Horvátországban ismét pusztít a sertéspestis

A tárcavezető egyben kiemelte, hogy az ország eddigi legnagyobb járványgócával állnak szemben.

A vírust Eszék külvárosában, Nemetinben is kimutatták, ahol egy 1600 sertést tartó telepet érint a járvány.

A betegség terjedéséért kizárólag az emberi tényező, a felelőtlenség és az illegális tevékenységek okolhatók, a fő terjesztő tehát maga az ember - fogalmazott a miniszter.

Vlajcic emlékeztetett: 2023 óta Horvátországban 41 ezer sertést kellett elpusztítani az ASP miatt, a mostani esetekkel együtt pedig már több mint 51 ezer állatot fognak elaltatni. Ez a teljes horvát sertésállomány mintegy 5 százaléka - húzta alá.

Figyelmeztetett: a sertések 67 százalékát az állattartó telepek 1,5 százalékán nevelik, ezért fennáll a veszélye annak, hogy a jelenlegi 5 százalékos kiesés akár 75 százalékra is nőhet, ha a betegség nagyobb gazdaságokra is átterjed.

"Ha nem leszünk elég határozottak, hamarosan az EU-n belül is elszigetelődhetünk, ami beláthatatlan károkat okozna a horvát sertéstenyésztésnek"
- mondta.

A nemzeti válságstáb szombati ülésén Ivan Anusic védelmi miniszter is részt vett, és elmondta, hogy a horvát hadsereg egy alakulatát a fertőzött vagy gyanús telepek fertőtlenítésére vezénylik ki, a műszaki alakulatok pedig a sertések elaltatásában és elszállításában is segítenek.

Az afrikai sertéspestis olyan vírusos betegség, amely ellen nincs vakcina, és nagy veszteségeket okoz a sertésállományban és a gazdaságnak. Más állatfajokra nem jelent veszélyt.