Fogyasztás helyett valóban irgalmatlan megtakarításba kezdett a lakosság

Tovább hízott a háztartások vagyona, legalábbis azoké, akik képesek voltak megtakarítani. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss előzetes adatai szerint a második negyedév végén 105 517,1 milliárd forinton tetőzött a lakosság pénzügyi vagyona, amiben nincsenek benne az ingatlanjaik értéke. Ez az összeg háztartásonként átlagosan már 26,3 millió forint körüli megtakarítást jelentene, de a pénzügyi vagyon döntő része a felső tíz százalék kezében van. Az MNB korábbi vagyonfelmérése szerint ennek a vagyonnak mintegy kétharmada a legjobban élő tizedé. A lakosság szegényebbik 70 százaléka a pénzügyi vagyon alig hatodával rendelkezett 2020-ban, és vélhetően azóta sem változott érdemben a helyzet. 

Rekord összeget spóroltak meg a magyarok

A második negyedévben soha korábban nem látott összeget tettek félre a magyarok. A jegybank adatai szerint 2723,4 milliárd forintnyi friss pénz került valamilyen pénzügyi eszközbe, a hozamok viszont nem alakultak jól, 24,5 milliárd forintot buktak a kisbefektetők. Az év egészét tekintve azonban nem lehet okuk a panaszra, hiszen az első félévben összesen 2360 milliárd forintot tett ki az árfolyamnyereségük, a teljes új megtakarítás pedig csaknem 4440 milliárd forint volt, ami háztartásonként 1,1 millió forintra jönne ki, de nyilván hatalmas különbségek vannak az egyes családok megtakarítási képességei között. 

A családok jelentős részének persze tartozásai is vannak. A BISZ Zrt. nyilvántartásában több mint 5 millió magánszemély szerepel, tehát a lakosság felének lehet hiteltartozása, a fennálló hitelszerződések száma 6,887 millió. A jegybank friss adatai szerint a háztartások a félév végén 15 333 milliárd forintnyi kötelezettséget görgettek maguk előtt, ebből több mint 13 ezer milliárd forint volt a hitel. Ez is történelmi rekordnak számít, és háztartásonként több mint 3,8 millió forintos tartozást jelent, ami szintén nem egyenlően oszlik el a családok között. A megtakarítások azért gyorsabban nőnek, mint a tartozások, a háztartások nettó pénzügyi vagyona - a pénzügyi vagyon mínusz a kötelezettségek - 90 184 milliárd forint volt június végén, ez is történelmi rekord. 

Vagyonok pihennek a cihában

A készpénz és a bankbetétek állománya tovább nőtt, a friss megtakarítások csaknem negyede került ilyen eszközökbe. Június végén a háztartásoknál már 6810 milliárd forintnyi készpénz volt, ami ugyancsak rekordnak számít. Ebből mindössze 435 milliárdot tett ki a deviza, ami bő két éve a legalacsonyabb érték. Ez azt is jelzi, hogy a lakosság már nem készpénzt visz magával, ha külföldre indul nyaralni - hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető szakértője. 

Sokkal több pénzt tartanak a családok devizabetétben, Magyarországon mintegy 2300 milliárd forintnyit. Emellett egyre több pénzt visznek ki külföldre, a külföldi bankbetétek teljes összege már lassan eléri a 2 ezer milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy a magyar háztartások bankbetéteinek 13 százaléka volt június végén külföldön. Ráadásul borítékolható, hogy ez az összeg csak nőni fog a megemelt adóztatás miatt, hiszen októbertől a pénznemváltással járó tranzakciókra már extra illetéket is kell fizetni. 

Az állampapír és a befektetési alap a kedvenc

A készpénz és a bankbetét mellett a magyarok körében az állampapírok és a befektetési alapok voltak a legkedveltebb megtakarítások az év második negyedévében. Az első negyedévhez képest majdnem háromszor annyi friss pénz került az állampapírpiacra, a hosszú futamidejű állampapírok csaknem 470 milliárd forintnyi friss pénzt vonzottak. Ennek köszönhetően a háztartások hitelpapírokban lévő vagyona 14 582 milliárd forintra nőtt, aminek a 90 százaléka magyar állampapír.

A másik nagy kedvenc a befektetési alap volt, hazai és külföldi alapokba 440 milliárd forintot fektettek be a háztartások három hónap alatt. Ennek eredményeként a belföldi befektetési alapokban lévő lakossági vagyon átlépte a 10 ezer milliárd forintos lélektani határt, külföldi alapokban pedig csaknem 2 ezer milliárd forintjuk van már a magyaroknak. 

A tulajdoni jellegű magánvagyonok legnagyobb része valamilyen vállalkozásban lévő részesedés, ennek értéke meghaladja a 31,2 ezer milliárd forintot, amelynek döntő része a legvagyonosabb rétegek kezében lehet. Tőzsdei részvényekben 2627 milliárd forintot tartanak a kisbefektetők, nem tőzsdei részvényekben - ez szintén a rendkívül vagyonos rétegek pénze lehet javarészt - 6125,5 milliárdot. 

Az öngondoskodás is éledezik lassan

Kifejezetten a kisbefektetőknek szólnak ugyanakkor az olyan öngondoskodási lehetőségek, mint az életbiztosítások és a nyugdíjpénztárak, amelyekhez bizonyos esetekben akár adókedvezmény is kapcsolódik. Mindkét ilyen megtakarításban került friss pénz a második negyedévben, az életbiztosításaikba 45,4 milliárd forintot, a nyugdíjpénztárakba 59,2 milliárdot fizettek be a magyarok. 

Ezek kiváló eredmények, az életbiztosításoknak sosem volt még ilyen erős három hónapjuk, a nyugdíjkasszáknak is csak egyszer, 2021 utolsó negyedévében. Az utolsó negyedévek viszont a nyugdíjpénztáraknál az adókedvezmények optimalizálása miatt hagyományosan nagyon erősek. Nem csak a befizetések alakultak jól a biztosítóknál és a pénztáraknál, de a hozamok is, ennek köszönhetően az életbiztosítási díjtartalékok 2688 milliárd forintos, a nyugdíjpénztári tartalékok pedig 2750 milliárd forintos történelmi csúcson zártak. Utóbbiból valamivel több mint 320 milliárd forint annak az alig 50 ezer magán-nyugdíjpénztári tagnak a számláján található, akik nem léptek vissza az állami rendszerbe.