Idén is szeretnénk utazni
2024. 02. 08. 12:00
Idén az üdülni vágyók több mint fele legalább két alkalommal utazik el minimum egy éjszakára a Szallas.hu előfoglalási adatai alapján.
A szállásfoglaló portál csütörtökön az MTI-vel közölte, hogy minden harmadik válaszadó már foglalt szállást, további 55 százalék pedig még nem foglalt, de tervez utazást. Minden tizedik résztvevő még bizonytalan, és csupán kevesebb mint 2 százalék azoknak az aránya, akik azt mondták, 2024-ben nem utaznak.
Az üdülni vágyók negyede legalább egyszer elutazik idén - ismertette a részleteket Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtószóvivője. Hozzátette: a válaszadók 10 százaléka legalább három alkalommal foglal szállást 2024-ben, közel nyolc százalék pedig négyszer vagy annál többször.
A kutatás szerint a válaszadók kétharmadát az utazás tervezésében nem befolyásolja az időpont, míg negyedük kimondottan hosszú hétvégére és/vagy iskolai szünethez igazítja a legalább egyéjszakás kikapcsolódását. Ugyanakkor a válaszadók 9 százaléka kimondottan kerüli a hosszú hétvégéket és iskolai szüneteket. A felmérés résztvevői között a hosszú hétvégék közül az augusztus huszadikai a legnépszerűbb, amit a pünkösdi és a húsvéti időszakok követnek. Az ár és az ingyenes lemondás a legfontosabb kritérium a szálláskeresők számára - közölték.
Az utazók közel fele csak hazai úti célt választ, míg 44 százalék külföldre is és belföldre egyaránt utazik idén, valamint 7,5 százalék pedig csak külföldi úti célok iránt érdeklődik. Az apartmanok iránt a legnagyobb a kereslet a vakációt tervezők körében.
Az eddigi nyári előfoglalások alapján Siófok, Szeged és Hajdúszoboszló a legnépszerűbb, de a szezonhoz közeledve valószínűleg több balatoni település is felkerül majd a toplistára - mondta Kelemen Lili. A nyári időszakra jelenleg belföldön fejenként 12 ezer forint a foglalások átlagára egy éjszakára.
Lökést adhat a zöldségfogyasztásnak az áfacsökkentés, olcsóbbak lehetnek a magyar zöldségek
Az ágazatban azonnali kereskedelmi tisztulást és rövid távon keresletnövekedést hozhatna a zöldség- és gyümölcs áfájának 5 százalékra való csökkentése, ráadásul a magyar termelők versenyképessége is nőhet - derült ki a 450 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából. Az ágazat hosszú távú jövedelmezősége érdekében a szövetkezet szerint az árrésstop kivezetése után érdemes lenne elgondolkodni egy francia mintájú kereskedelmi árrés-modell bevezetésén. A DélKerTÉSZ idén több mint 2 milliárd forint értékben tervez beruházásokat, és többek között feldolgozott termékek értékesítésével is erősít.
Erősödött a forint reggelre az euróval és a dollárral szemben
Erősödött a forint péntek reggelre az euróval és a dollárral szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben, míg a svájci frank jegyzése alig változott.
A magasabb hozzáadott értéket termelő magyar gazdasághoz több mérnök kell
Hazánk gazdasági fejlődésének következő szakaszában a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás kulcskérdés lehet. Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetség (EJMSZ) elnöke szerint ez a gazdasági fordulat csak akkor lehet sikeres, ha az ország képes elegendő, magas szintű tudással rendelkező mérnököt és szakembert képezni. Úgy látja, hogy a STEM-oktatás megerősítése, az élményalapú tanulás és az egyetemek fejlesztése nem költség, hanem hosszú távú befektetés Magyarország jövőjébe.
Újabb magyar nagyvárosokban indul el az Uber
Az Uber tovább bővíti magyarországi jelenlétét: május végén két újabb vidéki nagyvárosban, Pécsen és Kecskeméten is elindul a szolgáltatás. Az indulást mindkét helyszínen kedvezményes utazást kínáló hétvégi promóció kíséri, a vállalat pedig a jövőben további hazai városokban is megjelenne.
Már nem aranybánya a lakáskiadás, de jó választással még mindig megérheti
Tíz éve nem látott szintre csökkentek az egyéves előretekintő lakásbérbeadási hozamok Magyarországon 2025-ben, Budapesten az év végén 4,3%-on, vidéken pedig 6,2%-on állt az érték – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Megtakarítási jelentéséből. Ez azt jelenti, hogy a fővárosban már az állampapíroknál kisebb hozamot lehet elérni a bérbeadással, miközben a 2010-es évek közepén még 10 százalék feletti értékek is voltak. Persze így sem kell félteni a lakástulajdonosokat, hiszen az Európa-rekorder áremelkedés bőven kompenzálta őket a hozamok csökkenése miatt, ráadásul a kontinensen a mostani bérbeadási hozamszintek számítanak „normálisnak” – mutat rá elemzésében az OTP Ingatlanpont.
Közel-keleti háború, dráguló energia és erősödő forint: újraíródnak a gazdasági kilátások
A közel-keleti háború kitörése ismét bizonytalanná tette a fejlett gazdaságok idei pályáját. Az energiaárak emelkedése, a Hormuzi-szoros körüli feszültségek és a tartós geopolitikai patthelyzet kockázata egyre erősebben hat a növekedési és inflációs várakozásokra. A világgazdaság számára újra előtérbe került a stagfláció veszélye: vagyis az a kellemetlen helyzet, amikor a gazdasági növekedés lassul, miközben az infláció ismét magasabb szintre kerül.
Kerozinsokk 2026: Végigsöpör a budapesti turizmuson a Hormuzi-válság dominóhatása?
Az AUCTORIS friss stratégiai jelentése szerint a geopolitikai feszültségek, az emelkedő üzemanyagárak, a légitársasági költségnyomás és az utazói bizonytalanság dominóhatása a következő hónapokban Budapest turizmusát és vendéglátását is elérheti. A dokumentum nem összeomlással számol, hanem egy fokozatosan kibontakozó, kezelhető, de komoly felkészülést igénylő átrendeződéssel.
Bizalmi vagyonkezelés: ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket
A kormány szigorítaná a bizalmi vagyonkezelés adóelőnyeit, de magát a jogi eszközt megtartaná. Az igazi kérdés: hogyan lehet úgy kiszűrni az adótrükközést, hogy közben ne csapja agyon a szabályozás azokat a családi konstrukciókat is, amelyek valóban a generációváltást vagy a vagyon hosszú távú megőrzését szolgálják? Dr. Horváth Balázs az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja szerint a kérdés sokkal összetettebb, mint sejtenénk.
Már most közel harmadával magasabb a nyári előfoglaltság a magyar szálláshelyeken, mint tavaly ilyenkor
A 2026-os nyári szezon előtt jelentősen erősebb foglaltsági szinttel indulnak a magyarországi szálláshelyek, mint egy évvel korábban. A június–augusztusi időszakra vonatkozó átlagos előfoglaltság országosan 31,5%-kal magasabb, mint 2025 ugyanezen pontján volt. A növekedés különösen Budapesten látványos, ahol az idei nyárra vonatkozó előfoglaltság 65,5%-kal haladja meg a tavalyi szintet, miközben az ország többi részén stabilabb, 13,3%-os emelkedés látszik derül ki a SabeeApp friss reprezentatív adatelemzéséből.
Kevesebb kidobott étel, több tudatos döntés – Okos technológiával az élelmiszerhulladék ellen
Az élelmiszerhulladék nemcsak az otthonokban jelent problémát: a szállodákban, az éttermekben és a közétkeztetésben is napi hatalmas mennyiségű étel kerül a kukába. Ez egyrészt környezetvédelmi gond, másrészt komoly anyagi veszteség a cégeknek. A pazarlás megelőzéséért dolgozott a VIMOSZ aktív részvételével a Wasteless konzorcium, amely a mesterséges intelligencia tudását is alkalmazva ad használható eszközöket a megoldáshoz.
Vendégmunkás-stop június 1-jén: Valóban mozgósítható a 400 ezres magyar tartalék?
A tízéves rekordot döntő, 4,8%-os munkanélküliség, a június 1-jén életbe lépő vendégmunkás-tilalom és az AI-vezérelt toborzási megtorpanás olyan „tökéletes vihart” kavar a magyar munkaerőpiacon, amelyre a hagyományos modellek már önmagukban nem adnak választ. A Gig Economy Report 2026 adatai szerint miközben a vállalati oldalon egyre nehezebb a hosszú távú elköteleződés megvalósítása, a magyar munkavállalók tömegei már a rugalmas piactér-modellben látják a biztonságot.
A hiteligénylők is jól járnak a bérek emelkedésével
A nettó átlagkereset 546 000 forint volt 2026 márciusában, a nettó kereset mediánértéke pedig 432 100 forintot tett ki a KSH friss adatai alapján. Az átlagbér akár a legnagyobb összegű személyi kölcsön felvételéhez is elég lehet, a mediánbért keresőknek azonban kompromisszumot kell kötniük, ha nagyobb összegű szabad felhasználású hitelt szeretnének felvenni - írja közleményében a Bank360.hu.
Saját jogú nyugellátás és hozzátartozói nyugellátás: a magyar nyugdíjrendszer egyik legfontosabb alapfogalma
A magyar nyugdíjrendszerben kevés olyan fogalom van, amely első olvasásra ennyire száraznak, jogszabályszerűnek és távolinak tűnik, mégis ennyire közvetlenül érinti az emberek életét. A „saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás” kifejezés valójában nem pusztán egy törvényi meghatározás: mögötte évtizedek munkája, járulékfizetése, családi sorsok, megélhetési biztonság és sokszor a túlélő hozzátartozók anyagi védelme áll.
Nyugdíjtitkok a paragrafusok mögé bújva: ezért nem csak a befizetés számít
A nyugdíjrendszerről szóló törvényi szövegek elsőre száraznak és nehezen emészthetőnek tűnhetnek, pedig nagyon is húsba vágó kérdésekről beszélnek. Ki garantálja a nyugdíjak kifizetését? Mitől függ az összeg? Mi történik akkor, ha valaki magánnyugdíjpénztári tag is volt? A szabályok mögött egy egész élet munkájának pénzügyi lenyomata rajzolódik ki.
A spanyol kormány erősíti az erdőtüzek elleni védekezést
A spanyol kormány fokozza az erdőtüzek elleni védekezést az erőforrások bővítésével, az intézmények közti koordináció javításával és a lakosság tudatosságának növelésével - hangsúlyozta Pedro Sánchez miniszterelnök csütörtökön Torrejón de Ardozban, a katonaság vészhelyzeti egységének központjában, miután találkozott az operatív egységek vezetővel.
Ezekkel a számokkal nyerhettél a hatos lottón!
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 21. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nőtt az EU népessége, de továbbra is több a halálozások, mint a születések száma
Az Európai Unió népessége 2025 elején elérte a 451 millió főt, ami mintegy egymillióval több az egy évvel korábbinál, ugyanakkor az unió társadalma tovább öregszik, a természetes népességfogyás pedig tartós maradt - derült ki EU statisztikai hivatalának csütörtökön közzétett demográfiai felméréséből.
