Egyre versenyképesebbek a magyar egyetemek
Hankó Balázs a Magyar felsőoktatás napján, az egyetem tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén köszöntőjében úgy fogalmazott: jó ma egyetemistának lenni és ünnepelni Magyarországon, mert akinek diplomája van, szinte azonnal, átlagosan 36 nap alatt kap munkát, méghozzá olyat, ami "minimum másfélszeres bérszorzót" jelent. Közölte: azért is van ok az ünneplésre, mert a magyar egyetemek még az egyre erősödő nemzetközi versenyben is folyamatosan javítanak pozíciójukon. Ismertetése szerint, míg négy éve hét, két éve pedig kilenc volt, ma már tizenegy magyar intézmény van a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában.
Hozzátette: a legkiválóbb nemzetközi tudományos lapokban is láthatóak az eredmények, ugyanis az elmúlt négy év során 78 százalékkal nőtt az azokban megjelenő publikációk száma és a szabadalmak száma is megnégyszereződött. Kiemelte: a lemorzsolódási mutató is három százalékkal csökkent.
Mindezek mutatják: versenyképességi fordulat valósult, illetve valósul meg a magyar felsőoktatásban - mondta.
Az államtitkár szerint a sikerek három pilléren nyugszanak, amelyek a kutatási, oktatási, pénzügyi, gazdálkodási és szervezeti értelemben vett egyetemi autonómia; a rugalmas, versenyképes működés; és - a hatéves finanszírozási megállapodásnak köszönhetően - a kiszámíthatóság. Utóbbiról szólva kitért rá: az egyetemek finanszírozását megduplázták és a megújult magyar egyetemi modell értékőrző és értékformáló.
Hankó Balázs kijelentette: a sikernek egyre többen kívánnak részesei lenni, hiszen idén 33 százalékkal nőtt az egyetemekre felvettek száma, meghaladva a 106 ezret, így "Magyarország nyolcadik legnépesebb városa az idén az elsőévesek közössége" - fogalmazott. Hozzáfűzte: az idei volt a legsikeresebb felvételi Magyarországon az elmúlt tíz évben.
Úgy vélekedett: az egyetemek és a gazdaság összekapcsolódásának sikere, hogy 39 százalékkal nőtt a műszaki, természettudományi és mérnök-informatikai szakokra felvettek száma. Ha ehhez hozzávesszük az egészég-, orvos- és agrártudományi intézményekre felvettek, valamint a pedagógusképzésekre bejutók számát is, megállapítható, hogy minden második hallgató e képzésekre fog járni - hívta fel a figyelmet.
Kiemelte, hogy a legjelentősebb emelkedés a pedagógus területen volt: idén ősszel a tavalyinál 72 százalékkal több, 4141 pedagógus kezdi meg tanulmányait. Mint mondta, nemcsak Európában, de a világon is kiemelkedő, hogy Magyarországon minden tíz egyetemet kezdő diákból közel nyolc állami ösztöndíjjal kezdheti meg tanulmányait, ami egy átlagos képzési időre 6 millió forintos támogatást jelent.
Közölte: a legnépszerűbb szakokra magasabb pontszámokkal lehetett idén bekerülni, így a gazdaságtudományok területén 10 ponttal, az orvos-egészségtudományi területen 20 ponttal, a pedagógusképzésben 24 ponttal nőttek a pontok középértékei.
Kitért arra, hogy a megújított felvételi rendszer lehetőséget ad a hátrányos helyzetből az egyetemre kerülésre és a bennmaradásra is, ezzel a lehetőséggel pedig idén kiemelkedően sokan éltek.
Célként jelölte meg, hogy 2030-ra lesz magyar egyetem a világ legjobb 100 egyeteme között, és három magyar egyetem Európa 100 legjobbja között. További cél, hogy 2030-ra megduplázódjon a külföldi hallgatók száma, elérve így a 80 ezret, ezért biztosítanak folyamatosan fedezetet a nemzetközi csereprogramokra, erősítik a nemzetközi kutatási együttműködéseket - emelte ki az államtitkár.
Hankó Balázs kijelentette: hazánk jövőjét meghatározza a 300 ezres magyar egyetemi közösség, éppen ezért vezették be az új egyetemi modellt, amely több lehetőséget kínál az intézmények, az oktatók és a hallgatók számára is.
A PTE kapcsán felhívta a figyelmet: a pécsi intézmény minden lehetőséget megkapott a modellváltással, s élni is tud ezekkel. Közölte: a nemzet jövője szempontjából mindhárom kiemelt innovációs és kutatási kérdésben - így az egészségbiztonságban, a zöld átállásban és a digitalizációban is - élenjáró kutatásokat végez, ötezer fős külföldi hallgatójával vezető egyetem Magyarországon.
Bódis József professzor a PTE-t fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi elnöke arról szólt, hogy a pécsi egyetem 22 ezer hallgatójának és 1 400 oktatója akkor lehet igazán eredményes és sikeres, ha egységet, közösséget alkot és "képes megélni minden egyes napot" - fogalmazott.
Miseta Attila, a PTE rektora közölte: a 656 éve alapított és 100 éve Pozsonyból Pécsre helyezett egyetemet korábban és most is kihívások sora éri, azonban az intézmény meg tudott azokkal küzdeni. Úgy vélte, az elkövetkező években az egyetemeknek komoly szerep juthat a világban terjedő betegségek, az éghajlatváltozás és a gazdasági kihívásainak leküzdésében.
Péterffy Attila (Pécs Jövője), a baranyai vármegyeszékhely polgármestere azt mondta, a pécsi közösségének legfontosabb motorja az egyetem és az intézmény. Hozzáfűzte: az önkormányzat közös feladata a városban hallgatók helyben tartása.
A tanévnyitón köszöntötték a PTE nemrégiben állami, illetve városi díjakkal kitüntetett polgárait, oktatóit valamint átadták az egyetem legjelesebb díjait. Pro Universitate Quinqueecclesiensi kitüntetésben részesült Kovács L. Gábor, Széchenyi-díjas orvos, egyetemi tanár, míg Nagy Lajos Király-díjat vehetett át Kollár László vegyészmérnök, egyetemi tanár.
