Morgan Stanley: Budapest lett a cég egyik fontos nemzetközi technológiai és elemző központja

Felidézte, hogy a budapesti iroda 2006-ban még matematikai modellezőközpontként indult, jelentősége pedig folyamatosan nőtt, ma már a cég globális hálózatának második legnagyobb ilyen központja India után.

Munkatársaik mintegy fele technológiai területen dolgozik, emellett jelentős pénzügyi, kockázatkezelési, elemzési és adatkezelési csoportok működnek, és jelen vannak olyan területek is, mint a jog, a compliance és a belső ellenőrzés. Budapesten működnek a cég egyes globális funkciói is, például a fenntartható pénzügyek és a vállalati marketing. A legfontosabb változás a budapesti központra bízott felelősség folyamatos növekedése: már számos területen a globális szakmai döntések is itt születnek, nem csak az előkészítés vagy a támogatás - ismertette.

Elmondása szerint a létszám bővülése minden részleget érintett, a technológiai szervezet a legnagyobb létszámú, csaknem 1500 fős. A kockázatkezelési terület 2008-ban tíz fővel indult, ma több száz szakembert számlál. Van olyan pénzügyi csapat, amely öt fővel kezdett, és mára több mint hatvan munkatárssal irányítanak globális funkciót.

Budapest a Morgan Stanley globális hálózatának ma már az egyik szellemi központja. Előnyei közé tartozik a kivételes tehetségbázis és az erős egyetemi háttér, az időzóna, amely az ázsiai, az európai és az amerikai piacok támogatását egyaránt lehetővé teszi, valamint a két évtized alatt felhalmozott tudás és bizalom. Globális rendszerek fejlesztése és működtetése, világszintű szakmai döntések kötődnek Budapesthez - mutatott rá Mayer Dániel.

Arra a kérdésre, hogy miként alakítja át a mesterséges intelligencia (AI) és az automatizáció a pénzügyi, technológiai és kockázatkezelési munkaköröket, elmondta: a Morgan Stanley a generatív AI korai alkalmazói közé tartozik. Az elsők között vezettek be éles üzemben generatív AI-megoldásokat a vagyonkezelési üzletágban.

Ezeknek az eszközöknek a fejlesztésében budapesti csapatok is központi szerepet játszottak, ahogy itt működik a cég automatizációs tudásközpontja is. Mára a kísérletezéstől a cégszintű alkalmazásig jutottak, a munkatársaik 98 százaléka fér hozzá legalább egy generatív AI-eszközhöz, és célzottan tesztelik az úgynevezett ágensalapú automatizációkat is.

Meggyőződésük ugyanakkor, hogy az AI kiegészíti az emberi munkát: átveszi az ismétlődő feladatokat, gyorsabban ad adatot és elemzést a kollégák kezébe, és felszabadítja az idejüket az ügyfelek kiszolgálására, a stratégiai kérdésekre - és persze a döntésekre, amelyek az ember kezében maradnak. Az irodavezető úgy véli, az AI által generált kód ellenőrzéséhez egyre képzettebb programozókra van szükség, így a tehetséges fejlesztő még értékesebbé válik.

"Ez új lehetőségeket is teremt, például az adattudósok és a technológiai szakemberek számára, mi pedig folyamatosan képezzük munkatársainkat, hogy ki tudják aknázni ezeket" - hangoztatta.

Mayer Dániel szerint a budapesti versenyképesség kulcsa a tehetség-utánpótlás és a folyamatos tanulás. Ezért fektetnek be két évtizede az egyetemi együttműködésekbe az oktatástól a gyakornoki programokig, és ezért képezik munkatársaikat folyamatosan a legújabb technológiák használatára. Kiemelt figyelmet fordítanak a következő nemzedékek képzésébe is. Példaként említette a középiskolás lányoknak szóló, a Nők a Tudományban Egyesülettel közös Smartiz képzési programot, amely azt támogatja, hogy minél több fiatal nő válassza a természettudományos, informatikai, mérnöki, matematikai pályákat.

Mayer Dániel hangoztatta meggyőződését, hogy Budapest súlya a következőkben tovább nő a nemzetközi szervezetben, elsősorban a felelősségi körök bővülésével és az ide kerülő feladatok egyre nagyobb összetettségével.