ChatGPT és rossz kistestvére a ChaosGPT
A ChatGPT technológiája nem új innováció
A McKinsey 2022 decemberében megjelent MI riportjából egyértelműen kiderült, hogy tavaly a megkérdezett vállalatok 50 százaléka a mesterséges intelligenciát már legalább egy üzleti területen bevezette. A tavaly decemberben berobbant ChatGPT mögött álló technológia azonban nem egy új innováció, hiszen a neurális hálózattal kapcsolatos első komolyabb eredmények már az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején megszülettek, majd ezt követően közel 20 évig feledésbe is merültek. Újrafelfedezésükre az 1980-as években került sor, amikor a tanításukra alkalmas algoritmust leírták, majd 2019-ben a transzformáló modellek bevezetését követően igencsak felgyorsultak az események. „Az elméletből hamar gyakorlat lett, s a mögötte álló technológia, amire korábban évtizedeket kellett várni, extrém módon, szinte egyik napról a másikra fejlődik, s egyre nagyobb adatmennyiséget képes feldolgozni. A ChatGPT 4-es verziójába például 45 terabájtnyi, interneten elérhető publikus adatot tápláltak. Összehasonlításképpen, ha napi nyolc óra olvasással számolunk, ennek az adatmennyiségnek az elolvasására egy embernek közel 130 000 évre lenne szüksége” – mondta Nguyen Milán, adattudós.
Kontrollált értékteremtésre van szükség
A bármilyen kérdésre és témában megdöbbentően jól válaszolni és szöveget alkotni képes ChatGPT, valamint a hozzá hasonló szövegalkotó termékek esetében mégis az a legnagyobb nehézség, hogy a könnyen, kis erőbefektetéssel hozzáférhető válaszok tényleg megbízhatóak és tényszerűek legyenek. Ráadásul időközben debütált a ChatGPT rossz kistestvére is. A ChaosGPT egy ChatGPT-ből származtatott mesterséges intelligencia alapú chatbot, amelyet ellenséges szándékkal hoztak létre, s habár még gyerekcipőben jár, előszele a lehetséges rosszindulatú felhasználásoknak.
Mivel a technológiai vállalatok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak egymásra, ezért a legkomolyabb aggály, hogy az egyre intenzívebb verseny miatt kisebb körültekintés övezi ezt a területet, nem is beszélve a szabályozási rendszer hiányáról és arról, hogy a szintén mindenki számára elérhető ChaosGPT pedig egyértelműen dezinformálásra és rossz kezekben született.
„Sőt egyre több képi, videó- vagy hanganyagok generálására képes termék elérhető a piacon, és eljutottunk arra a pontra, hogy a hamis képes vagy videós tartalmakkal kiegészített szövegekkel még inkább meggyőző, félrevezető és dezinformációs kampányokat is létre lehet hozni. Ezek pillanatok alatt elterjednek a világhálón, akár 100 millió emberhez is eljutnak, a helyreállításukat követően azonban a helyes információt csak a töredékük látja vagy olvassa” – hangsúlyozta a szakértő. A kontrollált értékteremtés, a beépített védelmi rendszer fejlesztése folyamatos kihívást jelent a technológiai vállalatoknak, azonban már most látszik, milyen sok jó felhasználási módja is létezik a generatív mesterséges intelligenciának. „A kutatásra fordított időt jelentősen lerövidíti a ChatGPT, segítségével növelhetjük a hatékonyságunkat és a szövegek lektorálását is egyszerűbbé teszi. Koncepcionális gondolkodásnál kreatív segítő és akár jó vitapartner is lehet, azonban azt ne felejtsük el, hogy semmilyen szenzitív adatot ne adjunk meg a számára” – hangsúlyozta Szabados Réka termékmenedzser.
A Bosch Rexroth RE:FACT podcastjának legújabb epizódjában a ChatGPT-ről, a ChaosGPT-ről, valamint a hasonló generatív mesterséges intelligencia által működő termékekkel és használatukkal kapcsolatban felmerülő aggályokról Szabados Réka és Nguyen Milán, a McKinsey Digital szakértői beszélgettek.
