Folyamatos barnamezős fejlesztések: húsz év alatt több mint 60 hektárnyi területet rekultivált a BorsodChem
Mik azok a barnamezős területek?
A korábban ipari vagy kereskedelmi célokra használt területeket, amelyek hulladékkal vagy egyéb szennyezéssel lehetnek terheltek, barnamezős területeknek nevezzük. Magyarországon hozzávetőlegesen 3.500 hektárnyi barnamezős terület található, amelyek hasznosítása sokféleképpen történhet, attól függően, hogy milyen ipari tevékenységet folytattak az adott helyen. Ezek rekultivációja környezettudatos megközelítést igényel, amely magában foglalja a szennyezett terület megtisztítását és új célokra való felhasználását, ezzel elkerülve az érintetlen zöldmezős területek igénybevételét. Bár ez jelentős anyagi ráfordítást vonz maga után (például vizsgálatok, kármentesítési technológiák alkalmazása, meglévő épületek bontási költségei), hosszú távon azonban számos előnnyel is jár.
A 75 éves vegyipari vállalat eddigi legnagyobb projektje
A kazincbarcikai székhelyű BorsodChem a fenntarthatósági törekvései részeként bő két évtizede kiemelt figyelmet fordít a használaton kívüli, balesetveszélyes épületek bontására és a területek megfelelő tájba illesztésére. A folyamatosan végrehajtott barnamezős projektek közül a legnagyobb az új anilin és TPU termelőüzemeket, továbbá a társaság növekvő hő- és villamosenergia igényét kiszolgáló új, 50 MW villamos teljesítményű erőművet is magában foglaló IV-es telepük létrehozása volt.
“Újabb jelentős mérföldkő volt ez vállalatunk 75 éves története során, és csak ez a barnamezős beruházásunk közel 33 hektárnyi területet ölelt fel. Az új telepet a központi telephelyünkkel szemben, a 26-os főút másik oldalán elhelyezkedő,korábban többek között egy nehézbeton üzemnek és szénosztályozónak is otthont adó területre álmodtuk meg. Megvásároltuk, majd elbontottuk az ott található, elhagyatott, romos épületeket, az itt keletkező törmeléket pedig más rekultivációs tevékenységeink során hasznosítottuk újra. Büszkén jelenthetjük ki, hogy az új ipartelepünk létrehozása cégünk alapvető célkitűzésének, a körkörösségnek az egyik ékes bizonyítéka. Ráadásul azt is fontos még kiemelnünk, hogy a környékbeli lakosok számára még több munkahelyet teremtettünk” – nyilatkozta Kruppa László, a BorsodChem vezérigazgatója, aki legújabb barnamezős beruházásaikról is beszélt. “Ezen a téren a fejlesztések folyamatosak nálunk, jelenlegi kiemelt projektünk a témában a régi sósvíz tároló medencéink mára rekultivált területének újrahasznosítása. Itt egy napelempark kialakítása van folyamatban, amely a saját termelésű megújuló energia szempontjából fontos és egy újabb lépéssel közelebb visz minket ahhoz, hogy 2030-re 30 százalékkal csökkenthessük a Scope 1 és 2 kategóriájú CO2-kibocsátásunkat, 2050-re pedig elérhessük a nettó nulla üvegházhatású gázkibocsátást.”
Rekultiváció, monitoringozás, szükség esetén beavatkozás
Visszakanyarodva a barnamezős fejlesztésekhez, miért fontos az ilyen területek rekultivációja? Egy barnamezős terület monitoring megfigyelése és újrahasznosítása során fontos információkat nyerhet a szennyezőanyagokról a beruházó és a Hatóság is. Az építkezést követően az üzemeltetés során folyamatosan figyelik a terület állapotát, így szükség esetén van lehetőség azonnali beavatkozásra. Ezzel szemben egy magára hagyott területen nem rendelkezünk ismeretanyaggal és a szennyezőanyagok felügyelete sem történik meg.
Az iparilag terhelt területek felszámolása jelentős környezetvédelmi előnyökkel jár, mivel a kármentesítések során csökken a szennyezőanyagok koncentrációja és a folyamatos monitoring révén ellenőrizhető a talaj, valamint talajvíz állapota. A bontási munkálatok ily módon történő véghezvitelével egy nagy lépést teszünk a régi ipari tevékenység „örökségének” szakszerű felszámolására, és egy fenntartható működésre törekvő vállalathoz méltó látkép kialakításának elősegítésére. Régi épületeink bontásával továbbá olyan barnamezős területeket nyerünk, mellyel jövőbeli fejlesztéseink során elkerülhetjük az iparilag érintetlen, zöldmezős területek bevonását.
