Hogy zárta az előző évet az ipari termelés?

Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 8,7 százalékkal csökkent - erősítette meg kedden kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2022. decemberében - tették hozzá.

A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés, csupán három alág kibocsátása nőtt.

A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. novemberinél 0,3 százalékkal kisebb volt.

2023-ban az ipari termelés volumene 5,5 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2022-ben.

Az ipari export volumene tavaly decemberben 12,0 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 11,3, a 13 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 13,9 százalékkal csökkent.

Az ipar belföldi értékesítése 11,7, a feldolgozóiparé 2,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő (94 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 12,5, a csekély súlyú bányászaté 52, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 25 százalékkal csökkent.

A KSH kiemelte: a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő, legnagyobb súlyú járműgyártás 9,0 százalékkal visszaesett az előző év decemberéhez mérten. A közúti gépjármű gyártása 11,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 6,0 százalékkal csökkent.

A 10 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 23 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 12,5, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 41 százalékkal kisebb lett.

A feldolgozóipari termelés 9 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 17,0 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 28 százalékkal csökkent, míg az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 12,2 százalékkal nőtt.

A feldolgozóiparból 14 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 10,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban visszaestek az eladások. Csupán három alágazatban nőtt a kibocsátás, 4,6 és 17,6 százalék közötti mértékben. A legnagyobb (24 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 9,7 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.

Az előző hónaphoz hasonlóan a legerőteljesebben, 16,4 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás bővült, elsősorban a belföldi értékesítés növekedésének köszönhetően, miközben az export visszaesett.

A jelentés kitért arra is, hogy a vegyi anyag, termék gyártásában is folytatódott a növekedés, decemberben 3,9 százalékkal emelkedett a kibocsátás.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 30 százalékkal a gép, gépi berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, a csökkenésben a magas bázis is szerepet játszott - jegyezte meg a KSH.

A KSH adati azt mutatják, hogy az ipari termelés minden régióban visszaesett az előző év azonos hónapjához képest, a legnagyobb mértékben, 19,1 százalékkal Dél-Alföldön, a többi régióban 0,6 és 17,4 százalék között.

A jelentés szerint a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 15,7 százalékkal kisebb volt a 2022. decemberinél. Az új belföldi rendelések 14,5, az új exportrendelések 15,8 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány december végén 14,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

2023-ban az ipari termelés 5,5 százalékkal csökkent 2022-höz képest, amikor 6,1 százalékos éves növekedést mértek. Ezen belül a három nemzetgazdasági ág közül a feldolgozóipar kibocsátása 4,3, az energiaiparé 23, a csekély súlyú bányászaté 31 százalékkal visszaesett 2022-höz viszonyítva.

A feldolgozóiparban folyó áron mintegy 52 ezer milliárd forint termelési értéket állítottak elő 2023-ban.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 18,5 százalékkal a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában. A többi háromban 6,4 és 9,3 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása pedig 8,4 százalékkal bővült.

Az ipari export 3,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál (2022-ben 8,3 százalékos volumennövekedést mért a KSH). A teljes ipari értékesítés 60, a feldolgozóipari értékesítés 73 százaléka származott külpiaci eladásokból. A feldolgozóipari export 0,6 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva, ezen belül a 33 százalékos súlyt képviselő járműgyártásban 8,9 százalékkal emelkedett a kivitel volumene, és a második legnagyobb, 15 százalékos részarányú villamos berendezés gyártásának kivitele nőtt a leginkább, 15,3 százalékkal.

Az ipar belföldi értékesítése 14,8, ezen belül a feldolgozóiparé 8,1 százalékkal kisebb lett. A feldolgozóipar hazai értékesítésének legnagyobb részét, 26 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásának belföldi eladásai 8,6 százalékkal elmaradtak előző év szintjétől. A második legnagyobb (14 százalékos) súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásának belföldi eladásai 2023-ban 2,5 százalékkal csökkentek.

Az ipari termelés csak Pest régióban nőtt (3,8 százalékkal). A többi régióban 1,8 és 12,0 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltak, a legnagyobb mértékűt Észak-Magyarországon - közölte a KSH.