Csökkent a brit gazdaság teljesítménye

Áprilisban 0,2 százalékos havi GDP-növekedést mértek Nagy-Britanniában. A statisztikai hivatal csütörtöki beszámolója szerint a májussal zárult három hónapban stagnált a brit gazdaság teljesítménye a februárban véget ért előző háromhavi összehasonlító időszakhoz képest.

Az ONS számításai szerint a brit hazai össztermék májusban a havi visszaesés ellenére is 0,2 százalékkal magasabb volt, mint 2020 februárjában, a nagy-britanniai koronavírus-járvány megfékezésére 2020 márciusától elrendelt országos korlátozások előtti utolsó teljes hónapban.

A brit kormány először 2020 márciusának végén rendelt el országos zárlatot, és ez - a később elrendelt további korlátozásokkal együtt - szabadesésszerű zuhanást okozott a brit gazdaság teljesítményében. A 2020-as év egészében átlagosan 11 százalékkal esett - reálértéken a 2013-as szintre zuhant vissza - a brit hazai össztermék.

A 2020-ban mért GDP-zuhanás példátlan volt a modern brit gazdaságtörténetben.

A brit statisztikai hivatal csütörtöki ismertetése szerint a májusi GDP-visszaesésben szerepe volt annak a munkaszüneti napnak, amelyet a brit kormány május 8-ra, III. Károly király koronázási ünnepségsorozatának harmadik napjára hirdetett meg.

Károlyt, aki édesanyja, II. Erzsébet királynő tavaly szeptemberi halála után lépett az Egyesült Királyság trónjára, május 6-án koronázták meg a londoni Westminster-apátságban. A koronázást háromnapos rendezvénysorozat kísérte országszerte, és ennek része volt a május 8-i egyszeri munkaszünet.

Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter ugyanakkor a friss GDP-becslés csütörtöki ismertetéséhez fűzött nyilatkozatában mindenekelőtt a magas inflációt tette felelőssé a gyenge gazdasági teljesítményért.

Hunt szerint is volt hatása a májusi plusz munkaszüneti napnak a hazai össztermékre, azonban az infláció az a tényező, amely "horgonyként húzza vissza" a brit gazdaságot. Az éves infláció Nagy-Britanniában szeptember és március között minden hónapban meghaladta a tíz százalékot. A tavaly októberi 11,1 százalékos ütemnél gyorsabb éves inflációt legutóbb 41 évvel korábban, 1981 októberében mértek.

Áprilisban 8,7 százalékra csökkent ugyan a tizenkét havi inflációs ráta, de ez is fél százalékponttal meghaladta a piaci elemzők akkori várakozását. Ráadásul a lassulási folyamat ezen a szinten egyelőre meg is torpant: a brit statisztikai hivatal adatai szerint májusban is 8,7 százalékos volt az éves infláció Nagy-Britanniában.

A Bank of England inflációs célja 2 százalék, vagyis a tizenkét havi infláció jelenleg több mint a négyszerese a jegybanki célszintnek.

A brit jegybank ebben az inflációs környezetben eddig tizenháromszor emelte irányadó kamatát azóta, hogy 2021 decemberében, 0,10 százalékos mélységi kamatrekordról indulva elkezdte monetáris politikájának szigorítási ciklusát.

A Bank of England jelenlegi alapkamata 5,00 százalék; ez 15 éves csúcs.