Egyre kifinomultabb módszerekkel támadnak az online csalók, a védekezéshez folyamatosan tanulni kell

Az Erste adatai szerint a bankkártyás és az átutalásos csalásoknál is más-más módszerek dominálnak. A bankkártyás visszaéléseknél látványos fordulat történt az utóbbi években: míg alig néhány éve még tízből kilenc eset a kártyaadat-szerzéshez kapcsolódott, 2026-ban már az ügyfeleket célzó adathalászat aránya volt ilyen mértékű. Az átutalásos csalásoknál ezzel szemben, ahogy korábban, úgy most is a pszichológiai manipuláció a leggyakoribb elkövetési mód. Számát tekintve ugyan a kártyás visszaélésekből jóval több van, az átutalásos csalási próbálkozások átlagos összege azonban jóval magasabb.

A bűnözők korábban elsősorban a pénzügyi rendszerek gyenge pontjait keresték: például bankautomatákra vagy fizetési terminálokra szerelt eszközökkel szerezték meg a kártyaadatokat, vagy kereskedők rendszereit törték fel. Mára azonban megváltozott a helyzet: a csalók egyre inkább közvetlenül az ügyfeleket próbálják megtéveszteni, hogy így jussanak hozzá a pénzükhöz. A bűnözők egyre hitelesebbnek tűnő üzenetekkel, klónozott és álweboldalakkal, pszichológiai nyomásgyakorlással sőt, a mesterséges intelligencia felhasználásával próbálják rávenni az ügyfeleket arra, hogy maguk adják át az adataikat, vagy hagyjanak jóvá csalárd tranzakciót.

Folyamatosan változnak a bűnözők módszerei

Az Ersténél az első hat hónapban a csalók közel 21 ezer esetben próbálták megszerezni az ügyfelek pénzét, ami a tavalyi egész éves mennyiség több mint 60 százaléka. Még gyorsabban nő az összeg, amit megpróbáltak ellopni a csalók: az első fél évben közel 7 milliárd forintra pályáztak – ez a tavalyi egész éves összeg több mint 80 százaléka. A bank az első hat hónapban a csalási kísérletek mintegy 80 százalékát akadályozta meg sikeresen, és ezzel az ügyfeleknek csaknem 6 milliárd forintot takarított meg.

„Ma már nem elég egyszer megtanulni, hogyan ismerhetjük fel a csalásokat. A bűnözők is folyamatosan változtatják a módszereiket, ezért nekünk is résen kell lennünk. Egyszer egy hivatalosnak tűnő üzenettel próbálkoznak, máskor telefonon keresnek, hamis weboldalra irányítanak, vagy egy távoli hozzáférést biztosító program telepítésére vesznek rá. Nem az a cél, hogy minden csalási módszert kívülről ismerjünk, hanem hogy felismerjük, ha valami gyanús. Ilyenkor a legjobb, amit tehetünk, hogy megállunk egy pillanatra, és átgondoljuk a helyzetet, mielőtt bármit tennénk” – mondta Kósa Anna, az Erste Compliance vezetője.

Nem csak az idősek vannak célkeresztben

A legtöbb csalási kísérlet a 40–59 éveseket érinti: idén az esetek közel felében ebből a korosztályból kerültek ki a célpontok. Közben azonban egyre nagyobb arányban próbálkoznak a csalók az idősebbeknél is. A 60 év felettiek az esetek több mint negyedében voltak érintettek, míg 2021-ben ez az arány még az egynegyedet sem érte el.

Az sem mindegy, milyen típusú csalásról van szó. A kártyaadatok megszerzésére irányuló próbálkozások leginkább a 40–59 éveseket érintik, míg a manipulációra építő csalásoknál már jóval nagyobb az idősebbek aránya.

Ez különösen jól látszik az AnyDeskhez hasonló, távoli hozzáférést biztosító programokkal elkövetett csalásoknál: tízből közel hét esetben 60 év feletti ügyfél volt érintett.

A csalók ilyenkor valamilyen ürüggyel ráveszik az áldozatot egy ilyen program telepítésére, majd ezen keresztül próbálnak hozzáférni az eszközéhez vagy az azon található adatokhoz.

Egyik korosztály sem dőlhet hátra azzal, hogy őt úgysem tudják átverni. A csalók tudatosan alakítják a történeteiket az áldozatokhoz, és más-más eszközökkel próbálkoznak. Az idősebbeknél egyes távoli hozzáférésre épülő módszerek lehetnek különösen veszélyesek, a fiatalabb vagy aktív online felhasználóknál pedig például a hamis webshopok, befektetési ajánlatok vagy közösségi médiás megkeresések jelenthetnek kockázatot.

A legfontosabb védelem: álljunk meg egy pillanatra

Az Erste évek óta fejleszti saját, valós idejű megfigyelőrendszerét, amely az utalásokat folyamatosan figyeli, és a csalások többségét már időben kiszűri. Emellett a bank az elsők között csatlakozott a GIRO Zrt. Központi Visszaélésszűrő Rendszeréhez, amely fél másodperc alatt ellenőrzi a tranzakciókat, tovább gyarapítva a banki csalásmegelőzési eszközöket. A Magyar Nemzeti Bank ajánlásával összhangban az Erste tavaly bevezette az egyéni költési szokásokhoz igazodó napi utalási limiteket is, amely már rövidtávon csökkentette a csalók által okozott károkat. Az Erste digitális platformja, George április óta push üzenetben értesíti az ügyfeleket, amikor az Erste munkatársa keresi őket – így meggyőződhetnek róla, hogy tényleg a banktól keresik. A megerősítés titkosított, belső banki csatornán érkezik, vagyis nem emailben, nem SMS-ben, így a csalók nem tudják lemásolni.

A csalások elleni védekezésben a bank technológiai védelme mellett az ügyfeleknek is fontos szerepük van abban, hogy felismerjék a gyanús helyzeteket. A legfontosabb szabályok közé tartozik, hogy senkinek ne adjuk meg telefonon vagy üzenetben a banki azonosítóinkat, jelszavunkat vagy egyszer használatos kódjainkat; ne telepítsünk ismeretlen kérésére távoli hozzáférést biztosító programot; és ne hagyjunk jóvá olyan tranzakciót, amit nem mi kezdeményeztünk. Ha egy megkeresés sürgetőnek, fenyegetőnek vagy szokatlannak tűnik, érdemes megszakítani a kommunikációt, és a bankot a hivatalos elérhetőségein keresni.

„A csalók egyik legerősebb fegyvere a sürgetés: azt akarják, hogy ne legyen időnk gondolkodni vagy ellenőrizni, mi történik. Ilyenkor éppen az a legjobb, ha megállunk egy pillanatra. Ha valaki azt mondja, hogy azonnal cselekednünk kell, az már önmagában ok arra, hogy óvatosak legyünk, és ellenőrizzük, valóban azzal beszélünk-e, akinek mondja magát. Ez az egy-két perc sokszor elég lehet ahhoz, hogy felismerjük a csalást” – emelte ki Kósa Anna.