Az MI-rendelet végrehajtási szabályai

Azoknak, akik kevésbé ismerik az MI-rendeletet, talán meglepő lehet, hogy a szöveg messze nem szabályoz minden részletet, és jelenleg több tucatnyi végrehajtási dokumentum készül hozzá. Ebben a blogbejegyzésben igyekszem összeszedni, hogy mik is ezek a végrehajtási jellegű normák és „kvázi-normák”. (Szerző: Ződi Zsolt tudományos főmunkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet)

Az MI-rendelet végrehajtási szabályai

Mint az köztudomású, az MI-rendelet „horizontális” jellegű, a mesterséges intelligenciának minden válfaját átfogóan szabályozni kívánó jogszabály. Ennek vannak előnyei és hátrányai egyaránt. Előnye, hogy egy dokumentumban találhatjuk meg az összes MI-re vonatkozó magas szintű szabályt, (persze néhány kivétellel, mint egyes termékkörök, pl. az autók vagy olyan területek, mint a katonai alkalmazások). Hátránya ugyanakkor, hogy emiatt a szövegezése értelemszerűen eléggé általános, az egyes specifikus területeken használt „vertikális” részletszabályokat más, végrehajtási jellegű normák vagy kvázi-normák fogják majd tartalmazni. 

Ennek például az a gyakorlati következménye, hogy amikor konferenciákon megkérdezik tőlem az MI-ben érintett cégek, hogy az MI-rendelet hogyan szabályozza a területüket, akkor kénytelen vagyok azt válaszolni, hogy nem tudom, mert a részletek csak később fognak megszületni. 

Ebben a blogbejegyzésben elsősorban az articialintelligenceact.eu oldal alapján azt igyekszem összefoglalni dióhéjban, hogy mik is ezek a végrehajtási jellegű normák, és milyen területeket fognak érinteni. 

Elöljáróban három dolgot jegyeznék meg.

Először is nem tudok mindegyik ilyen normáról beszélni, mert a legszolidabb becslések szerint is a százat elérő számú dokumentumhalmazról van szó. 

Másodszor, bár a normák megalkotásában legalább négyféle szervezet vesz részt (Bizottság, AI Office, szabványosító szervezetek és ad hoc testületek), a Bizottságnak mindenképpen kulcsszerepe van vagy már a megalkotásukban is, vagy a jóváhagyásukban. 

Harmadszor fontos megjegyzés, hogy a háromféle normacsoportból (összesen hatféle norma vagy inkább dokumentumtípus) csak az első csoport kemény jog („hard law”), a többi csak „soft law”-nak tekinthető. Abba, hogy mi a különbség a kettő közt, részleteiben nem mennék bele, a lényeg az, hogy az egyik formális és kötelező jogalkotási produktum, a többi pedig általában vagy „nagyon erős” vagy „gyenge” ajánlás, amelyet esetleg formálisan megerősít egy másik.

„Kemény jog”: a Bizottság felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusai (delegated and implementing acts) 

Az első csoportot a Bizottság kétféle normája képviseli, amely mindkettő „kemény jog”, azaz közvetlenül kötelező. Ez a két instrumentum az Európai Unió Működéséről szóló szerződés (EUMSz) 290. és 291. cikkeiben van nevesítve. 

A 290. cikkben a felhatalmazáson alapuló rendeletről ezt olvassuk: „a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják. A 291. cikk pedig a végrehajtási rendeletről azt írja, hogy ezek az Uniós jogszabályok „egységes feltételek szerint” történő végrehajtására szolgálnak. 

Az MI-rendelet lényegében négy témakörben ad felhatalmazást a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló rendelet megalkotására. 

Mindjárt ilyen a Rendelet 6. és 7. cikkeiben található magas kockázatú rendszerek, illetve ezen rendszerekhez kapcsolódó néhány fontos részletszabály megalkotása. A 1. 7. cikk alapján a Bizottság magas kockázatú rendszereket leíró III. melléklet módosítására kap falhatalmazást. 
2. A 11. cikk ugyanezt a széles hatáskört a magas kockázatú rendszerek műszaki dokumentációjának (IV. melléklet) módosítására adja meg. 
3. A Bizottság széles körben módosíthatja az V. melléklet által szabályozott EU megfelelőségi nyilatkozat tartalmát.
4. Az általános célú MI-modellekkel kapcsolatban a besorolási szabályokat és az ezeket részletező XIII. mellékletet módosíthatja, illetve részletezheti (alkothat további szabályokat) a Bizottság. 

Még ennél is lényegesebb hatásköröket találhatunk a végrehajtási jogi aktusok tekintetében. Ezeket a Rendelet féltucatnyi helyen emlegeti, de alapvetően két fontos témakörben.

Az első, hogy a Rendelet III. fejezetének (magas kockázatú rendszerek) szinte teljes szövegére felhatalmazza a Bizottságot végrehajtási jogi aktusok kibocsátására. Így például a III. fejezet 2. szakaszában található rendelkezésekre, (magas kockázatú rendszerek követelményei) vonatkozóan a Bizottság nagyon széles körű felhatalmazást kapott ún. „közös előírások” megalkotására (41. cikk (1)). A felhatalmazás kontextusából arra lehet következtetni, hogy ez elsősorban akkor lehetséges, ha egy fontos kérdésben nem született meg még szabvány, amelyet a Rendelet a műszaki részletkérdéseket illetően a legfontosabb normatív eszköznek tekint. 

A másik fontos területe a végrehajtási jogi aktusoknak a gyakorlati kódexek (ld. a következő pontot) jóváhagyása. A Bizottság ilyen normával üti rá a pecsétet az egyébként külső szakemberek és szervezetek bevonásával létrehozott gyakorlati kódexekre, például az általános célú MI modellek szolgáltatóinak kötelezettségét részletező kódexre. 

A két esetkör arra utal, hogy a végrehajtási jogi aktusok tulajdonképpen hidat képeznek a soft law és a hard law közt, hiszen egyfelől ideiglenesen helyettesítik a soft law-t, (a szabványokat), illetve megerősítik a gyakorlati kódexek normatív státuszát azzal, hogy azok tartalmát jóváhagyják. 

„Félkemény jog” – erős ajánlások: harmonizált szabványok és gyakorlati kódexek (codes of practice) 

A Rendelet 112. preambulumbekezdése szerint „[a] szabványosításnak kulcsszerepet kell játszania abban, hogy az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében megfelelő műszaki megoldások álljanak a szolgáltatók rendelkezésére, a technika mindenkori állásának megfelelően, az uniós piac versenyképességének és növekedésének előmozdítása érdekében.” A szabvány követése természetesen nem kötelező, de vélelem szól a jogszabályi megfelelés mellett, amennyiben egy adott szolgáltató követi a szabvány előírásait. 

A Bizottság már 2021-ben kiadott néhány kérést az Európai Szabványosítási testületeknek (ESO, European Standardisation Organisations), a CEN-nek ( Committee for Standardization) és a CENELEC-nek (European Committee for Electrotechnical Standardization) bizonyos témakörökben szabványok kidolgozására. 2024-ben azután felállt a JTC 21 testület és ezen belül öt munkacsoport, amely több tucatnyi területen igyekszik szabványokat kidolgozni részben a nagy nemzetközi szabványosító szervezettel az ISO-val, részben a nemzeti szabványügyi testületekkel együttműködve. 

Az egyes konkrét szabványok szövegezésének előrehaladását ezen az oldalon lehet nyomonkövetni. Jelenleg 26 témakörben folyik szabványírás. Csak illusztrációul, például a prEN ISO/IEC 23282 számon folyik a természetes nyelvfeldolgozást végző rendszerek értékelésére vonatkozó szabvány kidolgozása, amelynek végleges szövegéről a szavazás 2026 januárjában várható. 

A szabványok „közeli rokonai” (azaz „erős ajánlásnak” tekinthetők, és bizonyos értelemben „szabványhelyettesítők”) a gyakorlati kódexek. Bár gyakorlati kódexeket elvileg bármilyen témakörben ki lehet dolgozni, beszédes, hogy a rendelet az általános célú modellek fejezeten belül definiálja a gyakorlati kódexek fogalmát (56. cikk (1)). („Az MI-hivatalnak ösztönöznie kell és elő kell segítenie uniós szintű gyakorlati kódexek kidolgozását annak érdekében, hogy hozzájáruljon e rendelet megfelelő alkalmazásához, figyelembe véve a nemzetközi megközelítéseket”). Mint az ismeretes, eddig egy, nagyon fontos gyakorlati kódex készült el (parázs viták és feszültségek közepette), az általános célú MI-modellek gyakorlati kódexe, amely a nagy genAI cégek számára fogalmaz meg kötelezettségeket. 

„Puha jog” – gyenge ajánlások: Iránymutatások (guidelines) és magatartási kódexek (codes of conduct) 

Az iránymutatások a rendelet egyes rendelkezéseit értelmező ajánlások, „puha jogi” instrumentumok. Készülhetnek egyes ügyekre vonatkozóan a rendelet kötelezettjeinek (57. cikk (17)), vagy az illetékes nemzeti hatóságok (57. cikk (12)) kérésére, vagy a Bizottság (MI hivatal) kezdeményezésére. Az iránymutatást ugyan a Bizottság adja ki, de a Rendelet szerint a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület dolgozza ki szakmailag (66. cikk e) i)).

Tudomásom szerint eddig két iránymutatás készült el (mindkettő 2025 februárjában), az egyik a tiltott MI gyakorlatokról, a másik pedig a mesterséges intelligencia fogalmáról és megkülönböztetéséről a „szimpla szoftverektől”.

Végül az MI-rendelet lehetőséget ad önkéntes magatartási kódexek kidolgozására. Ez a rendeletben a „legpuhább” instrumentum. A lehetőséget a rendelet 95. cikke tartalmazza, alapvetően kétféle forgatókönyv szerint. Egyrészt akkor, ha az egyébként nem nagy kockázatú rendszerekre valamilyen szolgáltató vagy alkalmazó a nagy kockázatúakra vonatkozó követelményeket szeretné önként alkalmazni, másrészt olyan, főként társadalmi és környezeti hatásokat kezelő önkéntes vállalásokként, amelyekben a szolgáltatók olyan kérdéseket rendezhetnek (tehetnek önkéntes vállalásokat), mint az inkluzivitás vagy az MI-jártasság kezelése. Tudomásom szerint ilyen önkéntes kódex még nem készült. 

A blogposzt a TKP2021-NKTA-51 számú projekt részeként készült, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.

Dollárerősödés és aranykorrekció: Mi következhet a Bitcoin számára?

A kriptopiac ismét makrogazdasági erők szorításában van: az amerikai dollár erősödése és az arany korrekciója egyszerre formálják a befektetői hangulatot. A Bitcoin eközben szűk sávban mozog, lemaradva a részvénypiacok és az arany rekorddöntő lendületétől.
2025. 09. 25. 08:00
Megosztás:

New Yorkban tárgyalt Szijjártó Péter és Szergej Lavrov az ukrajnai háborúról

Az ukrajnai háború, illetve a kétoldalú gazdasági és energetikai együttműködés legfontosabb kérdéseiről egyeztetett orosz kollégájával, Szergej Lavrovval Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban.
2025. 09. 25. 07:30
Megosztás:

A Bunge korszerű biomassza kazánt telepít a martfűi gyárában

A Bunge a világ első számú, agráripari megoldásokat kínáló vállalata, amely összeköti a gazdákat a fogyasztókkal, hogy nélkülözhetetlen élelmiszereket, takarmányt és üzemanyagot szállítson a világnak. A vállalat egy több mint 50 millió dolláros beruházás keretében megkezdte a martfűi gyárában található biomassza kazán korszerűsítését.
2025. 09. 25. 07:00
Megosztás:

Dinamikus fejlődésben a hazai energiaszektor

Szegeden tartott közös sajtótájékoztatót az Energiaügyi Minisztérium, az MVM és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hazai energetika előtt álló meghatározó feladatok a következő időszakban a villamosenergia termelési és tárolási portfolió diverzifikációja, a villamoshálózat fejlesztése és a zöldenergiához kapcsolódó szabályozási környezet, illetve ösztönzők átdolgozása lesznek.
2025. 09. 25. 06:00
Megosztás:

Miért esik a Solana nagyobbat, mint a Bitcoin, az Ethereum és az XRP?

Míg a nagy kriptovaluták – Bitcoin, Ethereum és XRP – is gyengélkednek a piacon, a Solana (SOL) az elmúlt napokban még erősebb esést szenvedett el. Elemzők szerint ez annak köszönhető, hogy a befektetők elsősorban a magas kockázatú, erősen tőkeáttételes eszközökből vonják ki a pénzüket – a Solana pedig tipikusan ebbe a kategóriába tartozik.
2025. 09. 25. 05:30
Megosztás:

Az EU további 50 millió euró humanitárius segélyt nyújt a palesztin területeken élőknek

Az Európai Bizottság további 50 millió eurónyi humanitárius segélyt szabadított fel szerdán a gázai humanitárius helyzet kezelésére és a Ciszjordániában növekvő humanitárius szükségletek kielégítésére.
2025. 09. 25. 05:00
Megosztás:

387 intézmény vesz részt az országos iskolakert-fejlesztési programban

Jelenleg 387 intézmény vesz részt az országos iskolakert-fejlesztési programban - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért felelős államtitkára szerdán a Győr-Moson-Sopron vármegyei Zsirán tartott sajtótájékoztatóján.
2025. 09. 25. 04:30
Megosztás:

A 30 éves jelzáloghitelek kamata mélypontra csökkent az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államokban tavaly szeptember óta a legalacsonyabb szintre csökkent a 30 éves jelzáloghitelek kamata a szeptember 19-én záródott héten - közölte az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America - MBA) szerdán.
2025. 09. 25. 04:00
Megosztás:

Mol: műszaki hibák miatt meghiúsultak az Adria kőolajvezeték kapacitástesztjei

Műszaki hibák miatt meghiúsultak az Adria kőolajvezeték kapacitástesztjei, amelyeknél azt vizsgálták, hogy a rendszer hosszabb ideig képes-e stabilan, maximális kapacitással működni - közölte a Mol szerdán az MTI-vel.
2025. 09. 25. 03:30
Megosztás:

Ősszel ismét indul a mobilvisszagyűjtő kampány

Idén ősszel 8. alkalommal indult el a használt mobiltelefonok visszagyűjtését szolgáló Passzold vissza, Tesó! kampány - közölte a Jane Goodall Intézet és a KÖVET Egyesület szerdán az MTI-vel.
2025. 09. 25. 03:00
Megosztás:

Nem kap nyugdíjat, aki a lakcímét nem jelenti be a Nyugdíjfolyósítónak

Az ellátás folyósítását érintő lakcím-, tartózkodási hely-, levelezési cím- vagy bankszámlaszám-változást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé szükséges írásban jelezni.
2025. 09. 25. 02:00
Megosztás:

Vége a diktálásnak és a villanyóra leolvasásnak! Más lesz helyette

Az energiafelhasználás nyomon követése és hatékony szabályozása napjainkban kulcsfontosságú, hiszen a villamosenergia-rendszerek egyre nagyobb terhelés alatt működnek.
2025. 09. 25. 01:00
Megosztás:

Mennyibe kerül egy átlagos használt autó és mennyit veszít egy év alatt az értékéből?

2025 augusztusában tovább emelkedtak az árak a magyar használtautó-piacon: az eladó hirdetések kínálati átlagára 5,5 millió forint volt, szemben a 2024 augusztusában regisztrált 5,3 millió‑val. Az autók közel 90%-át 10 millió forint alatt kínálták, de nőtt a 5–10 milliós és 10 millió forint feletti árkategóriák aránya is. A Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusi jelentése a havi statisztikai sorozat harmadik része, amely célja, hogy pontosabb képet adjon a magyarországi használtautó-kínálat és kereslet jellemzőiről, alakulásáról.
2025. 09. 25. 00:01
Megosztás:

Kriptovaluta hírek: SUI – mi mozgatja a SUI árfolyamát?

Az alábbi elemzésben áttekintem, hogy az elmúlt hónapokban milyen tényezők – projektfejlesztések, piaci események, makrogazdasági hatások és szabályozói lépések – mozgatták a SUI kriptovaluta árfolyamát, illetve milyen lehetőségek és kockázatok tornyosulnak a közeljövő számára.
2025. 09. 24. 23:00
Megosztás:

Az IMF szerint a magyar GDP 4 százalékába kerülne, ha EU-szerte leállítanák az orosz földgázszállítást

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a magyar GDP 4 százalékába kerülne, ha EU-szerte leállítanák az orosz földgázszállítást - közölte Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter szerdán a Facebook-oldalán.
2025. 09. 24. 22:30
Megosztás:

A francia szakszervezetek újabb országos tilakozónapot szerveznek

A francia szakszervezetek október 2-ra újabb országos tiltakozónapot hirdettek, mivel nem kaptak "egyértelmű választ" a miniszterelnöktől követeléseikre a szerdai megbeszélésükön.
2025. 09. 24. 22:00
Megosztás:

Tether új lendületet vesz – volt Google-vezetőt neveztek ki üzletfejlesztési igazgatónak

Tether: már nem csak egy stabilcoin-cég? A világ egyik legismertebb kriptovaluta cége, a Tether, komoly irányváltást jelez: új vezetőt nevezett ki, hogy túllépjen a digitális eszközök világán és erősítse pozícióját más technológiai és pénzügyi szektorokban is. A korábban a Google-nél és a Limestone Capitalnál dolgozó Benjamin Habbel érkezése új korszakot nyithat a cég életében.
2025. 09. 24. 21:30
Megosztás:

Minden ötödik igénylőnek kevés az Otthon Start 50 milliója

Az első hetek banki tapasztalatai alapján új időszámítás kezdődött a magyarországi lakáshitelezésben az Otthon Start indulásával. A pénzintézetek megduplázódó átlagos hitelösszegről, 20 évet meghaladó átlagos futamidőről számoltak be a BiztosDöntés.hu szakértőinek. Minden ötödik igénylő ráadásul piaci, fogyasztóbarát vagy CSOK Plusz lakáshitelt is igényel az Otthon Start mellé, mert nem elegendő a kitűzött lakáscélhoz a maximálisan elérhető 50 millió forint.
2025. 09. 24. 21:00
Megosztás:

Hároméves mélypont után emelkednek a svájci gazdasági várakozások

Javultak a gazdasági kilátások Svájcban szeptemberben az előző havi, csaknem hároméves mélyponthoz képest a UBS és a CFA Society Switzerland szerdán közzétett jelentése szerint.
2025. 09. 24. 20:35
Megosztás:

A MOHU Budapest vezetése tárgyal a szakszervezetekkel

Megkezdődtek a tárgyalások a MOHU Budapest vezetése és a szakszervezetek között a szerda hajnali vadsztrájk ügyében - közölte a cég az MTI-vel.
2025. 09. 24. 20:00
Megosztás: