Górcső alatt a hazai online piacterek és a DSA-rendelet
Idén februártól kell teljeskörűen alkalmazni az Európai Unió digitális szolgáltatásokra vonatkozó szabályozását (DSA), amely elsősorban a nagy online platformok jogszerű működését, a felhasználók szabad véleménynyilvánításhoz és érdemi jogorvoslathoz való jogát, valamint a szolgáltatók átlátható működését hivatott biztosítani. A most megjelent NMHH-kutatás a rendelet értelmében online piactérnek minősülő kilenc hazai szereplő közül hét platformról készített felmérést a jogszabály alkalmazásáról és annak kihívásairól.
A piacterek illetékesei elmondták: a rendelet kapcsán jellemzően informatikai fejlesztéseket kellett végrehajtaniuk, például a jogellenes tartalmak bejelentésének és a kereskedők nyomonkövethetőségének megfelelő biztosítása érdekében, de egyes általános szerződési feltételeiken is módosítaniuk kellett. Saját meglátásuk szerint ugyan a piacterek biztosítják partnereiknek, hogy teljesíthessék a rendelet szerinti tájékoztatási kötelezettségeiket, a kereskedők azonban sokszor nincsenek tisztában a jogszabály előírásaival. A kutatás megállapította: a piacterek jellemzően beazonosíthatóan feltüntették, ki az egyes termékek vagy szolgáltatások értékesítője – ugyanakkor minden platformról hiányzott a kereskedők saját kiállítású nyilatkozata, amelyben vállalják a termékeik vagy szolgáltatásaik uniós jog szerinti megfelelőségét.
Az aktív felhasználók számát a vizsgált online piacterek mindegyike közzéteszi, bár ezen adatot nem minden felületen könnyű megtalálni. Minden online piactér biztosít felületet a jogellenes tartalmak, így a hamisított, veszélyes vagy tiltott termékek bejelentésére, de ezek nem mindegyike felhasználóbarát: van, ahol minden egyes feltöltött áru oldalán található bejelentési lehetőség közvetlenül az adott termékre, a piacterek többsége ugyanakkor csupán egy, a láblécben található fix menüpontot kínál általános panaszbejelentésre.
A jogellenes tartalmak eltávolítására a platformok kétféle eljárást alkalmaznak: azok vagy közvetlenül a bejelentés megtételét követően eltűnnek, és csak jogszerűségük igazolása után jelennek meg újra, vagy a szolgáltató először kivizsgálja a bejelentés megalapozottságát, és utána dönt a tartalom eltávolításáról. Volt olyan oldal, amely a bejelentések ugrásszerű növekedéséről számolt be – ők a rosszhiszeműnek bizonyult bejelentőkkel kapcsolatos speciális eljárásrend kialakításán gondolkoznak.
A megkérdezettek nem gondolják, hogy jelentősebb mértékben befolyásolná a jelenlegi piaci folyamatokat és struktúrát a DSA bevezetése – „aki akar, meg tud felelni az új jogszabálynak”. A szakemberek szerint a rendelet üzleti szempontból tisztulást hozhat, de nem annyira a piacterek, sokkal inkább az azokat igénybe vevő kereskedők szintjén – ugyanakkor nagyobb változást nem várnak tőle, leginkább a fogyasztók szempontjából gondolják előnyösnek a bevezetését.
A kutatás azt is vizsgálta, az egyes hazai piacterek hogyan valósítják meg a DSA előírásait. A felmérésben példásnak nevezték a Decathlon felületét, ahol már a termékek listázásakor látható, ha az adott terméket egy másik kereskedő forgalmazza. Az eMAG szintén jó példát mutatva nagyon részletes tájékoztatást nyújt az egyes kereskedőkről, a Jófogás pedig felhasználóbarát eljárást kialakítva az egyes termékoldalakon külön is biztosítja a jogellenes tartalmak jelentését.
