg.

Ez rugalmasságot adna rendszernek, a munkaadók pedig támogatni tudnák, hogy a versenyképesebb ágazatokban magasabb legyen a garantált bérminimum. Ez az uniós irányelvben megfogalmazott kollektív megállapodások szerepének növelését is szolgálná, illetve segítené a minimálbérek felzárkózását is - mondta Perlusz László.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az MTI-nek kifejtette, az egyszeri 100 ezer forintos adó és járulékmentes juttatást plusz áfabevételt hozna a költségvetésnek is a fogyasztás növekedése révén. Vélhetően a munkaadók ezt az egyszeri juttatást az alacsonyabb keresetű munkavállalóknak adnák, akik fogyasztásra fordítanák az összeget.

A szakszervezeti vezető elmondta, a munkavállalói oldal előterjesztette javaslatát a minimálbér 15 százalékos, a garantált bérminimumot 10 százalékos jövő évi növelésére. A szakszervezetek szerint a gazdaság bővüléséhez a belső fogyasztásnak növekednie kell, és ezt az emelkedő bérek segítenék - mondta a Munkástanácsok elnöke.

Palkovics Imre szerint a két minimálbéres struktúrát meg kellene szüntetni. A minimálbért, 2027 környékére 350-370 ezer forint körüli szintre növelve lehetne összeolvasztani a garantált bérminimummal.

Ezt követően pedig ágazati tarifamegállapodások keretében lehetne megfogalmazni a szakmai minimumokat, ami bértarifát eredményezne. Ennek a fóruma az ágazati paritásos bizottságok lennének, amelyeket Magyarországon még a Phare programban alakítottak ki.

Ezzel visszakapnák az ágazati paritásos bizottságok korábbi funkciójukat, terjednének a kollektív szerződések, a szociális párbeszéd is élénkülne - tette hozzá a Munkástanácsok elnöke.

Palkovics Imre elmondta, a VKF ülésen a Munkástanácsok a szülői szabadság kiadásával kapcsolatban előterjesztette, hogy a pótszabadság kivételéről a szülők rendelkezhessenek.