Alulmaradt Oroszország - Kína Türkmenisztánnal lépett gázszövetségre

Kína és Türkmenisztán gázszövetségre lépett: a Li Ke-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök-helyettes és Gurbanguli Berdimuhamedov türkmén államfő által aláírt megállapodások értelmében Kína 3 milliárd dolláros hitelt nyújt Asgabatnak az ország legnagyobb földgázmezőjének kiaknázására, és a kitermelt gáz egy még idén megnyíló vezetéken Kínába áramlik - tudósít az MTI. (ProfitLine.hu)

A Kommerszant című tekintélyes orosz üzleti lap csütörtöki beszámolójában megállapította: ez újabb vereség a Gazprom számára a türkmenisztáni gázért folytatott harcban. Eredetileg igen szűkszavú tájékoztatást adtak az aláírt megállapodásokról, de szerdán későn este a türkmenisztáni televízió műsorából kiderült: a kormányközi keretmegállapodás értelmében a Kínai Állami Fejlesztési Bank 3 milliárd dollár hitelt ad kedvezményes feltételek mellett Türkmenisztánnak, konkrétan a Türkmengaz cégnek. A hitel célját ugyan nem jelölték meg, de korábbi hírekből tudható, hogy Kína a Déli Jolotany gázmező ipari elsajátítására adja. Ez Türkmenisztánban a legnagyobb, és független brit értékelések szerint a világon a négy legnagyobb gázmező között van, tartalékait 6-14 billió köbméterre becsülik. Az aláírt megállapodások értelmében az idén üzembe helyezendő, hétezer kilométeres vezetéken az eredetileg tervezett 30 milliárd helyett Türkmenisztánból évi 40 milliárd köbméter gáz áramlik majd Kínába. Tacsberdi Tagijev türkmén miniszterelnök-helyettes már június elején jelezte, hogy Kína kész hitelt nyújtani a Déli Jolotany gázmező kiaknázására, s a türkmenisztáni gázért harcoló országok hirtelen igen aktívvá váltak. Hosszú idő ózta első ízben Asgabatba látogatott Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója. A Gazpromnak előzőleg áprilisban komoly konfliktusa támadt Türkmenisztánnal, amikor leállította az ottani drága gáz vásárlását az európai kereslet és az árak csökkenése miatt. A jelek szerint Miller látogatása nem járt eredménnyel, mert a szerdai hírek szerint változatlanul nem érkezik gáz Türkmenisztánból Oroszországba. Igor Szecsin miniszterelnök-helyettes a minap bejelentette, hogy az ártárgyalások Asgabattal a jövő héten kezdődnek meg. Nem ért el eredményt az EU sem, amely az Oroszországot elkerülő Nabucco vezeték fő nyersanyagbázisává szeretné megtenni Türkmenisztánt. Június elején Brüsszelben folytak ugyan magas szintű tárgyalások, de az EU feltételként támasztotta, hogy a gázból származó bevételek költségvetési újraelosztásának átláthatóságát, Asgabat számára azonban a jelek szerint ez elfogadhatatlannak bizonyult. Ezt követően a türkmenisztáni politikusnak Washingtonban Hillary Clintonnal kellett volna találkoznia, de a megbeszélés elmaradt, az indoklás szerint az amerikai külügyminiszter sérülése miatt. A Kommerszant című lap kínai forrásokból úgy tudja, hogy a megállapodásokat már tavasszal szándékoztak aláírni, de Asgabat húzta az időt, mert nem akart semmiféle kötelezettséget vállalni a gázkincse elosztására vonatkozóan. Most azonban a jelek szerint nem maradt más kiútja, mint a Kínával való megállapodások aláírása. Kína a lap szerint arra számít, hogy a Déli Jolotany gázmező kiaknázásának megkezdése után az ott kitermelt gáz nagy része Kínába áramlik majd az Üzbegisztánon és Kazahsztánon áthaladó Türkmenisztán-Kína gázvezetéken: ezt még idén üzembe szándékoznak helyezni, s kapacitása az első lépcsőben évi 30 milliárd, később 40 milliárd köbméter gáz lesz. (A Nabucco üzembe helyezését 2019-re tervezik, és kapacitás évi 31 milliárd köbméter lesz.) A megállapodásoknak kínai részről tulajdonított jelentőséget érzékelteti a fő tárgyaló, Li Ke-csiang miniszterelnök-helyettes magas rangja: a politikai bizottság állandó tagja, s igen magas tisztségek várományosaként tartják számon. Nyugaton is nagy jelentőséget tulajdonítanak a fejleményeknek: Richard Morningstar, az amerikai külügyminisztérium eurázsiai energetikai különmegbízottja szerdán azt mondta: Oroszországnak nem a Nabucco számára nyújtott amerikai támogatás, hanem Kína türkmenisztáni projektjei miatt kellene aggódnia.