Az EU jóváhagyására vár kettő, hazánk által benyújtott javaslat
A tárca kiemelte: a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) felülvizsgált változata a korábbiaknál magasabb célszámokat rögzít, például a kibocsátás-csökkentésben vagy a megújulók részarányában. Az ambiciózusabb törekvések valóra váltását nagyban előmozdíthatják a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv hétfőn közzétett, REPowerEU energetikai fejezetében, előirányzott beruházások.
Az átdolgozott Nemzeti Energia- és Klímaterv a drasztikusan megváltozott nemzetközi környezetben Magyarország energiafüggetlenségének erősítését helyezi középpontba. Az energiaszuverenitás növelése, az importkitettség mérséklése nemcsak szakpolitikai prioritás, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. Az energiafüggetlenség sokrétű technológiai-mix megvalósításával, a hazai alternatív energiaforrások fokozott hasznosításával és az energiahatékonyság javításával erősíthető - jelezte az EM.
A klímasemlegesség elérése érdekében Magyarország az eddigi negyven helyett 1990-hez képest legalább ötven százalékkal tervezi csökkenteni az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását 2030-ig. Energiahatékonysági célkitűzés, hogy Magyarország végsőenergia-felhasználása a korábban kitűzött 785 PJ (petajoule) felső határnál alacsonyabb, legfeljebb 750 PJ legyen 2030-ban. A megújuló energiaforrások arányát a hatályos huszonegy helyett huszonkilenc százalékra tervezi emelni a felülvizsgált NEKT. A bővüléshez a továbbiakban is a napenergia járul hozzá a legnagyobb mértékben, az összes beépített kapacitás a korábbi várakozás kétszeresére, tizenkét gigawattra nőhet 2030-ig. A kedvező hazai adottságokra építve teret kell nyerniük az időjárástól független megújulóknak, elsősorban a geotermikus energiának - ismertette a tárca.
Az aktualizált Nemzeti Energia- és Klímatervet a brüsszeli visszajelzést követően 2024. június végéig kell hivatalos formában benyújtani az Európai Bizottságnak.
A REPowerEU fejezet szintén az energiaszuverenitás erősítése és a kiegyenlített energiaátmenet érdekében vázol fel stratégiai, szabályozási és több mint kétbillió-háromszázmilliárd forint összértékű fejlesztési terveket. Az Energiaügyi Minisztérium intézkedéseket tesz a többi között az energiaközösségek kibővítésére, az energiatárolás elterjedésére, a biogáz, biometán szélesebb körű hasznosítására.
A szabályozási eszközök mellett fejlesztési támogatás is élénkítheti a földhő és a hidrogén hazai alkalmazását. A beruházások közül a legnagyobb forrásmennyiség a villamos energia hálózat korszerűsítésére, kapacitásbővítésére, működési megbízhatóságának javítására jut. A zöld gazdaság a gyártókapacitások megteremtésével, tiszta technológiák alkalmazásával, a szakemberek átképzésével járulhat hozzá egyszerre az energetikai-klímavédelmi és növekedési-versenyképességi törekvések valóra váltásához.
Az energetikai digitalizáció támogatása harmincöt ágazati cégnél növelheti a szolgáltatások biztonságát, erősítheti informatikai eszközellátottságukat, digitális megoldásokkal egyszerűsítheti, gyorsíthatja az ügyintézést. A tiszta és csendes e-autózás további térnyerése érdekében elektromos járművek beszerzéséhez kaphatnak támogatást hazai vállalkozások. Több mint száz új állomással gyarapodhat a magyarországi e-töltőinfrastruktúra, az elektromos nehézgépkocsik számára is megteremtve az átjárhatóság feltételeit.
A magyar tervezetről szóló brüsszeli döntésnek az idei év végéig kell megszületnie - közölte az EM.
Az összehangolt energetikai célrendszert rögzítő javaslatok hosszú időre meghatározhatják a hazai szakpolitika fő irányát. Elfogadásuk esetén nagyban hozzájárulhatnak az energiaátmenet sikeres végrehajtásához, Magyarország energiafüggetlenségének megerősítéséhez. Elsősorban a megújuló energiaforrások terjedését és az energiahatékonyság javítását szolgáló programelemek hozhatnak előrelépést a klímasemlegesség felé vezető úton - hangsúlyozta közleményében a minisztérium.
