Ennyibe kerülhet Ukrajna újjáépítése
2025. 02. 19. 03:00
Londoni pénzügyi elemzők számításai szerint a háború előtti éves ukrán hazai össztermék (GDP) több mint negyedébe kerülhet a következő évtized minden évében az ukrajnai háborús károk helyreállítása, ha a kedden kezdődött orosz-amerikai tárgyalásokon sikerül békemegállapodásra jutni.
A Commerzbank nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzőstábjának kedden ismertetett tanulmánya felidézi, hogy a Világbank-csoport és az Európai Bizottság legutóbbi, 2023 végén összeállított becslése 486 milliárd dollárra taksálta az ukrajnai háborús károk helyreállításához szükséges finanszírozást.
A Commerzbank elemzői szerint abból a feltételezésből kiindulva, hogy az azóta eltelt egy évben az addigihoz hasonló mértékben nőttek a háborús károk, az újjáépítés finanszírozási igényei ma már valószínűleg meghaladják az 550 milliárd dollárt.
Ez a becslés a háború befejezése utáni tíz év helyreállítási költségeire vonatkozik, így a számításokhoz figyelembe vett tízévi helyreállítási távlat minden évében átlagosan 55 milliárd dollár finanszírozási forrásra lesz szükség a károk felszámolásához - tették hozzá.
Kiemelték, hogy a háború előtti utolsó teljes évben megtermelt ukrán hazai össztermék értéke 200 milliárd dollárnak felelt meg, vagyis ennek alapján a helyreállítási költségek az előrejelzési távlat minden egyes évében meghaladhatják az orosz invázió előtti utolsó év ukrajnai GDP-értékének negyedét.
A Commerzbank elemzői a finanszírozási igény mértékének illusztrálására felidézték, hogy a második világháború utáni nyugat-európai újjáépítés finanszírozására összeállított Marshall-terv ritkán haladta meg az egyes kedvezményezett országok akkori hazai össztermékének 2-3 százalékát.
A ház a tanulmány szerint azzal számol, hogy az ukrajnai újjáépítés megkezdése után a külföldi finanszírozási forrásokból évente 20-25 milliárd dollárnyi segítség várható, vagyis a becslésben szereplő éves finanszírozási igény fele valószínűleg külföldről érkezik majd.
A Commerzbank hangsúlyozta, hogy becslése figyelembe veszi az ukrán gazdaság felvevőképességét is.
Kiemelték azt is, hogy az európai védelmi ráfordítások tervezett mértékű emelése az ukrajnai helyreállítási költségeknél sokkal nagyobb éves többletkiadással jár majd Európában.
Az elemzés felidézi, hogy az európai NATO-tagállamok tavaly hazai össztermékük átlagosan 2 százalékát fordították védelmi kiadásokra, és jelenleg megfontolás alatt áll a GDP-arányos katonai költségvetések felemelése 3,5 százalékra.
A Commerzbank szerint ez a 1,5 százalékpontos emelés évente hozzávetőleg 230 milliárd dollárnak megfelelő kiadási többletet jelentene az atlanti szövetség európai tagállamai számára.
A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) frissen összeállított éves világjelentése (Military Balance 2025) szerint Európa tavaly 457 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordított védelmi kiadásokra, reálértéken számolva 11,7 százalékkal többet, mint 2023-ban, de még ez az összeg sem érte el a NATO teljes védelmi költségvetésének egyharmadát.
Ajándékpénzt szórnak a bankot váltókra, százötvenezer forint is járhat egy új számláért
Százezer forintnál is többet zsebelhet be az, aki most vált bankot – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu. A legmagasabb összegű kedvezményekhez azonban több feltételt is teljesíteni kell az új ügyfeleknek. A magyarok nehezen és ritkán váltanak bankot, tartanak az ezzel járó macerától, miközben ennek az oroszlánrészét már régóta a pénzintézetek végzik el egymás között.
Csökkentek a tengerentúli és európai hosszú hozamok az előző időszak jelentős emelkedését követően
Az amerikai állampapírpiacon mérsékelt korrekció bontakozott ki, miután a hét elején a hosszú lejáratú hozamok több évtizedes csúcsokra emelkedtek. A 10 éves állampapír hozama mintegy 4,4 bázisponttal 5,23%-ra, csökkent, miután korábban 24 éve nem látott szinteket ért el.
Többnyire lefelé mozdultak a főbb amerikai indexek
Az amerikai indexek közül a Nasdaq és az S&P 500 csökkent, miközben a Dow Jones kismértékben emelkedett tegnap. Az árfolyamokat elsősorban a technológiai szektor gyengélkedése húzta lefelé, miután napvilágot láttak olyan információk, amelyek szerint az OpenAI évesített árbevétele mintegy 20 milliárd dollárral elmarad a korábban jelzett szinttől.
Növekvő olajárak mellett estek tegnap az európai indexek, felfelé módosította GDP növekedési várakozását a német kormány
Csökkentek tegnap az európai részvénypiacok: a STOXX 600 index 0,8%-kal esett, amellyel a június közepe óta látott legalacsonyabb szintre süllyedt. A befektetői hangulatot elsősorban az olajárak emelkedése rontotta, miután olyan hírek jelentek meg, hogy a Fehér Ház arra kérte a Pentagont, dolgozzon ki Irán elleni katonai opciókat, amelyeket akár a félidős választások előtt is végrehajthatnának.
A fiatalok negyede 80 százalék feletti hitellel vásárol lakást
Az MNB friss adatai szerint 2026 júniusában a lakossági jelzáloghitel-szerződések 12,53 százalékánál haladta meg a 80 százalékot a hitelösszeg és a fedezetként szolgáló ingatlan értékének aránya. Ez alacsonyabb a májusi 14,06 százaléknál, de továbbra is jelentős azoknak a lakáshiteleknek az aránya, amelyeknél az ingatlan értékéhez képest magas a banki finanszírozás.
Südzucker: kicsit édes, kicsit keserű gyorsjelentés
A világ egyik legnagyobb cukorgyártójának és az európai bioüzemanyag-gyártásban is vezető szereplőnek mondható német Südzucker ma reggel tette közzé friss féléves gyorsjelentését, amely kellemes és enyhén negatív meglepetéseket is tartalmazott. Egyrészt a pénzügyi teljesítmény szignifikáns javulása látható éves szinten, az ötből három üzleti szegmens remek eredményeket ért el, illetve a cukorgyártási üzletág veszteségei is jelentősen csökkentek költséghatékonysági intézkedéseknek köszönhetően. Másrészt azonban a menedzsment az éves előrejelzéseket csak mérsékelten húzta feljebb az erős üzleti teljesítmény ellenére, amely csalódást okozhatott egyes befektetőknek. A cukorpiaci kilátások azonban véleményünk szerint továbbra is kedvezőnek tűnnek, így a cukorgyártási szegmens profittermelése javulhat a következő időszakban, a papírokat tartjuk Kedvelt részvényeink listánkon.
A német kormány jelentősen javított idei GDP-növekedési előrejelzésén
A német kormány az áprilisban várt 0,5 százalékról 1,3 százalékra javította a gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a becsültnél erőteljesebb első félévi GDP-bővülés hatására. Az 1,3 százalékos éves GDP-növekedés 2017 óta a legmagasabb lenne.
Erősödött péntek reggelre a forint
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben péntek reggelre a nemzetközi devizakereskedelemben és heti eredménye is árfolyamnyereség felé tart.
Tiltjuk, tűrjük, támogatjuk? 56-ból 45 magyar hírportál hallgat az AI-botokról, a nemzetközi mezőny már döntött
A Copywriter digital 56 magyar hírportál és 14 nagy nemzetközi lap gépi olvashatóságát mérte meg azonos módszerrel. A technikai alapokban a magyar oldalak lépést tartanak a New York Timesszal, a Guardiannel vagy a Spiegellel. Egyetlen helyen van szakadék: a 14 nemzetközi lap mindegyike nyilvánosan szabályozza, melyik AI-bot mit tehet a tartalmával, a magyar híroldalak 80 százalékánál viszont a botokat szabályozó robots.txt fájlban egyetlen AI-botra sincs szabály.
Papírból adat: szeptemberben 12 millió nyugtáról küldtek adatot a NAV-hoz
Nem hagyják az utolsó pillanatra az átállást a vállalkozók, a kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz. A szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot. Közben egyre népszerűbb az appos megoldás is: a NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki, ebben az esetben az adatszolgáltatás automatikus.
Változások következnek az antibiotikumok felírásában
Módosulnak az antibiotikumok felírásának feltételei, valamint az antibiotikum-felhasználás adatszolgáltatása. A vonatkozó rendelet módosítása minden állatorvos munkájára érvényes, egyes változásai pedig a társállatokat ellátó állatorvosokat érintik. Az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítása érdekében bevezetett intézkedések hozzájárulnak az antibiotikum-felhasználás szélesebb körű nyomon követéséhez és a felelős antibiotikum-használat erősítéséhez.
VOSZ: Termelékenységi fordulatra van szükség a beruházásoknál
Négy éve megtorpant a magyar gazdaság növekedési motorja, miközben a munkatermelékenység szintje gyakorlatilag ott tart, ahol másfél évtizeddel ezelőtt. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint a gazdasági növekedés tartaléka ezért elsősorban nem a foglalkoztatás további bővítésében, hanem egy termelékenység-központú szemléletváltásban rejlik. Az állami támogatásoknak, a kedvezményes finanszírozásnak, a digitalizációnak, az energiahatékonysági és kkv-fejlesztési programoknak egyaránt azt kellene szolgálniuk, hogy nőjön a magyar vállalkozások hozzáadott értéke és termelékenysége.
Személyre szabott digitális pénzügyek: a K&H Bank és a Mastercard 2030-ig meghosszabbítja stratégiai partnerségét
A K&H Bank és a Mastercard bejelentette, hogy 2030-ig meghosszabbítja kizárólagos stratégiai partnerségét, megerősítve közös elkötelezettségüket a magyarországi digitális fizetési ökoszisztéma fejlesztése mellett. Az elmúlt öt év sikeres együttműködésére épülő, megújított megállapodás célja az innováció felgyorsítása, a fizetések biztonságának további erősítése, valamint a fogyasztók és a vállalkozások számára nyújtott, személyre szabott digitális pénzügyi élmény továbbfejlesztése.
Tiny House mozgalom: Így lett a zártkert a megfizethető lakhatás menedéke
Az egekbe szökő belterületi ingatlanárak és a megélhetési költségek növekedése miatt országszerte egyre többen választják a zártkertekbe, szőlőhegyekre, valamint korábbi gazdasági épületekbe és présházakba való kiköltözést. A Budapest környéki agglomerációban, a Dél-Alföldön és Északkelet-Magyarországon a külterületi lakhatás ma már nem csupán alternatíva, hanem sokak számára az egyetlen elérhető opció a saját otthon megteremtésére. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése a megfizethető lakhatást keresők lehetőségeit, a belépési küszöböket és a kiköltözéssel járó kompromisszumokat vizsgálja.
Infláció, egészségügy, korrupció: ezeket tartják ma a legsúlyosabb problémáknak a magyarok
Az infláció és a közegészségügy helyzete után a korrupció a harmadik legégetőbb társadalmi probléma Magyarországon - ez derül ki az Integritás Hatóság „Tiszta úton” elnevezésű, átfogó országos kutatási programjának a magyar társadalmat érintő adatfelvételéből. Magyarországon elsőként készült olyan reprezentatív felmérés, amely a korrupcióval és az integritással kapcsolatos lakossági tapasztalatokat és attitűdöket vizsgálta, úgy, hogy az adatfelvétel rendszeres megismétlésével a társadalmi viszonyulás időbeli változása is mérhetővé válik.
Kevés lány választ mérnöki pályát hazánkban
Magyarország az Európai Unió utolsó előtti helyén áll a tudományos és mérnöki munkakörökben dolgozó nők arányát tekintve. A legutóbbi, 2024-es felmérés szerint az érintett szakemberek mindössze 31,7 százaléka volt nő. Ennek részben az az oka, hogy a lányok műszaki pályaválasztását továbbra is számos előítélet és bizonytalanság nehezíti. Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) ezért személyes példaképekkel, céglátogatásokkal, mentorprogrammal segíti a fiatalokat a mérnöki pálya megismerésében.
Annyira jó adósok lettek a magyarok, hogy ilyen számot még a bankok sem láttak
Egy százalék alá csökkent a 90 napon túli késedelemben lévő lakossági hitelek aránya, amire eddig még nem akadt példa – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből. A rendkívül kedvező adatban az is szerepet játszik, hogy nagyon sok a frissen folyósított hitel, és ezeknél kevésbé jellemző, hogy hamar tartós problémák legyenek a törlesztéssel.
Cigiznél munkaidőben? Akkor ennek a döntésnek most nem fogsz örülni!
A dohányzás az egészségkárosító hatásain túl a munkahelyi kapcsolatokat is megterhelheti – erre jutott a Prémium Egészségpénztár több száz magyar vállalat részvételével készített felmérése. A megkérdezettek kétharmada úgy véli, hogy a cigarettaszünetek hátrányos helyzetbe hozzák a nemdohányzó dolgozókat. A feszültség érthető, hiszen a dohányzásra fordított idő naponta akár egy órát is elvehet a munkavégzéstől. Mi lenne, ha inkább leszoknának a dolgozók a cigiről?
