Egyre aggasztóbbnak tartja a geopolitikai kockázatokat a globális üzleti szektor
A ház hangsúlyozza, hogy az üzleti szektor aggályai túlterjednek a hirtelen fellángolt közel-keleti konfliktuson: az üzleti vállalkozások körében hasonlóan széleskörű kockázati aggodalom forrása a kínai-tajvani viszonyrendszer.
Az Oxford Economics 130 nagyvállalat várakozásait vizsgálta. A felmérésbe bevont cégek együtt hatmillió alkalmazottat foglalkoztatnak, összesített éves forgalmuk hozzávetőleg kétezer milliárd dollár.
A ház hétfői beszámolója szerint egyaránt 90 százalék közelében jár azoknak az üzleti vállalkozásoknak az aránya, amelyek jelentősnek vagy nagyon jelentősnek tartják a közel-keleti konfliktusból, a kínai-tajvani viszonyból, illetve a NATO és Oroszország szembenállásából eredő geopolitikai kockázatokat a következő két év távlatában.
Tíz százalékponttal 46 százalékra nőtt azon vállalatok aránya, amelyek a geopolitikai feszültségeket tartják a világgazdaságot terhelő legnagyobb rövidtávú kockázati tényezőnek.
Az üzleti várakozások is romlanak: az Oxford Economics felmérésébe bevont cégek fele a korábbinál valamelyest vagy jelentős mértékben borúlátóbb módon ítéli meg a világgazdaság növekedési kilátásait.
A felmérésbe bevont vállalatok 2024-re szóló globális növekedési prognózisainak középértéke az előző felméréshez képest 0,4 százalékponttal csökkent, és jelenleg mindössze 1,9 százalékos világgazdasági növekedést valószínűsít a jövő év egészére.
A várakozások megoszlását mutató grafikonos kimutatás alapján a válaszadók legnagyobb csoportja - hozzávetőleg 40 százalékuk - 1-2 százalék közötti világgazdasági növekedést tart valószínűnek 2024-ben. Az előző felmérésben nem sokkal haladta meg a 20 százalékot azoknak az üzleti vállalkozásoknak az aránya, amelyek ilyen alacsony globális növekedéssel számoltak jövőre.
A 2-3 százalékos jövő évi világgazdasági növekedésben bízó vállalatok aránya ugyanakkor az előző vizsgálatban mért, 40 százalékot meghaladó szinthez képest tíz százalékpont körüli mértékben csökkent.
Az Oxford Economics hétfőn ismertetett új negyedéves felmérése szerint Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet háborúja miatt megrendült a globális üzleti bizalom is: a ház által kidolgozott globális üzleti bizalmi mérőszám (Global Business Sentiment Index) az előző felmérésben kimutatott 98,0-ról 97,6-re csökkent.
A cég szerint ez a visszaesés jórészt felemésztette azt a növekedést, amelyet az index a globális bankszektort 2023 korábbi szakaszaiban megterhelő feszültségek enyhülése óta elért.
Az Oxford Economics globális üzleti bizalmi mérőszáma a felmérések kvantitatív eredményéből levezetett mutató, amelynek 100-as szintje azt jelezné, hogy a globális üzleti szektor átlagolt várakozásai alapján a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) tizenkét havi időtartamon belül eléri azt az értéket, amelyet az üzleti vállalkozások a koronavírus-járvány előtt az adott időszakra valószínűsítettek.
A ház szerint a 97,6-es bizalmi index arra vall, hogy az üzleti vállalkozások a járvány előtti várakozásaikhoz képest - középértéken számolva - jelenleg 2,4 százalékkal alacsonyabb globális GDP-értéket várnak egyévi távlatban.
