Ha nem fizet az adósod, akkor a legegyszerűbb megoldás: fizetési meghagyás
A pénzköveteléssel kapcsolatos ismereteket vizsgálta online felmérésében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Többek között arra kereste a választ, hogy tudják-e az emberek és a vállalkozások képviselői, hogyan szerezhetik vissza leggyorsabban a pénzüket, ha tartoznak nekik, valamint tisztában vannak-e azzal, mekkora összeget lehet akár bíróság bevonása nélkül visszakövetelni, és szükséges-e ehhez bármilyen bizonyítékot bemutatni.
Sokan nem ismerik a leggyorsabb megoldást
A felmérést kitöltőknek csak kevesebb mint fele volt tisztában azzal, hogy fizetési meghagyásos eljárást kizárólag közjegyzőnél lehet kezdeményezni. A fizetési meghagyásos eljárás a lejárt tartozások, például ki nem fizetett számlák, magánkölcsönök vagy károkozás esetén nyújt egyszerű, pereskedés nélküli lehetőséget. Ezzel a jogi megoldással – szemben egy peres eljárással – már néhány héten belül a pénzéhez juthat, akinek tartoznak. Kezdeményezéséhez nem szükséges a lakóhely szerint illetékes közjegyzőhöz menni, bármelyik Magyarországon működő közjegyzőhöz lehet fordulni. A többség ezzel szemben tévesen azt gondolta, hogy a közjegyzők mellett az ügyvédeknek és – az önkormányzati hivatalt vezető – jegyzőknek, társas vállalkozás esetén pedig a cégbíróságnak is van hatásköre a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatására.
A válaszadók kétharmada azt sem tudta, hogy mekkora összegű lejárt pénzkövetelést lehet érvényesíteni fizetési meghagyással. Hárommillió forintig fizetési meghagyásos eljárással lehet visszakövetelni a tartozásokat. Három- és harmincmillió forint között bírósági peres eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, afelett pedig csak a peres út járható. A legtöbben azt gondolták, hogy bármekkora tartozásra megindítható az eljárás, harmincmillió forint fölött azonban kizárólag bírósági úton szerezhető vissza a követelés.
Nem árt, ha van bizonyíték, de nem kell csatolni
Csak minden harmadik kitöltő tudta jól, hogy semmilyen dokumentumot vagy bizonyítékot nem kell, sőt nem is lehet csatolni a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez. Ez nem jelenti azt, hogy semmiképp nem lesz szükség bizonyítékra a tartozás visszaszerzéséhez, ezért nem árt, ha a kérelmező tudja bizonyítani, hogy jogos a követelése. Erre akkor lehet szükség, ha a fizetési meghagyás kötelezettje a 15 napos, ellentmondásra rendelkezésre álló időn belül vitatja a követelést. Ilyenkor ugyanis az eljárás perré alakul, és a bíróságon folytatódik, ahol a feleknek már bizonyítaniuk kell az igazukat. A fizetési meghagyás tehát nem garancia arra, hogy minden esetben néhány héten belül visszaszerezhető a tartozás, de a közjegyzők tapasztalata szerint a kötelezettek egy része a meghagyás kézhezvétele után – tartva a súlyosabb következményektől – rendezi a tartozást.
Van, amiben tájékozottak vagyunk
Néhány kérdéskörben kifejezetten tájékozottnak bizonyultak a válaszadók. A kitöltők többsége helyesen tudta, hogy fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, akinek belföldi kézbesítési címe van. Ehhez ki kell töltenie az erre szolgáló űrlapot, befizetni az eljárás díját, majd a kérelmet természetes személy esetén eljuttatni egy közjegyzőhöz, szervezetek esetén pedig a MOKK rendszerén elektronikusan benyújtani. Ezután – ha annak feltételei fennállnak – a közjegyző kibocsátja a fizetési meghagyást. Kétharmaduk azzal is tisztában volt, hogy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni is bárkivel szemben lehet, akinek belföldi kézbesítési címe van. Fontos tudni azonban, hogy a közjegyzők nem ellenőrizhetik le hivatalból, az eljárás kezdeményezője jó kézbesítési címet adott-e meg, ezért érdemes nagy figyelmet fordítani az adatok helyességére a kérelem kitöltésekor.
A válaszadók több mint kétharmada azt is jól tudta, hogy az eljárás nem csak vissza nem fizetett kölcsön esetén lehet gyors megoldás. Sokféle jogos pénzkövetelésre lehet még kezdeményezni, legyen szó például lejárt számláról, elmaradt lakbérről és rezsiköltségről, meg nem fizetett kártérítésről vagy akár végkielégítésről.
Mit gondolnak a magyarok a fizetési meghagyásos eljárásról?
A felmérés arra is rákérdezett, hogy a kitöltőknek milyen tapasztalataik vannak a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatban. A válaszokból kiderült, hogy egyharmaduk még sosem hallott erről az eljárásról. Azok, akik kezdeményeztek már fizetési meghagyásos eljárást, általában gördülékenynek vagy átlagosnak jellemezték az ezzel járó ügyintézést. Az esetek többségében az adós a meghagyás kézhezvétele után kifizette a tartozását vagy nem mondott ellent a követelésnek és az eljárás kezdeményezője végrehajtás útján hozzájutott a pénzéhez.
