Elindult a Tőzsdemúzeum

A virtuális múzeum elindulását egy fontos gazdaságtörténeti esemény évfordulójára időzítették: 1864. január 18-án kezdte meg működését a Pesti Áru- és Értéktőzsde.

A portált azért hozták létre, hogy elősegítsék a további pénzügyi és gazdaságtörténeti kutatásokat, egyben tisztelegjenek a hazai gazdaságtörténet meghatározó intézménye előtt - mondta Radnai Márton.

Kérdésre válaszolva elmondta: a projekt 2016-ban indult, több mint 50 munkatárs részvételével és a több tízmillió forintos fejlesztést saját forrásból fedezték.

A projekt első fázisában (2016-2018) az árfolyamok és az osztalékadatok felkutatása és adatbázisba rendezése történt, a tőzsdei napi árfolyamadatokat manuálisan rögzítették.

Az adatok elsődleges forrása a Budapesti Áru- és Értéktőzsde Árjegyző Lapja volt, a 20 évfolyamnyi lapot a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár bocsátotta a cég rendelkezésére, amelyeket az Arcanum Adatbázis Kft. a Ramasoft közreműködésével digitalizált.

A 2019. és 2020. közötti időszakban kerültek fel a portálra az adatbázisok, valamint elkészültek a részvények hosszú távú hozamával kapcsolatos pénzügyi kutatások. Az utolsó, harmadik fázisban pedig a legjelentősebb 100 tőzsdei vállalat történetének, illetve az alapítók és a meghatározó vezetők életrajzait rögzítették.

A Tőzsdemúzeum a dualizmus és a két világháború közötti időszak legjelentősebb tőzsdei vállalatainak történeti háttere mellett a cégek tőkepiaci teljesítményét is vizsgálja. Ebből kiderül, hogy a magyar részvények 1864. és 1913. közötti időszakban a vezető tőzsdékhez képest is magasabb, évente átlagosan 8,41 százalékos hozamot biztosítottak, míg a New York-i tőzsdén évi 6,03 százalék, a londoni tőzsdén pedig 7,01 százalékos hozamot lehetett elérni - mondta Radnai Márton.

Pelles Márton közgazdász, a projekt kutatásvezetője kiemelte, hogy a 1864. és 1948. közötti időszakban négyféle pénznemben folyt a kereskedés, ami megnehezítette az összehasonlítást. A korszak 100 vezető cége történetének és a cégvezetők életrajzának feldolgozása még tart, előbbi mintegy kétharmadával már végeztek - mondta.

Az 1948. utáni, portálon szereplő tőzsdei cégek nagy részét államosították, azonban számos egykori vállalat valamilyen formában tovább működik és kapcsolódik a régi elődökhöz - tette  hozzá. Példaként említette a 1911. és 1927. között tőzsdén jegyezett Bárdi József Autómobil Részvénytársaságot. Az alapító Bárdi József utódai a tulajdonosai a ma is működő Bárdi Autó Zrt.-nek. Szintén tőzsdén forogtak 1895. és 1947. között a Corinthia Hotel elődjének, a Royal Nagyszálloda Részvénytársaság részvényei és a mai napig működik az 1899. és 1944. között jegyzett Fegyver és Gépgyár Rt., közismert nevén a FÉG, amely már nem fegyvert, hanem kazánokat állít elő.