Az árrésstop várható kivezetése csak az első lépés: a hazai zöldség-gyümölcs ágazat számára az áfacsökkentés is kulcskérdés
Egyöntetűen üdvözlik a zöldség-gyümölcs ágazat szereplői az árrésstop tervezett kivezetését, hiszen a szabályozás különösen a frisspiaci paprika és paradicsom szezonjában gyakorolt jelentős árcsökkentő nyomást a beszállítókra, termelőkre. A kereskedelmi láncok az érintett termékeknél sokszor a veszteségek minimalizálására törekedtek, miközben más, nem árrésstopos termékeknél magasabb árrést alkalmaztak. Ennek egyik példája az étkezési fehér paprika és a színes paprikák árazása: volt olyan időszak, amikor a beszállítói nettó ár és a fogyasztói nettó ár között akár 80 százalékos különbség is kialakult. Az idei nyári szezonban a paprika és a paradicsom termelői ára közel 10 százalékkal csökkent, amelynek egyik meghatározó oka az árrésstop volt.
„A normál versenypiaci működéshez kiszámítható piaci szabályozásra van szükség. A 10 százalékos árréskorlát nem megfelelő megoldás, ugyanakkor az sem elfogadható, hogy a kereskedelmi láncok ismét irreálisan magas árréseket alkalmazzanak. A zöldség-gyümölcs termékeknél, kiszereléstől függően, 25–40 százalék közötti árrés lenne indokolt. Az árrésstop kivezetésével ugyanakkor az erős árverseny és a fogyasztók árérzékenysége gátat szabhat az áremeléseknek. Visszatérhet a normál piaci működés, amely pozitív irányban hathat a termékválaszték alakulására, a beszállítói alkupozíciókra és az akciós politikára. Nem újabb állami árkorlátozásra lenne szükség, hanem a piaci működést ellenőrző, megfelelő jogosítványokkal rendelkező hatósági szerv szerepét kellene megerősíteni. A hazai termékek védelméhez erős NÉBIH-re van szükség” – mondta a jelenlegi és a jövőben kialakuló piaci helyzetről Nagypéter Sándor, a kiskereskedelmi üzletek jelentős részét elsősorban paradicsommal és paprikával ellátó, közel ötszáz termelőt tömörítő DélKerTÉSZ elnöke.
Kulcskérdés az áfacsökkentés
A hazai zöldség-gyümölcs ágazat versenyképességének egyik legfontosabb feltétele a termékek áfakulcsának 27-ről 5 százalékra történő csökkentése lenne. Bár a parlamentnek benyújtott adótörvénycsomagban ez az intézkedés egyelőre nem szerepel, a DélKerTÉSZ szerint folytatni kell az egyeztetéseket az érintett minisztériumokkal. A szervezet egy fokozatos bevezetést is elfogadhatónak tartana: első lépésben a hazai termelés szempontjából releváns, friss vagy hűtött zöldségekre és gyümölcsökre terjedhetne ki a kedvezményes adókulcs, a déligyümölcsök, valamint a fagyasztott, konzerv- és szárított termékek nélkül.
„Eredetileg azt szerettük volna, ha az áfacsökkentés 2027. április 1-jétől, a hazai zöldség-gyümölcs szezon kezdetétől lépne életbe, de az év közepén történő bevezetés is elfogadható tárgyalási alap lehet. A júliusi hatálybalépéssel és a szűkített termékkörrel a teljes termékkörre becsült 160 milliárd forintos költségvetési bevételkiesés 50-70 milliárd forintra mérséklődhetne” – hangsúlyozta Nagypéter Sándor.
Átalakulhat a kiskereskedelmi piac
A szakember beszélt arról is, hogy a kiskereskedelmi különadó részleges megemelése elsősorban az 1-50 milliárd forint közötti árbevételű, hazai tulajdonú üzletláncokat hozhatja nehéz helyzetbe. Ezek a vállalkozások már jelenleg is versenyhátrányban vannak a multinacionális láncokkal szemben, többek között a kevésbé fejlett központi logisztikai és beszerzési rendszereik miatt. A növekvő adóteher tovább ronthatja piaci pozíciójukat, és csökkentheti részesedésüket a hazai kiskereskedelemben. A plázastop esetleges kivezetése pedig felgyorsíthatja a diszkontláncok terjeszkedését, akár a nehéz helyzetbe kerülő hazai üzletek felvásárlásával is.
„A következő 3-5 évben jelentős átrendeződés következhet be az élelmiszer-kiskereskedelemben, és a ma ismert piaci rangsor is teljesen átalakulhat” – emelte ki Nagypéter Sándor. Hozzátette: miközben a közepes méretű hazai láncok nehéz helyzetbe kerülhetnek, a vidéki családi kisboltok számára új lehetőségeket teremthet az árrésstop kivezetése és az, hogy nem tartoznak a kiskereskedelmi különadó hatálya alá. Működési modelljük és alacsonyabb fenntartási költségeik révén a kisebb településeken versenyelőnybe is kerülhetnek.
A változások a fogyasztásra és a hazai termékek iránti keresletre is hatással lehetnek. A különböző adóintézkedések és a lakossági jövedelmek alakulása együttesen befolyásolják majd a vásárlóerőt, ezért az intézkedések tényleges hatásait elsősorban 2027 első félévének adatai alapján lehet majd értékelni. A DélKerTÉSZ elnöke mérsékelt fogyasztásnövekedésre számít, amely az élelmiszer-kiskereskedelemben, így a hazai zöldség-gyümölcs termékek piacán is élénkülést hozhat. Ehhez azonban a magyar termékek láthatóságának erősítésére is szükség van, a szervezet szerint a hazai zöldségeknek és gyümölcsöknek elkülönített helyet kell biztosítani a kiskereskedelmi láncokban, a beszállítói márkák pedig a tudatos vásárlás és a fogyasztói hűség kialakítását is segíthetik.
A DélKerTÉSZ elnöke szerint az előttünk álló változások lehetőséget teremthetnek a normál piaci működés helyreállítására, de a hazai termelők hosszú távú versenyképességéhez kiszámítható szabályozási környezetre, tisztességes beszállítói kapcsolatokra és a magyar zöldség-gyümölcs termékek erősebb piaci jelenlétére is szükség van.
