Fordulatot hozhatnak jövőre a bejelentett intézkedések
Az egylakásos, valamint a három- és annál több lakásos épületeket is magába foglaló építési engedélyek száma - a főváros kivételével – ugyanakkor minden településtípusnál nőtt. A növekedés a családi házakkal kapcsolatos építési engedély számok növekedésének tudató be, míg a társasházépítéseket is magába foglaló kategóriában 18%-kal csökkent az építési engedélyek száma.
A Kormány nemrégiben bejelentett akciótervében szereplő intézkedések afelé mutatnak, hogy prioritást kapott a lakásszektor és a lakhatási kérdések. A nemzetgazdasági miniszter évi 25 ezer lakás építését jelölte meg célként. A sürgős beavatkozásokon túl kiemelten fontos egy legalább középtávú lakásstratégia és az azzal koherens intézkedések és támogatási programok megalkotása.
Fontos ösztönző a lakásépítéshez az 5%-os lakásáfa meghosszabbítása a 2026. december 31-ig építési engedéllyel rendelkező, 150 négyzetméternél kisebb új építésű lakásokra és a 300 négyzetméternél kisebb családi házakra. Ezekre az újépítésű lakásokra akár 2030 végéig alkalmazható a kedvezményes adókulcs.
Az idén bevezetett csok plusz és a kibővített falusi csok segítséget jelent mind a kistelepüléseken, mind a városokban a gyermeket nevelő, vállaló családok számára. A nyugdíjpénztári megtakarítások, valamint a SZÉP Kártyára érkező juttatások egy része januártól egy éves időtartamra lakáscélra is felhasználhatóvá válnak.
A júliusban elindított új otthonfelújítási programot várhatóan kiterjesztik és egyszerűsítik az igénylését, hogy minél többen élhessenek a lehetőséggel. Emellett bejelentették a korábbi 3+3 milliós otthonfelújítási program újraindítását. az 5000 fősnél kisebb településen élő családok számára. Ezek a lehetőségek mindenképpen hozzájárulnak majd a rendkívül rossz energetikai állapotú hazai lakásállomány korszerűsítéséhez, valamint az építőipari kapacitások kihasználásához is.
Az akciótervben szereplő fiataloknak szóló lakásprogram részletei még nem ismertek, de a nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy egy, a jövő év elejétől induló tőkeprogram keretében 20-30 milliárd forinthoz juthatnának az ingatlanalapok, amit bérlakások és kollégiumok építésére kell fordítani.
Javasoljuk egy állami / vállalkozói bérlakásépítési programintézményrendszerének kiépítését. Egy ilyen bérlakásprogram – a Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának részeként – komoly konjunktúra-kiegyenlítő szerepet tudna betölteni.
Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány minőségi megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Így ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.
Egyértelmű, hogy a jelenleginél jóval több forrás szükséges a teljes lakásállomány minőségi megújításához – akár a meglévő állomány korszerűsítése, akár energiahatékony új lakások építése révén.
Az ehhez szükséges források biztosítása miatt is javasoljuk a Kormányzatnak, vizsgálja meg, hogy rövid- és középtávon hogyan lehetne több európai uniós forrást irányítani a lakásépítési, lakásfelújítási szegmensbe, és éljen olyan javaslatokkal az Európai Bizottság, illetve a frissen kinevezett lakhatási biztos felé, hogy a tagországok lakásállományának energetikai megújításához a jelenleginél lényegesen több uniós forrás álljon rendelkezésre.
Ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a gazdaság hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség, vagyis a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek.
Ahhoz, hogy a lakásépítések száma nőni tudjon a következő években, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás végleges meghosszabbítása, az otthonteremtési és otthonfelújítási támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége. [Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]
Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.
A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat.
