Csak addig nem kütyüzünk, amíg alszunk

Az NMHH megbízásából készült kutatás átfogó képet nyújt a magyarországi fiatalok és fiatal felnőttek okostelefon-használati szokásairól, vizsgálva a képernyőidő megítélésének pontosságát, valamint a mentális jóllét és a telefonhasználat összefüggéseit is.

A telefonhasználat időbeli mintázatai tükrözik a mindennapi élet ritmusát, ugyanakkor a fiatal felnőttek telefonhasználati szokásaiban nemek és életkor szerint is eltérés mutatkozik. A nők általában korábban veszik a kezükbe a telefonjukat (átlagosan reggel 7-kor), míg a férfiak 15 perccel később kapcsolódnak be a digitális világba. Késő este viszont a férfiak használják tovább a telefonjukat. A telefonhasználat reggeli csúcsideje 6 és 8 óra közé, az esti pedig 22 és 24 óra közé tehető.

A vizsgálatból érdekes mintázatok rajzolódnak ki a 16–36 év közötti korosztály telefonhasználati szokásaira vonatkozóan. Általánosságban elmondható, hogy a korosztályba tartozók ébredés után az alkalmazások közül először a Facebookra és a Messengerre pillantanak, ugyanakkor, míg a fiatalabbak elsősorban a vizuális, gyors tartalmakat keresik, és arra kíváncsiak, hogy mi történt az Instán vagy a TikTokon, amíg aludtak, addig az idősebbek inkább információkereséssel vagy üzenetváltással indítják a napot. Ez a különbség a digitális szokások leképezésén túl a napi rutinok és prioritások változását is tükrözi.

Érdekes jelenség, hogy a felhasználók jellemzően túlbecsülik a képernyőidejüket.

A vizsgálat résztvevőinek készülékére telepített alkalmazás ugyanis a becsültnél lényegesen – mintegy két órával – kevesebb telefonhasználatot igazolt az önbevallásban szereplőnél.

A kutatás a telefonhasználat és a mentális állapot közötti összefüggésekre is rávilágít.

Azok például, akik hajlamosabbak a szorongásra vagy a depresszióra, inkább önreprezentációra, identitásmegerősítésre és a valóság előli menekülésre használják a közösségi médiát, mint kapcsolattartásra, ezzel szemben azok, akik jobb érzelmi állapotban vannak, lényegesen ritkábban használják a közösségi médiát a menekülés vagy az unaloműzés eszközeként. A fiatalabbak, amikor lehangoltabbak, a TikTokot, míg az idősebbek inkább a Facebookot és a YouTube-ot pörgetik. Általánosságban elmondható, hogy akik rosszabbul vannak, akár kétszer annyi időt is eltöltenek a passzív szórakozást nyújtó felületeken, mint a kiegyensúlyozottabb kortársaik.

A napi képernyőidő alakulása ugyanakkor szoros összefüggést mutat a lakóhellyel és a közlekedéssel eltöltött idővel is – derül ki a többváltozós statisztikai elemzésből. 

A különféle platformok és alkalmazások használatát jelentősen befolyásolja az életkor, a napi rutin, a lakóhely és az aktuális mentális állapot, tehát a telefonhasználatunk nem csupán technikai, hanem összetett társadalmi és pszichológiai jelenség is.