Felerősödhet a kompromisszumkeresés az amerikai belpolitikában a nagy demokrata győzelem nyomán

A szakember elmondta: az előző öt félidős törvényhozási választáson a részvétel átlagosan 43,2 százalék volt, a szerda délelőtti adatok alapján azonban ezúttal számottevően meghaladhatja azt, főleg a csatatér államokban. Úgy látszik, a demokraták jobban tudták mozgósítani szavazóikat.

Az is a demokratáknak kedvezhetett, hogy egyes szavazói csoportokban erős visszarendeződés figyelhető meg a 2024-es elnökválasztáshoz képest. Két éve a fiatal férfiak és a latinók is a korábbinál nagyobb arányban szavaztak a republikánus jelöltekre, ez most megfordulni látszik, ezek a szavazói csoportok inkább a demokratákra voksoltak.

A szerda délelőtti adatok alapján úgy tűnik, hogy az eddigi minimális republikánus többséget a törvényhozás alsó és felső házában is jelentős demokrata többség váltja fel. A 435 fős alsóházban a demokrata többség akár 70-80 fős is lehet, és a 100 fős felsőház is átfordult, már biztos, hogy legalább 54 demokrata szenátor lesz. Ugyanakkor az is biztos, hogy a 60 fős minősített többséget nem érik el a demokraták a szenátusban.

A demokrata győzelem azt jelenti, hogy a republikánus elnök és a demokrata többségű törvényhozás sok lényeges kérdésben kompromisszumokra kényszerül, például elfogadott szövetségi költségvetéshez a két oldal megegyezése kell, az elnöki kinevezésekhez pedig szenátusi jóváhagyás - mondta Mészáros Tamás.

A demokraták számos kérdésben megpróbálhatják alkura kényszeríteni a republikánus elnököt, a költségvetés elfogadásáért vagy egyes személyek kinevezéséért cserébe más területeken kérhetnek engedményeket Trumptól.

Miután minősített többsége nincs a demokratáknak, így az önálló törvényalkotást az elnöki vétó megakadályozhatja, de a demokraták részben vizsgálóbizottságokkal, részben törvényjavaslatokkal tematizálhatják a közvéleményt.

Már a kampányban megígérték, hogy az iráni háború, a Trump család gazdagodása, vagy a vámemelések jogszerűsége ügyében vizsgálóbizottságokat állítanak fel. Ha pedig beterjesztenek egy népszerű egészségbiztosítási reformjavaslatot, az nehéz helyzetbe hozhatja az elnököt, akár megvétózza, akár nem - fejtette ki a szakember.

Az amerikai elnökök belpolitikai aktivitása hagyományosan mérséklődik az utolsó két évben, főleg ha pártjuk elveszti a többséget a kongresszusban. Ilyenkor az elnök részben megpróbál rendeletekkel kormányozni. Az utóbbi években az amerikai Legfelsőbb Bíróság konzervatív többsége több döntéssel is bővítette az elnök jogköreit a törvényhozással szemben. Ugyanakkor a kiterjedt elnöki rendeletalkotás a továbbiakban újabb jogi vitákhoz vezethet.

Másrészt egy belpolitikában meggyengült elnök gyakran a külpolitika felé fordul. Ám egy ilyen súlyos vereség után bizonyára alaposan át kell gondolni az Iránnal kapcsolatos további támadó terveket, az EU-val, vagy Kanadával folytatott vámháborút, illetve az Ukrajna-politikát - jegyezte meg Mészáros Tamás.

Donald Trumpnak még mindig nagy befolyása lehet pártja belső ügyeire, személyek kiválasztására, kampánypénzek elosztására, de a republikánusok már készülnek a Trump utáni időkre.

A 2028-as elnökválasztási kampány elkezdődött, Trump a második ciklusa után nem indulhat, így bizonyára a stratégiát is jelentősen át kell gondolniuk a republikánusoknak. Jelenleg JD Vance alelnök számít a legerősebb elnökjelöltnek, Marco Rubio külügyminiszter még lebegteti, hogy indul-e az elnökségért, és egyelőre nem látszik, kik lehetnek a párton belül a riválisaik - fűzte hozzá a szakértő.

Mészáros Tamás kifejtette: a kutatók három fő okkal magyarázzák az amerikai politika erős polarizációját. Az egyik az amerikai gazdaság, amelynek ugyan jók az általános mutatói, ám az ipar leépülése már évtizedes távlatban egyre jobban nehezíti széles társadalmi csoportok, főleg az alsóközéposztály megélhetését. A rozsdaövezetekben milliók élik át anyagi helyzetük, életkörülményeik stagnálását, sőt romlását.

E mellett az Egyesült Államokban is egyre élesebb a kulturális szembenállás, ami különösen a vidéki és kisvárosi lakosság és a keleti, nyugati parti városok eltérő értékrendjében jelenik meg.

A harmadik tényező, amely nagyon felerősíti a társadalom polarizációját, a kommunikációs tér átalakulása, a közösségi média, amely a korábbi mainstream médiával szemben éppen a szélsőséges értékítéleteket hangosítja fel.

Ugyanakkor az amerikai emberek jelentős része még mindig kevésbé ideológiai, kulturális, inkább anyagi, gazdasági szempontok, az életkörülményei kedvező vagy kedvezőtlen változása alapján dönt a politikáról. Ez érződik a mostani félidős választokon is - közölte a szakember.