Hortay Olivér: súlyos pluszterhet jelentene az orosz gáz és olaj kiesése a magyar családoknak

A szakértő emlékeztetett, hogy korábban az Európai Bizottság javasolta Magyarország és Szlovákia számára az orosz kőolajról és gázról való leválást, az utóbbi időben pedig Ukrajnában érik sorozatos támadások az előbbit szállító vezetéket, míg augusztus végén már az ellenzéki Tisza Párt is bejelentette, hogy leválasztaná Magyarországot az orosz energiahordozókról.

Ezeknek az intézkedéseknek viszont "katasztrofális gazdasági és társadalmi következményei lennének Magyarországra nézve" - húzta alá Hortay Olivér kiemelve, hogy intézetük becsléseket is készített, mivel járna a leválás.

Kifejtette: ha az orosz energiahordozókat kitiltaná a Tisza Párt Magyarországról, akkor a lakossági rezsidíjak a jelenlegi 3,5-szeresükre emelkednének, ami egy átlagos családnak évente több mint félmillió forint többletkiadást okozna.

Orosz olaj híján az üzemanyagárak - egy rövid átmeneti időszakot követően, ahol nem zárható ki üzemanyaghiány és nagyon súlyos ellátási problémák - egy új egyensúlyi árba navigálnának, ami literenként 1000 forint fölötti benzin és dízelárakat jelentene - mutatott rá.

A növekvő költségeknek pedig nagyon súlyos következményei lennének az inflációra, Magyarország versenyképességére nézve, de

a Tisza Pártot láthatón "nem érdekli", hogy a "belengetett intézkedésekkel satuba, szorítaná a magyar családokat"
- emelte ki, hozzáfűzve, hogy a "Tisza-adóval" még csökkentené is az ellenzék a családok rendelkezésre álló jövedelmét. A Tisza Párt ilyen módon Zelenszkij és Brüsszel terveit valósítaná meg Magyarországon - vélekedett.

Hortay Olivér azt mondta, Magyarország - tengerpart híján - kényszerűségből, földrajzi, történelmi adottságok miatt vásárol orosz energiahordozókat, ezt pedig még az amerikai adminisztráció is elfogadja. Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja jelezte ugyanis, hogy az elnöknek nem azokkal az országokkal van problémája, amelyek ellátásbiztonsági okokból vásárolnak orosz olajat - mutatott rá. Szerinte Amerikának inkább Indiával van baja, amely viszont jelentős mennyiségben vásárol orosz kőolajat, s azt lefinomítva, üzemanyagként értékesíti Európában.

Hortay Olivér aláhúzta, hogy bár Brüsszel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is mielőbb leválasztaná a közép-európai országokat az orosz energiahordozókról, ehhez sem az Európai Uniónak, sem Ukrajnának nincs köze.

Szuverenitási kérdés, tagállami hatáskör, minden egyes uniós országnak joga van eldönteni, hogyan alakítsa ki a beszerzési mixét - húzta alá a szakértő.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az elmúlt években egyre jobban, egyre gyakrabban megsértik ezt a jogot, ami energiapolitikai szempontból egy nonszensz és ez ellen fel kell lépni.

Hortay Olivér szerint az Európai Bizottságnak az uniós tagállamok érdekeit kellene képviselnie, azaz például a Barátság-kőolajvezeték elleni támadások után nem Ukrajna, hanem Magyarország és Szlovákia pártján kellett volna állnia.

Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás világosan rögzíti, hogy az Európai Bizottság képviseli az uniós tagállamokat, de amikor Magyarország és Szlovákia levelet írt a bizottságnak, akkor az azzal felelt, hogy vizsgálja a helyzetet és nincs veszélyben az ellátás - mutatott rá.

Szerinte ez a helyzet nincs rendben, különösen, ha tudjuk: Ukrajna a gázimportjának több mint felét, a villamosenergia importjának több mint 40 százalékát Magyarországon keresztül szerzi be, és nagy mennyiségű üzemanyagot is vásárol - hívta fel a figyelmet.

Hortay Olivér annak kapcsán, hogy új kőolajvezeték épülhet Kína irányába Oroszországból azt mondta: energiapolitikai szempontból egy új nagyhatalmi tengely épül, hiszen "Kína és India szívesen lehajolnak azért az olcsó orosz energiáért, amiről a Nyugat és elsősorban az Európai Unió lemondott" - fogalmazott.

Ez az Európai Unió versenyképességére nézve két problémát is okoz majd szerinte. Míg az ipari energiaárak jelentős mértékű megemelkedése következtében növekvő költségek súlyos versenyképességi problémát okoznak az EU-nak, közben a versenytársak egyre olcsóbban és biztonságosabban jutnak energiahordozókhoz, azaz az ő versenyképességük nő - mutatott rá a szakértő.