Belgrád hétszer sűrűbben lakott a szerb országos átlagnál
A közszolgálati televízió (RTS) összesítője szerint a területileg egyenlőtlen gazdasági fejlődés miatt Szerbia lakossága évek óta a fővárosban koncentrálódik, míg az ország déli és keleti részei a leggyérebben lakott térségek közé tartoznak, ahonnan elsősorban a jobb megélhetési lehetőségek reményében költöznek el az emberek.
Szerbia rendelkezik egy 2027-ig szóló gazdasági migrációs stratégiával, amelyet 2020-ban fogadtak el. Vladimir Nikitovic demográfus az RTS-nek nyilatkozva elmondta: a stratégia célkitűzései reálisak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a lakosság elvándorlását teljes mértékben egyetlen ország sem tudja megállítani, legfeljebb mérsékelni.
A szakértő szerint a közvélekedéssel ellentétben nem a külföldre irányuló kivándorlás, hanem a belföldi gazdasági migráció gyakorolja a legnagyobb hatást a népesedési folyamatokra. Ez csökkenti azoknak a régióknak és településeknek a demográfiai kapacitásait, ahonnan a fiatalok elvándorolnak. Belgrád mellett az utóbbi két évtizedben Újvidéken is jelentős lakosságnövekedés volt tapasztalható.
A demográfus rámutatott: elsősorban a 20 és 35 év közötti, munkaképes és nemzőképes korú lakosság hagyja el a vidéki térségeket, ami hosszú távon rontja a népszaporulati kilátásokat. A falvakban jellemzően egyedülálló férfiak maradnak, míg a nagyvárosokban - különösen Belgrádban, Újvidéken és Nisben - az oktatási célú migráció miatt a nők aránya magasabb.
A hivatalos előrejelzések szerint Szerbia lakossága 2052-re akár ötmillió alá is csökkenhet. Az ország népessége 1991-ben érte el csúcspontját 7,8 millió fővel, azóta folyamatos csökkenés és elöregedés tapasztalható.
