Az EU villamosenergia-termelésének közel fele már megújuló forrásból származik
2025. 01. 23. 12:00
Az Európai Unióban a fosszilis energiahordozókból származó villamosenergia-termelés 2024-re történelmi mélypontra csökkent, a megújuló forrásokból származó pedig a teljes termelésnek már közel a felét adta - állapította meg a londoni Ember energiaipari kutató intézet a honlapján publikált éves felmérésében.
Összességében a megújuló forrásokból származó villamosenergia-termelés 92 terawattórával (TWh), 7,6 százalékkal emelkedett tavaly, részesedésük pedig 47,4 százalékra nőtt 44,8 százalékról.
A fosszilis tüzelőanyagok az EU villamosenergia-termelésének mintegy 29 százalékát tették ki. A fosszilis energiatermelés 8,7 százalékkal, 75 terawattórával csökkent.
A fosszilis tüzelőanyagok csökkenő tendenciáját jórészt a napenergia kompenzálta, amely a blokk villamosenergia-termelésének 11 százalékát adta tavaly és 21,7 százalékkal, 54 terawattórával nőtt.
A gáztermelés már az ötödik egymást követő évben csökkent, és 15,7 százalékkal járult hozzá az EU villamosenergia-mixéhez, a szénalapú energiatermelés pedig többéves csökkenés után először csökkent 10 százalék alá, 9,8 százalékra.
Dr. Chris Rosslowe, a jelentés vezető elemzője és vezető szerzője rámutatott, hogy a fosszilis energiahordozók kezdik elveszíteni meghatározó szerepüket az EU energiaellátásában.
Hozzátette, hogy a megújuló energiaforrásokra való átállás sebessége az elmúlt években meghaladta a várakozásokat, de "a további előrelépés nem tekinthető magától értetődőnek".
A tavaly 17,4 százalékos részesedésen stagnáló szélenergia-termelésről szólva Rosslowe hangsúlyozta, hogy fel kell gyorsítani az átállást.
Az atomenergia-termelés tavaly 29 TWh-val, 4,7 százalékkal nőtt, a részesedés pedig 23,0 százalékról 23,7 százalékra bővült.
Már közel huszonnégy milliós hitelre is elég lehet a minimálbér
Ma már akár minimálbérrel is közel 24 millió forint lakáshitel vehető fel Magyarországon, ha pusztán a jövedelemarányos törlesztés szabályait vesszük figyelembe. A minimálbér-emelés, az szja-mentesség és a fix 3 százalékos Otthon Start hitel látványosan, 37 százalékkal kitolta a hitelfelvételi lehetőségeket – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Az átlagbérrel pedig akár egy 55 millió forintos lakás is megvásárolható hitellel.
A magyar energiapolitika három pillére a napenergia, az atomenergia és az energiatárolás
Miközben egyesek bilincsekről, feljelentésekről és politikai pánikról posztolnak, van egy kérdés, ami valójában eldönti Magyarország és Európa következő évtizedeit: honnan lesz áram? - vetette fel szerdai Facebook-bejegyzésében Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára.
Gyorsan terjeszkedik a magyar autópiacon a kínai Omoda&Jaecoo
Az Omoda és testvérmárkája, a Jaecoo példátlanul dimamikus magyarországi terjeszkedéséről számolt be importőre, a Genius Automotive Kft., a kínai Chery Group két autómárkája 15 hónap alatt 1,7 százalékos részt szerzett az új személyautók magyarországi piacán.
Miért teljesíthet jobban az Ethereum a Bitcoinnál 2026-ban?
Az Ethereum hosszú évek óta árnyékban mozog a Bitcoin mögött, ám 2026 lehet az az év, amikor ez megváltozik. Egyre több piaci és on-chain jel utal arra, hogy az ETH végre felülteljesítheti a piac vezető kriptovalutáját, amit szabályozási változások, tőkepiaci átrendeződés és erősödő fundamentumok is támogatnak.
Vegyesen mozgott a forint szerda reggel
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben szerda reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
MKIK: eredményes évet zárt a kamara 2025-ben
Eredményes évet zárt 2025-ben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), amely öt pillérre kezdte építeni tevékenységét, a tradícióra, a fenntarthatóságra, az innovációra és digitalizációra, a tudásra és a lendületre - közölte az köztestület kedden az MTI-vel.
HIPA: új támogatási lehetőség nyílt meg a vállalatok számára a tiszta technológiák területén
Magyarország sikeresen jelentette be az Európai Bizottságnál a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható új támogatási programját, amelynek jóváhagyásával az ország az elsők között vezeti be a tiszta ipari megállapodást kiegészítő támogatási rendszert (CISAF) - közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség kedden az MTI-vel.
Rekordpénz a számlákon, ezermilliárd forintról mond le a lakosság
Rekordokat dönt a folyószámlákon parkoló pénz, miközben a klasszikus megtakarítási formák sorvadnak. A számok első ránézésre megtakarítási bőséget mutatnak, ám a Blochamps Capital 5 pontos értékelése szerint ez inkább a magyar megtakarítási piac kettészakadását, a pénzügyi tudatosság komoly hiányát és döntések halogatását jelzi.
Horvát gazdasági miniszter: elsődleges érdek, hogy a szerbiai finomító működjön
Horvátország elsődleges érdeke, hogy a szerbiai finomító zavartalanul működjön, és hogy a Janaf horvát kőolajvezeték-üzemeltető vállalat minél nagyobb mennyiségű kőolajat szállítson, betöltve stabilizáló szerepét Horvátország és a térség energiabiztonságában - jelentette ki Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter kedden, miután az éjszaka megindult a kőolajszállítás az Adria-kőolajvezetéken keresztül a pancsovai finomítóba.
Ömlenek az új társasházi lakások a piacra, az árak viszont leparkoltak
Látványos fordulatot hozott a 2026-os év eleje a társasházi új lakások piacán: az ingatlan.com legfrissebb adatai szerint az elérhető lakáskínálat számottevően bővült. A vármegyeszékhelyeken 30 százalékkal több hirdetésből válogathatnak az érdeklődők, mint egy évvel korábban.
A jövendőbeli nyugdíjasok elkezdtek félni Magyarországon
Jobban aggódnak a magyarok a nyugdíjas éveik miatt: erősödtek a hazai dolgozók körében a nyugdíjban töltött évekkel kapcsolatos aggodalmak, és minél fiatalabb valaki, annál kevésbé bízik abban, hogy kap majd állami időskori ellátást – állapítja meg a Pénztárszövetség friss, országos kutatása.
Kellemetlen szerkezetben ért véget 2025 Magyarországon
Ma reggel a decemberi inflációs adatok érkeztek. A KSH közleménye szerint a fogyasztói árak havi szinten 0,1 százalékkal nőttek, az éves infláció pedig 3,3 százalékra lassult az novemberi 3,8 százalékról. Az adat minimálisan meghaladta az előzetes várakozásunkat és a konszenzust. A maginfláció éves csökkent az előző havi 4,1 százalékról 3,8 százalékra: itt is a bázishatás volt a meghatározó. 2025-ben átlagosan 4,4%-kal emelkedtek az árak az előző évhez képest.
Ingatlanértékesítés utáni adózás 2026-ban – mennyit adót kell fizetni ingatlan eladásakor?
Az ingatlanértékesítések számának növekedésével párhuzamosan 2026-ban is kiemelt jelentősége van annak, hogy a magánszemélyek pontosan tisztában legyenek az ingatlan eladásából származó jövedelem adózásának szabályaival. A személyi jövedelemadó rendszerében ez az egyik legösszetettebb terület, ahol egyetlen hibás feltételezés is jelentős adókockázatot hordozhat.
