Egyre sürgetőbb a budapesti társasházállomány energetikai korszerűsítése

Az MBH Index szakértői kiemelték, hogy a korszerűsítés nemcsak gazdasági, hanem fenntarthatósági kérdés is, hisz a változó energiaárak mellett a felújítások esetében is egyre nagyobb szerepet kap a megújuló zöld energetikai megoldások alkalmazása. A budapesti társasházak jelentős része szorul felújításra, a panellakások pedig a kedvező adottságaik miatt a zöld lakáspiaci programok főszereplői lehetnek. A szakértők szerint az állam mellett a felelős hitelintézeteknek ebben is vezető szerepet kell vállalniuk, nemcsak a megtakarítási és hitelezési piacot tekintve, hanem a szemléletformálásban is.

Társasházakban él a főváros nagy része

Budapesten a lakások többsége, több mint 80 százaléka társasházakban található. Ez mintegy 790 ezer lakást, az ország összes társasházi lakásának 44 százalékát jelenti. A budapesti társasházak változatos építési technológiákat és korszakokat ölelnek fel: a kisebb, jellemzően 4–9 lakásos társasházak gyakran régebbi építésűek, hagyományos szerkezetekkel, és sokszor kisebb alapterületűek.

Ezzel szemben a 10 vagy annál többlakásos épületek esetében már gyakoriak az ipari technológián alapuló – például paneles vagy előre gyártott – építési megoldások, illetve az újabb, modern téglaépítésű házak is. Ez a sokféleség pedig komoly kihívást jelent a felújítások és az energetikai korszerűsítések tervezésekor.

„2007-ig 190 ezer lakás újult meg panelprogramoknak köszönhetően, majd később, a Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Panel Alprogramban és az Otthon Melege Programban is több tízezer társasházi lakás vett részt.Azonban a felújítási munkálatok sok esetben nem voltak teljes körűek, a panelprogramok indulásakor például sok épület esetében a hőszigetelés csak az épület egy-két oldalát érintette, esetleg nyílászáró cserével együtt.

Az akkori munkálatok még jóval megengedőbb követelményszintekhez igazodtak, a mostani szigorúbb mélyfelújítási sztenderdek azonban már korszerűbb anyagok és szerkezetek beépítését írnák elő” – mondta Dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója.

Középmezőnyben a budapesti társasházak energiahatékonysága

Budapest lakásállományának jelentős részét teszik ki az 1945 és 1989 között épült társasházak, amelyek energetikai besorolása gyakran a középmezőnybe (például D–G kategóriába) esik, így korszerűsítésük egyre sürgetőbb. Általános trendként elmondható, hogy minél régebben épült az adott lakás, annál rosszabb energetikai adottságokkal bír.

A 2016 és 2022 között kiadott energiatanúsítványok elérhető adatai szerint az 1945 előtt épült lakótelepek lakásai 43 százalékban, az 1950 és 1960 között épületek pedig 40 százalékban GG vagy annál rosszabb minősítésűek, az arányok az 1960-as évek második felében épült lakásoknál kezdenek javulni. Az 1966 és 1995 közötti építésűek esetében 30 és 40 százalék közötti a legalább CC minősítésű lakások aránya, míg 1971 utáni építésűeknél a GG vagy rosszabb lakások aránya 10 százalék alatti.

A lakásállományon belül igen magas a panellakások aránya is: a 2022-es népszámlálás adatai szerint az összes budapesti lakott lakás mintegy 30 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. 2020-as adatok szerint a panel lakóépületek között a hőszigeteltek aránya 44 százalékos volt, a részlegesen hőszigetelteké 4 százalékos, a nagy társasházaknál ez az arány 26 százalékot, illetve 7 százalékot, míg a kis társasházaknál 16 százalékot és 6 százalékot tett ki.

Mivel azonban a panelépületek szerkezetileg viszonylag egységesek, és a korszerűsítésük azonos minta szerint történhet, a lakásfelújítási és energiahatékonysági programok kiemelt célcsoportjai, és így a jövő zöld lakáspiaci stratégiáinak egyik kulcsfontosságú szereplői lehetnek.

A lakáspiac zöldítését célzó programok összhangban állnak az MBH Csoport azon stratégiai céljával, hogy a fenntarthatóságot termékeiben, szolgáltatásaiban és saját működésében is egyre magasabb szinten integrálja, és magas színvonalú pénzügyi megoldásokkal a hazai bankszektor élén járjon a fenntarthatóság előmozdításához vezető úton.

Az energiahatékonyság a lakáspiacon is kifizetődik 

A jobb energetikai besorolás magasabb hozzáadott értéket jelent a lakáspiacon, egy korszerűbb, magasabb energetikai osztályba sorolt lakás gyakran drágábban kel el. Az alapvető trendek megegyeznek a főváros, a megyeszékhelyek és egyéb városok esetén: a jó energiahatékonyságú épületek ára magasabb, de az átlagostól az alacsonyabb energetikai tulajdonságokkal rendelkező épületek felé haladva már egyre kisebb a különbség az árakban.

Az MBH Index szakértői az elemzés összeállításakor figyelembe vették a lakás jellemzőit, elhelyezkedését és az egyes energetikai besorolások értékre gyakorolt hatását is. Panellakások esetében az árprémium BB kategória esetén 39 százalékos, CC és FF kategóriák között 20-30 százalék közötti, de még GG kategória esetén is jelentős, 15 százalékos, a bázist jelentő JJ kategóriához képest*.

„Az utóbbi években elsősorban a családi házakban élők számára álltak rendelkezésre kedvező feltételekkel állami források a korszerűsítési munkák elvégzésére, azonban a társasházi lakások jelentős része vár még további felújításra. Egy lakás energetikai jellemzője közvetlenül befolyásolja a fenntartási költségeket, a lakás értékét, sőt, egyes esetekben még a hitelképességet is, az energetikai besorolás éppen ezért a lakáspiacon is egyre fontosabb mutatóvá válik.

Felelős pénzügyi szereplőként hisszük, hogy segítenünk kell az ügyfeleket a fenntartható választásokban. Az MBH Csoportnál széleskörű zöld edukációval ösztönözzük a lakosságot arra, egyre tudatosabban viszonyuljon az ingatlanok energiahatékonyságához – amely nemcsak fenntarthatósági kérdés, hanem gazdasági szempontból is kulcsfontosságú” – mondta Dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója. 

Ezt a gondolatot erősítette meg Jakabfalvy Dóra, az MBH Csoporthoz tartozó Fundamenta-Lakáskassza Zrt. üzleti divíziójának ügyvezetője is, aki kiemelte, hogy a lakóépületek korszerűsítésének megvalósítása, illetve a finanszírozás megszervezése a társasházak esetében komplex megoldást igényel. Így nekik érdemes olyan lakás-takarékpénztári konstrukcióban gondolkodniuk, amely ideális lehet akár felújítási alap képzésére, de felhasználható állagmegóvásra és energetikai korszerűsítésre is, amelyekkel szintén növelhető az ingatlan értéke. Mindezt biztonságosan, kiszámítható feltételek mellett, ami a jelenlegi gyorsan változó gazdasági környezetben kiemelkedő érték.

„A lakások energetikai állapota egyre több ember számára fontos tényező a lakásvásárlás során. Ezt támasztja alá a kutatásunk is, amely szerint a vásárlók 87 százaléka számára az ingatlan energiafogyasztása a legfontosabb szempont a döntés során” – tette hozzá Jakabfalvy Dóra.