Drágul és szigorodik a transzferárazás
Megjelent a Parlament honlapján a kormány által benyújtott 2023. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló T/360. számú Törvényjavaslat, amely számos adónem szabályozásához is hozzányúl. A javaslatcsomag hangsúlyosan – jelentős szigorításokkal, új adatszolgáltatási kötelezettség bevezetésével és markánsan emelkedő bírság-és díjtételekkel – érinti a transzferár-szabályozást. A kiigazítások új szabályai pedig számos adózónak extra adóterhet jelenthetnek. A Mazars az alábbiakban összefoglalta a változások legfontosabb részleteit.
Új adatszolgáltatási kötelezettség az éves bevallásban
A 2022. december 31-ét követően benyújtott éves társasági adóbevallások kiegészülnek egy, a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos új adatszolgáltatással, amely így a folyó adóévet is érinti. A pontosabb részleteket miniszteri rendeletben szabályozzák majd.
Az interkvartilis tartomány kötelező alkalmazásának kiterjesztése
A csoporton belüli ügyletek adózási szempontból történő vizsgálata során az adózónak összehasonlító tranzakciókat vagy vállalatokat kell azonosítania, és ezekből a független ügyletekből, illetve vállalatoktól származó pénzügyi adatok alapján számolja ki az úgynevezett szokásos piaci ár- vagy nyereségtartományt, amelyet összevet a kapcsolt ügyletei árazásával, illetve az azokon elért nyereséggel.
A jelenlegi szabályozás értelmében, a cégek – bizonyos feltételek teljesülése esetén – mentesülnek az alól, hogy az összehasonlító ügyletek vagy vállalatok adataiból képzett minimum és maximum értékeket magába foglaló teljes tartomány helyett az úgynevezett interkvartilis tartományt vegyék figyelembe, azaz „szűkítést” végezzenek. Abban az esetben nem kell „szűkítést” végezni, ha az adózó belső összehasonlító adatokat használ fel, illetve ha külső összehasonlító adatok felhasználása, avagy adatbázis-kutatás elkészítése esetén az összehasonlító elemzés:
- kevesebb, mint 10 összehasonlító vállalat (hároméves) adatait vagy
- kevesebb mint 30 megfigyelést vesz figyelembe, illetve
- a teljes tartomány terjedelme nem haladja meg a 15 százalékpontot.
A javaslatcsomag értelmében az adatbázis-kutatásokhoz kapcsolódó kivételszabályok megszűnnének. Azaz, ha az adózó adatbáziskutatást végez a szokásos piaci ár vagy nyereség meghatározásához, akkor is az interkvartilis tartományt kell figyelembe vennie. A javaslat szerint a szabályozást már ettől az évtől alkalmazni kellene.
“A belső összehasonlító adatok használatára vonatkozóan nem fogalmaz meg módosítást a javaslatcsomag, így egyelőre feltételezhető, hogy ilyen esetben továbbra is a teljes tartományt veheti figyelembe az adózó” – mutatott rá Nagy Gabriella, a Mazars adóigazgatója.
Kötelező kiigazítás a mediánértékre
Bár közvetlen szabályozás jelenleg erre vonatkozóan nincs, de az eddigi gyakorlat alapján, ha a kapcsolt ügyletekben alkalmazott árazás vagy az adózó által elért nyereség a szokásos piaci tartományon kívül helyezkedik el, akkor az adózó a legközelebbi szokásos piaci érték (pl. alsó- vagy felsőkvartilis) figyelembevételével igazíthatja ki az adóalapját.
A benyújtott javaslatcsomag azonban pontosan kimondja, hogy ha a csoporton belüli ügyletekben alkalmazott árazás vagy az adózó/vizsgált fél által elért nyereség az interkvartilis tartományon kívül helyezkedik el, úgy a kiigazítást már nem a legközelebbi szokásos piaci érték, hanem kötelezően a mediánérték figyelembevételével kell meghatározni. Ez alól csak az jelenthet kivételt, ha az adózó igazolni tudja, hogy egy, a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek.
“A mediánértékre történő kötelező kiigazítás számos adózónak komoly plusz terhet jelenthet, ugyanis egy nagy volumenű csoporton belüli ügylet esetén a transzferár kiigazítás abszolútértéke jelentősen magasabb lehet, mintha csak a legközelebbi szokásos piaci értékre történne a kiigazítás. Ez jelentős – akár két-, háromszoros - adófizetési többletet eredményezhet” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Hozzátette: a módosítás miatt a Mazars azt javasolja, hogy az adózók már az éves számviteli zárás előtt tekintsék át, hogy a csoporton belüli ügyletekben alkalmazott árazás vagy az adózó/vizsgált fél által elért nyereség a szokásos piaci tartományhoz képest hol helyezkedik el, és a szükséges adatbáziskutatást is még az év vége előtt végezzék el. Így a kapcsolt felek az esetlegesen szükséges kiigazítást szerződésmódosítással akár alacsonyabb szinten is tudják tartani.
Több mint 100%-kal magasabb bírság hiányzó vagy hiányos transzferár-dokumentáció miatt
Hiányzó vagy hiányos tartalmú transzferár nyilvántartás esetén a maximális bírságtétel jelenleg 2 millió forint, ismételt jogsértés esetén 4 millió forint. A javaslatcsomag értelmében ezek a bírságtételek 5, illetve 10 millió forintra emelkednek – drasztikus növelésüket a visszatartó erő fokozásával indokolja a benyújtó.
Számottevően emelkedő díjtétel a szokásos piaci ármegállapítási kérelmek esetén
Az egyoldalú, azaz csak egy ország illetékes hatósága által lefolytatott szokásos piaci ár-megállapítási eljárásokért a mostani 2 millió forint helyett 5 millió forintot kell befizetniük az adózóknak. A kétoldalú és többoldalú eljárások esetében a díjtétel egységesen 8 millió forint lesz függetlenül attól, hogy hány oldalú eljárásról van szó.
