Bővülnek a GVH jogkörei, itt vannak a 2024-től hatályos változások
Bővültek a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörei, 2024. január 1-jétől a nemzeti versenyhatóság látja el az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért felelős hatóságként a külföldi támogatásokról szóló (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti feladatokat. A GVH az uniós piacot torzító külföldi állami támogatások esetében, az Európai Bizottság megkeresésére célzott vizsgálatokat indíthat.
A fogyasztóktól érkező panaszok hatékonyabb kezelését segíti a panaszkezelési szabályok technikai és kisebb érdemi jellegű, az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseire tekintettel végrehajtott módosítása. Az irányelv szabályaival való összhang biztosítását célzó módosítás, valamint a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel elfogadott módosítás a GVH-hoz forduló, jogvitás ügyet kifogásoló fogyasztókat segíti az ügyek hatékonyabb intézésében.
Honlapokat kapcsolhat le a GVH és indul a DSA-rendelet alkalmazása
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosítása 2024. március 1-jétől bővíti a GVH jogköreit, melynek értelmében a GVH Versenytanácsa elrendelheti elektronikus adat (pl. honlap) hozzáférhetetlenné tételét, amennyiben ez a fogyasztók kiterjedt érintettségére figyelemmel súlyos sérelem kockázatának megelőzése érdekében szükséges. A hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.
2024. február 17-én lép hatálya a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (DSA-rendelet) hatályosulását elősegítő hazai szabályozás, amely a Magyarországon letelepedett vagy Magyarország területére irányuló internetes közvetítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra terjed ki.
A DSA-rendelet az online közvetítőkre és platformokra, így például a piacterekre, a közösségi hálózatokra, a tartalommegosztó platformokra, az alkalmazás-áruházakra, valamint az online utazási és szállásplatformokra állapít meg kötelezettségeket. E rendelet elsődleges célja az, hogy megakadályozza az illegális és káros online tevékenységeket és a szándékos álhírterjesztést. A jogszabály biztosítja a felhasználók biztonságát, védi az alapvető jogokat, valamint méltányos és nyitott online platformkörnyezetet hoz létre.
A Gazdasági Versenyhivatal a verseny védelmének következetes érvényre juttatása és az egységes jogalkalmazás előmozdítása, valamint a felhasználók jogainak védelme érdekében szorosan együttműködik a DSA-rendelet végrehajtását végző hatósággal (NMHH) a digitális szolgáltatási piaci versenyt érintő kérdésekben, valamint a digitális szolgáltatások piacával összefüggő, felhasználókat érintő ügyekben.
A GVH gyorsított ágazati vizsgálati jelentésében foglalt javaslatai alapján is készül az online szálláshelyfoglalási piacot szabályozó törvénymódosítás
Szintén az online világot érinti az Országgyűléshez benyújtott, a magyar fogyasztók és vállalkozások érdekében történő fellépésről szóló T/6547. számú törvényjavaslat, amely az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény módosításával a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörét is bővítené, és a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló (EU) 2022/1925 rendelethez (DMA-rendelet) képest szigorúbb nemzeti szabályokat állapítana meg a kapuőrök kötelezettségeit illetően (magyar nyelvű, Magyarország területén működő személyes, illetve telefonos és elektronikus eléréssel rendelkező ügyfélszolgálat és panaszkezelési mechanizmus, szigorú fizetési határidők megállapítása, független jogi tanácsadási kötelezettség előírása).
Az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat számos pontja a nemzeti versenyhatóság augusztus végén indított gyorsított ágazati vizsgálatának gyakorlati hasznosulását jelenti. A GVH több beavatkozási pontot is javasolt a jogalkotónak a magyar szállásfoglalók és szállásadók védelme érdekében. Ezzel kapcsolatban Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke a Magyar Nemzet 2023. december 28-i számában megjelent évértékelő interjúban úgy fogalmazott: „El kell érni, hogy egyetlen vállalkozás se hozhassa kiszolgáltatott helyzetbe se a pihenni vágyókat, se a nekik szállást kínáló magyar vállalkozókat.”
