Az illegális bevándorlásról és a gazdasági együttműködésről tárgyalt a horvát és a dán miniszterelnök Zágrábban
Frederiksen a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta: Horvátország kiválóan védi az Európai Unió külső határait, de ez nem csak az ő felelőssége kell, hogy legyen, hanem az összes európai uniós tagállamé. Rámutatott, hogy nem jó az európai menekültügyi rendszer, amely miatt az emberek "életüket kockáztatják egy nagyon veszélyes úton Európába". "Ez a rendszer túl sok olyan embert vonz, akiknek valójában nincs szükségük védelemre" - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Európának nyíltan kell beszélnie a migráció új megoldásairól.
Plenkovic elmondta, hogy Frederiksen a nap folyamán látogatást tett a horvát határellenőrzési koordinációs központban, ahol Davor Bozinovic belügyminiszter tájékoztatta azokról az erőfeszítésekről, amelyeket Zágráb tesz az illegális migráció megállítása érdekében a schengeni övezethez való január elsejei csatlakozás óta. Bozinovic egy hete azt mondta: az illegális migráció minden mutató szerint nemhogy nem mérséklődik, de 2023 első két hónapjában a számok magasabbak voltak, mint tavaly, és közelítenek a 2015-ös és 2016-os szinthez. Plenkovic közölte, Zágráb olyan "politikai döntést hozott", hogy nem emel kerítést a szomszédos országok felé, helyette 6500 rendőrrel őrzi a határokat, kamerák, drónok és helikopterek segítségével, valamint más országok rendőreivel együttműködve.
A két kormányfő a gazdasági együttműködésről is tárgyalt, külön hangsúlyt fektetve a fiumei (Rijeka) kikötőre. Frederiksen elmondta: megerősítették a még szorosabb együttműködés lehetőségét, amelyre a fiumei projekt jó példa. "Fiume politikailag és gazdaságilag is nagyon fontos, nemcsak az önök, hanem egész Európa számára is" - mondta a dán miniszterelnök.
Egy nappal korábban a dán kormányfő horvát hivatali kollégájával ellátogatott a kikötővárosba, ahol megtekintette az új tengeri konténerterminált, amelyet a Rijeka Gateway vállalat működtet, és amely a holland Apm Terminals Bv. és a horvát Enna Logic d.o.o. tulajdonában van. A holland vállalat a világ egyik legnagyobb konténerszállító cége, az AP Moller Maersk dán hajózási társaság részeként működik. A fiumei kikötőben található, Zagreb Deep Sea névre keresztelt új konténerterminál fejlesztésére és használatára vonatkozó koncessziós folyamat 2018-ban indult el. A kikötő igazgatósága 2021-ben döntött a holland és a horvát konzorcium közös ajánlata mellett. A koncesszió 50 évre szól, összértéke valamivel több mint 20 milliárd kuna (1001,8 milliárd forint).
A 400 méter hosszú és 300 méter széles dokkok mentén 20 méter a víz mélysége, ennek köszönhetően a legnagyobb hajók befogadására is képes. Az üzemeltetőnek további 280 méter hosszan kell megépítenie a terminált, a hozzá tartozó infrastruktúrával együtt. A terminál 2025-ben kezdi meg működését. Az első fázisban 650 ezer, a másodikban egymillió konténeregység (TEU) közötti forgalommal számolnak. A horvát kormány 138 millió eurónyi (52 milliárd forint) összeget ruházott be a terminálba, részben európai uniós, részben világbanki finanszírozással. Az új üzemeltető további 500 millió euró (188,6 milliárd forint) befektetést tervez.
