Az elmúlt évtizedet vizsgálva globálisan tavaly csökkent a leglassabban a szén-dioxid-intenzitás

A PwC Net Zero Economy Indexe idén 16. alkalommal vizsgálta a gazdasági növekedéssel járó szén-dioxid-kibocsátási adatokat, összevetve a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mutatókkal. Az Index azt méri, hogy a gazdaságok mennyire képesek „elválasztani” a gazdasági fejlődést az energiatermeléssel összefüggő szén-dioxid-kibocsátás növekedésétől.

Az elemzés szerint egyre nagyobb erőfeszítés, a tavalyi 17,2%-hoz képest már évi 20,4%-os mértékű dekarbonizációs ráta lenne szükséges ahhoz, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti szintet legfeljebb 1,5°C-kal haladja meg.

Hiábavalóak a dekarbonizációs erőfeszítések?

A szén-dioxid-intenzitás 2023-ban mindössze 1,02%-kal csökkent, ami 2011 óta a legkisebb érték. 2000-től kezdve egyetlen G20-ország sem tudott éves szinten 11,5%-nál magasabb dekarbonizációs rátát felmutatni, a legmagasabb szintet (-11,08%) Franciaország érte el 2014-ben. A 1,5°C meghaladása lassan valósággá válik, és a felmelegedés 2°C-ra való korlátozása – a Párizsi Megállapodás minimum célkitűzése – is komoly lépéseket igényelne, hiszen ahhoz évi 6,9%-os kibocsátáscsökkentésre lenne szükség.

„Ma már egyértelműen azt kockáztatjuk, hogy meghaladjuk a 1,5°C-os küszöböt, aminek súlyos következményei lesznek. Valójában a célok és a tettek közötti szakadék egyre nő, és globális együttműködés nélkül a felmelegedés mértékét nem lehet biztonságos határokon belül tartani. A szükséges változások eléréséhez nem csak a megújuló energia felhasználási területeit kell bővítenünk, hanem az energiaszükségletet is hatékonyabban kezelni, illetve növelni a méltányos átmenethez szükséges pénzügyi és technikai támogatást” -  hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita, a PwC ESG riportingért felelős cégtársa.

Méltányos átmenetet kell biztosítani

A fejlett és fejlődő országok dekarbonizációs rátái közötti különbség jól mutatja, hogy nagyobb pénzügyi támogatásra van szükség a méltányos átmenet biztosításához. Tavaly a G7-országok 5,31%-kal csökkentették szén-dioxid-intenzitásukat, míg az E7-országoknál 0,04%-os növekedés volt tapasztalható. A gyorsan iparosodó országoknak hatalmas kihívásokkal kell szembenézniük úgy, hogy közel sem rendelkeznek annyi erőforrással, mint a gazdagabb országok.

Módszertan

A Net Zero Economy Index elsődleges célja, hogy kiszámítsa az országos és globális szén-dioxid-intenzitást (CO2 / GDP), illetve nyomon kövesse, hogy mekkora változás szükséges a felmelegedés 1,5°C-ra szorításához. Az IPCC karbonköltségvetésének alkalmazásával meghatározható, hogy a jövőben milyen mértékben szükséges csökkenteni a kibocsátásokat. Az így kapott csökkentési célértéket a GDP előrejelzett növekedéséhez viszonyítva pontosabb képet kapunk a gazdasági fejlődés és a fenntarthatósági célok összefüggéseiről.