Előző évben csúcsot döntöttek a SZÉP-kártya költések
2024. 01. 17. 21:00
Csúcsot döntöttek a SZÉP-kártya költések 2023-ban, a fizetőeszköz továbbra is a belföldi turizmus motorja - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel szerdán.
A tájékoztató szerint a SZÉP-kártya költések tavaly minden korábbit felülmúltak: 2023-ban 449,4 milliárd forintot költöttek a felhasználók, amely a megelőző évit 17 százalékkal szárnyalta túl, 2019-hez viszonyítva pedig több mint kétszeresére nőtt (+136 százalék), és reálértéken is 61 százalékkal emelkedett.
A turisztikai szolgáltatók SZÉP-kártyás forgalma még úgy is több mint 14 százalékkal bővült éves szinten, hogy 2023. utolsó öt hónapjában a kafetériaeszközzel hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint a szálláshelyek közül a szállodákban, közülük is a négycsillagos hotelekben költötték a legtöbbet a SZÉP-kártyákról.
A szálláshelyeken tavaly 516 ezer felhasználó vette igénybe számlája kiegyenlítéséhez SZÉP-kártyáját. Emellett továbbra is szívesen fizettek vele éttermekben és turisztikai attrakcióknál.
A turizmus kiváló év végi hajrájához is jelentősen hozzájárult a SZÉP-kártya: az adatok szerint az előző év végi felhasználáshoz képest 2023. decemberében 13 százalékkal nőtt a turisztikai szolgáltatásokra fordított összeg.
Az MTÜ elemzése szerint a SZÉP-kártya továbbra is a turizmus motorja, különösen vidéken, ahol a belföldi forgalom zöme összpontosul.
Az elemzésben arra is kitértek, hogy tavaly a munkavállalók SZÉP-kártyáira feltöltött összegek 25 százalékkal növekedtek 2022-höz képest, és elérték a 445 milliárd forintot.
Kiemelték, hogy decemberben történelmi magasságot ért el a havi SZÉP-kártya feltöltések értéke: 83 milliárd forint érkezett a plasztikokra, ami 58 százalékkal haladta meg a 2022. decemberi szintet.
Tavaly 2022-höz képest a SZÉP-kártya felhasználók száma jelentősen bővült, számuk meghaladja a 2,7 milliót. Emellett az elfogadóhelyeké is 10 százalékkal, 60 ezerre nőtt az elmúlt évben.
A december végi adatok szerint több mint 83 milliárd forint áll rendelkezésre a SZÉP-kártyákon - olvasható a közleményben.
Beindultak a lakásépítések Magyarországon – Ez már az Otthon Start hatása?
Az első félévben 22 százalékkal több lakás épült, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek száma pedig még nagyobb, 29 százalékos ugrást mutatott – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. A beszámoló szerint az első negyedév volt kiemelkedő, a másodikban már sokkal kisebb mértékben élénkült a piac. A statisztika alapján folytatódott az eddigi tendencia: az Otthon Start Program érezhetően fellendítette a keresletet, ezt igyekszik most lekövetni a kínálat is.
Mínuszban zártak csütörtökön a Wall Street-i indexek
Az amerikai részvénypiacok csütörtökön csökkenésben zártak, miközben a befektetők a vállalati gyorsjelentéseket, valamint az Egyesült Államok és Irán között az esetleges békemegállapodás felé mutató jeleket figyelték. Az S&P500 0,2%-kal, a Dow Jones 0,9%-kal, a Nasdaq Composite 0,1%-kal zárt alacsonyabban.
Kedvező vállalati jelentések támogatták az európai piacokat
Mérsékelt elmozdulásokat mutatva többnyire emelkedtek a vezető nyugat-európai részvényindexek. A Stoxx600 0,2%-kal, a DAX 0,1%-kal, a CAC40 0,4%-kal emelkedett, míg az FTSE 100 0,2%-kal csökkent. Ezzel a páneurópai index sorozatban harmadik napon zárt történelmi csúcson. A napi emelkedés jelentős részét a vállalati eredmények hajtották.
Elmaradt egyelőre az albérletpiaci roham - mennyibe kerülnek most a kiadó lakások?
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése utáni hetek jelentik az albérletpiaci főszezont, ekkor egyszerre jelennek meg nagyobb számban a lakást kereső diákok, miközben a tulajdonosok egy része is erre az időszakra időzíti kiadó ingatlanának meghirdetését. Az idei szezon első tíz napjának adatai alapján az idei roham egyelőre országosan visszafogottabb mint tavaly vagy tavalyelőtt. Igaz, vannak kivételes városok, ahol nagyobb lendülettel indult a szezon.
A mulcsozás titka, amitől szebb lesz a gyeped, mint valaha
A robotfűnyíró mikro-nyírása: A robot nem hetente egyszer nyírja le a pázsitot, hanem naponta vagy kétnaponta végighalad a gyep egészén. Nem centimétereket vág, hanem csupán 1-2 millimétert csippent le a fűszálak végéből. Mivel a levágott darabkák mikroszkopikus méretűek, nem maradnak a fűszálak tetején. Azonnal lehullanak a fűszálak közé, közvetlenül a talaj felszínére. Mivel szinte teljes egészében vízből és szerves anyagból állnak, napokon - sőt, a meleg nyári napokon órákon - belül teljesen elbomlanak és nyomtalanul eltűnnek.
Energiaválság idején felértékelődnek a korszerű otthonok – mutatjuk, miből finanszírozható a felújítás
Az elmúlt napok energiaellátással kapcsolatos eseményei ismét ráirányították a figyelmet arra, mennyire fontos az energiahatékonyság. A legolcsóbb energia továbbra is az, amelyet nem kell felhasználni. Egy korszerűsítés azonban több millió forintos beruházás is lehet, amelyet a legtöbb háztartás nem tud önerőből finanszírozni.
Megtorpant az áremelkedés, de sok eladó még mindig durván túlárazza eladó ingatlanát
Annak ellenére, hogy az idei év második negyedévében csökkentek az ingatlanárak, az eladók egy része továbbra is a korábbi piaci helyzetből indul ki a hirdetési árak meghatározásánál. A Balla Ingatlan szakértői szerint ennek következtében még mindig gyakori az 5–10 százalékos, sőt olykor a 15–20 százalékos túlárazás is, ami jelentősen megnehezítheti, vagy adott esetben akár lehetetlenné is teszi az értékesítést.
Rekordhőség, rekordkockázat: a klímaváltozás már a vállalatok működését is átírja
A kormány augusztus 1-jén módosította a villamosenergia-ellátási válsághelyzet kezelésének szabályait, ami jól mutatja, hogy az energiaellátást érintő kockázatok kezelése egyre nagyobb figyelmet kap szabályozói oldalról is. A rekordalacsony dunai vízállás, a hőhullámok és az aszály egyértelművé teszik, hogy a klímaváltozás már nem jövőbeli forgatókönyv: kézzelfogható üzleti kockázat, amely a hazai energiaellátástól a szabályozási környezeten át a napi működésig egyre több területet érint. A vállalatok számára ezért a fizikai klímakockázatok kezelése már nem csak a szabályozói elvárásokat érintő fenntarthatósági kérdés, hanem a működésbiztonság és a versenyképesség alapvető feltétele – figyelmeztet a KPMG.
Mit tesz az agyaddal, ha minden nap ugyanazt csinálod?
A WHO demencia-irányelveiben önálló kockázati tényezőként szerepel a kognitív inaktivitás. A dokumentum rámutat: az egész életen át tartó kognitív aktivitás — a tanulás, a mentálisan igényes feladatok és az új ingerek — szoros összefüggésben áll a szellemi hanyatlás alacsonyabb kockázatával .
Elmaradt a várakozásoktól az ipar júniusi teljesítménye
Az ipari termelés júniusi mutatói elmaradtak a várakozásoktót, már az előzetes GDP-adatok is sejteni engedték, hogy a fél év utolsó hónapja nem volt erős - állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők. A kilátások továbbra is bizonytalanok alapvetően a külpiaci feltételek miatt, de majdnem biztos, hogy a magyar ipar túllépett az évekig húzódó recesszión.
A magyar vegyipar csaknem 200 megawattal csökkentette energiafelhasználását
A Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) tagvállalatai csaknem 200 megawattal (MW) csökkentették villamosenergia-felhasználásukat és jelentősen visszafogták vízfelhasználásukat is a tagoktól beérkezett információk alapján, ez a felhasználás-csökkentés az országosan elért eredmények mintegy 25 százalékát teszi ki - közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.
Így változtatja meg a fizetésemelési tárgyalásokat a bértranszparencia
Magyarországon is új korszakot hoz az Európai Unió bértranszparencia-szabályozása, amely minden eddiginél átláthatóbbá teszi a vállalati javadalmazást: a munkavállalók ezentúl joggal kérhetik ki munkáltatójuktól az azonos értékű munkát végzők átlagos bérét. A WHC szakértői arra figyelmeztetnek, hogy az új irányelv nemcsak a bértárgyalások dinamikáját változtatja meg, de komoly adminisztrációs és kulturális felkészülést is megkövetel a hazai cégektől.
A vészhelyzet elkerülésén dolgoznak a halgazdálkodók
A rendkívüli hőség és szárazság közepette a halgazdálkodók már nem a legnagyobb hozamra törekszenek, a vészhelyzet kialakulását próbálják megelőzni minden eszközzel - közölte az MTI-vel csütörtökön a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL).
Az extrém hőség ellenére is Európa élén a magyar csemegekukorica
Az aszály, a növekvő költségek és a csökkenő jövedelmezőség ellenére a csemegekukorica továbbra is kiszámítható termelési lehetőséget jelenthet a hazai gazdálkodóknak. A Syngenta szerint a magyar ágazat jövőjének kulcsa az öntözés fejlesztése, a szélsőséges időjárást jól viselő fajták használata és a termelési hatékonyság növelése lehet.
A benzinkutaktól a boltok polcaiig: így drágíthatja meg a Hormuzi-szoros konfliktusa a mindennapokat
Amikor a háborúk gazdasági következményeiről beszélünk, legtöbben az olaj- és üzemanyagárak emelkedésére gondolnak. A Hormuzi-szoros körüli geopolitikai feszültség azonban a globális ellátási láncokon keresztül számos hétköznapi termék árát is növelheti. A magasabb energia-, szállítási és alapanyagköltségek idővel megjelennek a fogyasztói árakban, még olyan termékek esetében is, amelyeket nem a konfliktus térségében állítanak elő. A helyzet lehetséges hatásait a Magyarországon is elérhető globális befektetési alkalmazás, az XTB szakértője, Leisztner Dávid elemezte.
100 millió felett már az agglomeráció nyer, kifelé tolódik a drágább ingatlanok kereslete
Átrendeződik a drágább ingatlanok földrajza: a 100 millió forint feletti ingatlanok iránti kereslet a főváros helyett egyre inkább az agglomeráció felé fordul. A Duna House első féléves tranzakciós adatai szerint ebben az ársávban Budapest részesedése egy év alatt 57-ről 48 százalékra csökkent, míg Pest vármegyéé 24-ről 33 százalékra nőtt. A háttérben egyszerű ok áll: ugyanabból a pénzből az agglomerációban nagyobb ingatlan vásárolható.
