Biztonságos a budapesti csapvíz
Azt írták, a "Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig Nemzeti Kiválósági Projekt" a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Víztudományi Kutatási Programjához illeszkedően valósult meg. Ebben az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatásokat tártak fel a vízkivételtől a fogyasztóig, vagyis a dunai vízbázistól "egészen a csapig". A hosszú időn át, rendszeresen végzett mérések és kockázatszámítások egyértelműen igazolták, hogy a budapesti csapvíz megfelel a minőségi követelményeknek.
A projekt végrehajtását a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a Nemzeti Kiválóság Program keretében támogatta, a teljes költség több, mint egymilliárd forint volt, a programot lebonyolító konzorcium tagjai pedig a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, a Fővárosi Vízművek Zrt., a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Miskolci Egyetem.
A konzorcium összehangolt, nagy gyakoriságú mintavételt végzett a Dunából, a parti szűrésű kutakból, azok kezeletlen, majd az elosztóhálózatba jutó, technológiailag kezelt vizéből, a gerincvezetékből és a fogyasztói hálózatból - közölték, hozzáfűzve, a Miskolcot és Szolnokot ivóvízzel ellátó rendszert is vizsgálták.
A vízbázisok hidrodinamikai modelljét különböző klímaváltozási forgatókönyvekre adaptálva megállapították, hogy a parti szűrésű ivóvízellátórendszer az elkövetkező harminc évben is képes lesz megfelelő mennyiségű ivóvizet biztosítani - áll a közleményben.
Beszámoltak arról, hogy a klíma-előrejelzések alapján a távlati vízigényeket is meghatározták, emellett vizsgálták, a gyógyszermaradványok hogyan bomlanak le a Dunában, és ennek segítségével megbecsülték, a szennyezés mekkora része érkezik a felvízen levő országokból, továbbá értékelték, a parti szűrés mennyire hatékonyan távolítja el a különböző szennyezőket.
Részletesen vizsgálták a víz kémiai és mikrobiológiai minőségét, összetételének változását a Dunától a fogyasztói csapig. Az eredmények alapján a fővárosnak a teljeskörű csatornázottság és a korszerű szennyvíztisztítás ellenére kimutatható hatása van a Duna vízminőségére, mind mikrobiológiai, mind kémiai szempontból. Az ivóvíz előállítását szolgáló parti szűrés viszont hatékonyan távolítja el a mikroorganizmusokat, ezen belül az antibiotikumokra rezisztens szervezeteket, a gyógyszermaradványokat és más szerves mikroszennyezőket is - szögezték le.
Jelezték: a projekt tapasztalatait a Fővárosi Vízművek Zrt. beépíti az üzemeltetési gyakorlatába.
