Ez akar most mindenki lenni Magyarországon: Villanyszerelő, mérnök, „packaging” szakember

A legkeresettebb szakmák 2024-ben

A WHC átfogó adatai alapján 2024-ben a fizikai és szellemi munkaerőpiacon is jelentős különbségek mutatkoztak a szakmák iránti keresletben az egyes régiókban. A kékgalléros szektorban Budapesten és Pest vármegyében a raktárosok, csomagolók, valamint a betanított munkások iránt volt a legnagyobb kereslet. Ezzel szemben a dunántúli régióban a gépkezelők, anyagmozgatók és karbantartók iránt mutatkozott nagy érdeklődés. Közép-Magyarországon az operátorok, gépbeállítók és gépkezelők voltak a legnépszerűbb pozíciók, az észak-keleti régióban a gyártásmozgató technikusok és erősáramú villanyszerelők iránt, míg a dél-keleti régióban a raktárosok és targoncavezetők iránt nőtt meg az igény tavaly. Bár a folyamatos technológiai fejlődés az automatizált folyamatok széleskörű elterjedéséhez vezetett, az emberi erő továbbra is elengedhetetlen a gépek kezeléséhez, karbantartásához. Az elmúlt évek beruházási hulláma pedig az elektronikai szakemberek iránt is megnövekedett igényt képzett.

A fehérgalléros munkaköröknél is jelentős regionális különbségek rajzolódtak ki az adatokból. Míg Budapesten és környékén a mérnökök, műszerész technikusok és automatizációs felelősök álltak az élmezőnyben, addig Fejér és Veszprém vármegyében az FMCG területeken dolgozó „packaging” és fenntarthatósági szakemberek, valamint projektmérnökök voltak a legkeresettebbek. A keleti régiókban, mint például Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyékben a minőségügyi mérnökök, termelési vezetők és tűzvédelmi szakemberek iránti kereslet dominált 2024-ben. A HR-szolgáltató piaci felméréséből kirajzolódik, hogy a régiós fejlesztések a fizikai munkaköröknél is megnövekedett keresletet eredményeztek nemcsak az adott beruházásnál, de a környék közlekedésére, szolgáltatásszektorára is kihatva, további munkaköröket generálva. 

2025 kihívásai: idősödő társadalom és munkaerőhiány

A Központi Statisztikai Hivatal idei első, januári gyorstájékoztatója alapján[1] 2024 utolsó negyedévében a foglalkoztatottság 33 ezer fővel csökkent 2023 azonos időszakához képest. Ez főleg a társadalom idősödésével, a régóta tapasztalható csökkenő születésszámmal és a munkavállalói preferenciák átalakulásával magyarázható a WHC prognózisa alapján. 2025-ben azonban a munkaerőpótlására még inkább szükség lesz, különösen a fizikai munkát igénylő ágazatokban, mint a raktározás, logisztika, építőipar, gyártás és szállítmányozás.

„A munkáltatók rugalmasabb toborzási stratégiák nélkül nehezen birkóznak meg a szakképzett munkaerő hiányával. Például a keleti régióban, főleg Debrecen környékén egyes óriásvállalatok beruházásai túlkínálatot hoznak létre egy adott munkakörből, például a betanított munkások között, azonban a szakképzett pozíciók betöltése egyre nagyobb kihívást jelent. Ez adaptív képzési programok és hosszabb távú toborzási stratégiák bevezetését teszi szükségessé” – mondta el Göltl Viktor, a WHC ügyvezetője. 

A munkaerőpiac változó elvárásai

A WHC elemzése szerint, különösen a fehérgalléros munkakörökben, a munkavállalók részéről egyre nagyobb igény mutatkozik a rugalmas munkaidő és az otthoni munkavégzés iránt, amely ma már jellemzően minden szektorban prioritás a gyártás-termelés kivételével. Azonban a vállalatok, különösen a vidéki régiókban, nehezen igazodnak ezekhez az igényekhez, ami sok esetben az álláskeresési folyamatok elhúzódásához, legfőképp pedig a tehetséges jelöltek elvesztéséhez vezethet.         

2024-ben a pályakezdők gyakran a megszokottnál jóval magasabb fizetési elvárásokkal léptek a munkaerőpiacra, különösen a logisztikai, IT és pénzügyi területeken. A bérezés mellett a fiatal szakemberek már hibrid munkavégzést és közösen alakítható feltételeket várnak el, főképp a szellemi pozícióknál, de a rugalmasság, mint feltétel az építőiparban is egyre inkább felerősödik munkavállalói oldalról.

„Az elkövetkező években a vállalatok számára kulcsfontosságú lesz a gyors és hatékony kiválasztási folyamatok bevezetése, valamint az alternatív foglalkoztatási megoldások alkalmazása mind a fizikai, mind a szellemi munkák terén. Ilyen például a munkaerőpiac peremén lévő csoportok – diákok, idősek, kisgyermekes szülők – integrációja” – emelte ki Göltl Viktor.

Megoldások a stabil munkaerőpiacért

A WHC szakértői szerint a jövő a flexibilis munkaszervezési formákban, a hatékony toborzási stratégiákban és a célzott képzési programokban rejlik. A tavaly látott „hiring freeze” enyhül a munkáltatói oldalon és egyre erősödik a fiatal, talpraesett pályakezdők térnyerése. Az idősödő társadalom és a munkaerő-kínálat szűkülése új megközelítéseket követel meg a következő években a munkaerőpiaci szereplőktől. A régiós sajátosságok figyelembevételével azonban minden vállalatnak lehetősége van arra, hogy a saját stratégiájával küzdjön meg az aktuális munkaerőpiaci kihívásokkal.