Elérte a jegybank fájdalomküszöbét a forint erősödése

A korábbi évekhez hasonlóan 2025-ben is a fogyasztás volt a magyar gazdaság növekedésének elsődleges motorja, ugyanakkor a foglalkoztatás visszaesése és a reálbérek visszafogott növekedése miatt ez is lassult 2024-hez képest – olvasható az OTP Bank friss negyedéves Befektetési Stratégiájában.

A beruházások sorozatban a negyedik évben estek vissza a fiskális szigorítás és az uniós források elmaradása miatt, emellett a magánszektor romló kilátásai és a korábban felépült jelentős többletkapacitások fejtenek ki negatív hatást. A múlt év második felében már megállt a beruházások visszaesése, ami kedvező jel lehet 2026 egészére nézve.

Az EU-s források jövőre dobhatják meg a növekedést

Az idei év első negyedében jórészt egyszeri hatásoknak köszönhetően gyorsult 1,8 százalékra a GDP-bővülése, de Eppich Győző, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője így is elérhetőnek gondolja az 1,5-2 százalékos éves növekedési ütemet. Azzal együtt is, hogy az uniós forrásokról történt megállapodás várhatóan inkább majd csak 2027-től érezteti pozitív hatását a gazdaságban. 

A bank szakemberei arra számítanak, hogy a közel-keleti háborúnak mérsékelt gazdasági hatásai lesznek Magyarországon 2026-ban, feltéve, hogy az elmúlt hetek kedvező híreinek megfelelően sikerül tető alá hozni a tartós tűzszünetet.

Bár az idei növekedés bázisát is a fogyasztás adhatja, a háztartások magas megtakarítási rátája is támogatólag hathat. Eppich Győző szerint 2027-ben a GDP-növekedés 2 százalék fölé gyorsulhat elsősorban az uniós források felhasználása és az újonnan belépő exportkapacitások miatt, emellett a költségvetési kiadások átrendezése és a csökkenő kamatok is élénkíthetik a gazdaságot.

Nem is lyuk, hanem kráter van a költségvetésben

Távolról sem ennyire rózsásak a költségvetés kilátásai: jórészt az előző kormány adócsökkentései, kamattámogatásai, nyugdíjemelései és egyes egyszeri kifizetései miatt a 2026-os hiány a GDP 6,5-7 százalékát is meghaladhatja az OTP számításai szerint. 

A bank elemzői arra számítanak, hogy az új kormány a nyár végéig pótköltségvetést nyújt be, illetve ősszel bemutat egy több évre előretekintő költségvetési és makrogazdasági pályát, ami bemutatja majd, hogy tervezi elérni a Tisza-kormány az euróbevezetési kritériumok teljesítését. A hiány csökkentését az új kormányzat az EU-s pénzek kiszabadításával, a kamatkiadások lefaragásával és a korrupció visszavágásával tervezi elérni.

A külső finanszírozási pozíció romlása már 2025 második felében elkezdődött, így a folyó fizetési mérleg többlete a GDP 2 százalékáról 1 százalékra mérséklődött. Idén a magasabb energiaárak tovább ronthatják az egyenleget, amely így egyensúlyban lehet, vagy akár mérsékelt deficitbe is átcsaphat. A bank elemzői hangsúlyozzák, hogy a jegybanki devizatartalékok május végére 61 milliárd euró fölé emelkedtek, ami 15-20 milliárd euróval haladja meg a minimálisan szükséges szintet. Ez pedig elegendő mozgásteret biztosít az MNB-nek, hogy külső sokkhelyzetek esetén menedzselni tudja az árfolyamot.

Az infláció év elején látott kedvező dinamikája arra utal, hogy nem realizálódtak a 11 százalékos minimálbér-emeléssel és a fogyasztásösztönző lépésekkel kapcsolatos kockázatok – olvasható a negyedéves Befektetési Stratégiában. Az áremelkedési ütem stabilizálásához nagyban hozzájárulhatott az erősebb forintárfolyam is. A közel-keleti háború közvetlen inflációs következményei a banki szakértők szerint elhanyagolhatók a rezsicsökkentés és az üzemanyagokra bevezetett védett ár miatt.

Az elemzők 2026-ra átlagosan 2,3 százalékos, 2027-re pedig 3 százalékos inflációt várnak, ebben lefelé mutató kockázatok vannak a tartós közel-keleti tűzszünet és az erős forintárfolyam miatt. Sőt, a jelenlegi kedvező inflációs folyamatok mellett hamarosan nem csak a védett üzemanyagárak, hanem az árrésstopok kivezetésére is lesz lehetőség anélkül, hogy az jelentős felfelé mozdulást okozna az áremelkedési ütemben.

Itt lehet a forinterősödés vége?

Eppich Győző kiemelte a magyar eszközök kockázati megítélésében tapasztalt fordulatot, amelyet a kedvező inflációs folyamatok mellett a Tisza Párt áprilisi kétharmados választási győzelme és az új kormány euróbevezetési tervei hoztak. Szerinte részben ennek tudható be, hogy miközben a nagy globális jegybankok, az Európai Központi Bank és a Fed esetében ma már általánosan kamatemelésre számít a piac, az MNB akár négy, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentést is végrehajthat a júniusi végi 25 bázispontos kamatcsökkentésen túl, így az év végre 5%-ra csökkenhet az alapkamat. 

Az OTP Bank elemzői szerint a forint utóbbi hónapokban látott erősödése már elérhette a jegybank fájdalomküszöbét, erre utalhat, hogy a májusi devizaswap-tenderen az MNB 50 bázisponttal csökkentette a kamatot. Hozzáteszik: a rövid idő alatt látott jelentős forinterősödést nem támasztják alá ugyan a gazdasági fundamentumok, az elmúlt egy évben látott felértékelődés már történelmi összevetésben is jelentős.

Az OTP Bank szakemberei jelenleg inkább a forint gyengülése felé mutató kockázatokat látják erősebbnek, ugyanakkor nem számítanak jelentős árfolyamkorrekcióra a közeljövőben. 

Enyhülés kötvény- és részvényfronton is

A közel-keleti konfliktus esetleges megoldódása az inflációs kockázatokat is lejjebb viszi, ez pedig jó beszállási lehetőségeket kínálhat a kötvénypiacon. Ezt az OTP Global Markets szakemberei annak ellenére is így gondolják, hogy az EKB mellett várhatóan a Fed is kamatot emel majd.

Természetesen a részvénypiacra is kitérnek a Befektetési Kitekintőben a bank szakemberei: az erős profitnövekedés hátszelet ad, de vannak már kockázatok, amelyek óvatosságra sarkallnak. Az energiaárak normalizálódásával a tőke elkezdhet a technológiai szektoron túlra, az eddig lemaradó régiók és szegmensek felé is áramlani, ebből a kelet-közép-európai piacok is profitálhatnak.

A nyersanyagok kapcsán viszont felemás képre figyelmeztet Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi Asset Elemzési Osztályának vezetője. Úgy véli, az év elején még nagy kedvencnek számító arany kilátásai romlottak a jegybanki vásárlások lassulásával, ugyanakkor az agrártermékek hosszútávon is ígéretes befektetési lehetőséget kínálhatnak.

_{Az OTP Bank Nyrt. az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően semmilyen felelősséget, kötelezettséget, szavatosságot vagy garanciát nem vállal semmilyen közvetlen vagy közvetett kárért (ideértve a befektetésekből eredő veszteségeket is), a költségekért vagy kiadásokért, a hátrányos jogi következményekért vagy egyéb szankciókért (beleértve a büntető és kártérítési kötelezettségeket), amelyet bármely természetes vagy jogi személy elszenvedett az itt leírt pénzügyi eszközök vétele vagy eladása vagy befektetési szolgáltatások folytatása eredményeként, még akkor sem, ha az OTP Bank Nyrt.-t figyelmeztették az ilyen események lehetőségére.}