Gerlaki Bence: a harmadik országokból érkező árú dömping felforgatja Európa e-kereskedelmi piacát

A legfrissebb adatok alapján az online vásárlások volumene kétszámjegyű ütemben bővül, a kiskereskedelmi forgalom pedig immár 21 hónapja növekszik. A fogyasztási adatokból jól látszik, hogy a háztartások vásárlóereje erősödik, és az online csatornák szerepe évről évre nő a teljes fogyasztásban.

Ehhez járul hozzá, hogy hazánk az EU 4. legnagyobb e-kereskedelmi elosztóközpontja, amely jelentős bevételi forrás import áfában, és a vámok terén. Az államtitkár továbbá ismertette a hazánk e-kereskedelmét meghatározó tényezőket, valamint azt, hogy mit várhatunk az EU vámreformjától.

Az e-kereskedelem 2.000 milliárd forintos piacot jelent Magyarországon, aminek mintegy negyede már harmadik országokból (elsősorban Kínából) származó termék. 2024-ben ez az érték 80 százalékkal nőtt, így megközelítette az 500 milliárd forintot, ami az idei 30 százalékos bővülést követően már 600-700 milliárd forintos forgalmat fog jelenteni.

A bővülés nem csak hazánkban látványos, a teljes EU piacán tetten érhető a harmadik országból származó termékek beáramlása: 2023-ban 2,3 milliárdos, míg 2024-ben már 4,6 milliárdos árutétel érkezett az EU-ba, túlnyomórészt Kínából. Hazánk 2021-től elosztóközponti szerepet tölt be az e-kereskedelmi forgalomban, 2024-ben a NAV vámkezelte az EU-ba érkező áruk 11 százalékát, a csomagok háromnegyede azonban más európai célországba tart. A felgyorsult tempót jelzi, hogy mára Magyarországon 4 árunyilatkozat feldolgozása zajlik másodpercenként, a csomagok 96 százaléka a Liszt Ferenc repülőtérre érkezik.

Az eseményen az államtitkár részletesen bemutatta az Európai Unió vámreformjának lépéseit: az EU-s központi vámhatóság (EUCA) létrehozását, az egyesített adatbázis és az egységes központi rendszer kifejlesztését, a 150 eurós vámmentes értékhatár eltörlését és a kezelési díj bevezetését, a tarifálás egyszerűsítését, valamint az import áfa szabályok felülvizsgálatát.

A „kezelési díj” bevezetése és a 150 eurós értékhatár eltörlése a harmadik országból érkező, kisebb értékű küldemények kezelését átláthatóbbá, igazságosabbá és költségarányosabbá tenné. Ezzel csökkenne a vámhatóságokra nehezedő teher, a díj bevezetése emellett a hagyományos kereskedelem versenyképességét is erősítené.

Gerlaki Bence kiemelte az EUCA felügyeleti szerepének erősítését, amely hosszú távon az uniós vámrendszer egységességét és versenyképességét garantálja majd. Lényeges fejlesztés lesz továbbá az uniós szintű vámadat központ, ami a jelenlegi vámügyi informatikai rendszereket fokozatosan integráló és felváltó új megoldásként a 27 tagállami rendszer informatikai környezetét alakítja a szolgáltatások központosított rendszerévé.

Az államtitkár végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy az Országos Fogyasztóvédelmi Konferencián bemutatott 7 elemből álló cselekvési terv egyik eleme a fokozottabb vámhatár-ellenőrzés lesz. Ennek keretében a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság a NAV-val közösen fokozni fogja piacfelügyeleti jelenlétét a magyar és az európai uniós polgárok védelme érdekében.