Idén tízből hat munkáltató tervez béremelést
2025. 03. 04. 15:00
Idén tízből hat munkáltató tervez béremelést, amelynek mértéke átlagosan 8,4 százalék - közölte a Profession.hu a friss munkáltatói felmérésének eredményei alapján kedden az MTI-vel.
Az állásportál a januári felmérésében 440 vállalati partnerét kérdezte meg a tavaly végbement bérfejlesztéseikről és a 2025-re vonatkozó terveikről.
A közlemény idézte Dencső Blankát, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértőjét, aki elmondta, hogy idén is többségben vannak a béremeléssel számolók, ráadásul az elmúlt évek tapasztalatai alapján az év során várhatóan ennél még többen lesznek.
A tavalyi eredmények alapján például +10 százalékpont volt az eltérés a terv és a tény között a bérfejlesztők arányában, így végül a válaszadók 73 százaléka döntött a fizetésemelés mellett.
Jelezték ugyanakkor, hogy bár tavaly a prognosztizáltnál több helyen emelték a fizetéseket, annak mértéke végül a tervezett 12,5 százaléknál kisebb, átlagosan 10,1 százalék lett, az idén szerényebben kalkulálnak a munkáltatók: átlagosan 8,4 százalékkal.
Hozzátették, hogy a 10 milliárd forint árbevétel feletti és a 300 embernél több foglalkoztatottal működő nagyvállalatok átlagosan 5 százalékos, míg a kelet-magyarországi vállalkozások (átlag 10,4 százalék) és a kizárólag fizikai munkát végzőknek (átlag 11,6 százalék) foglalkoztatók jelentősen magasabb bérfejlesztéssel számolnak.
Míg az aktuális vállalati előrejelzésekből az látható, hogy a tavalyi nagyobb bérfejlesztési hullámot 2025-ben egy visszafogottabb fogja követni, a munkavállalók részéről erősebb az igény a fizetésemelésre, tízből hatan már most mégis úgy vélik, hogy a teljesülés mértéke elmarad majd az elvárásuktól.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy folyamatosan csökken azoknak a munkáltatóknak az aránya, amelyek növelnék a béren kívüli juttatások keretösszegét.
Több mint ötödük (22 százalék) emelne a keretösszegen (ezek aránya 2023-ban és 2024-ben 29, illetve 25 százalék volt), mégpedig átlagosan 7 százalékkal. A munkáltatók 73 százaléka viszont nem fog változtatni.
A Profession.hu felmérése szerint a béren kívüli juttatások emelése mögött meghúzódó okok közül a megkérdezettek a legtöbb esetben idén is a jelenlegi munkavállalóik megtartását, illetve az új szakemberek megszerzését jelölték meg.
A vállalatok 4 százaléka ugyanakkor csökkenteni fogja ezt a juttatási csomagot, aktuális számításaik szerint átlagosan 8 százalékkal - olvasható az állásportál felmérésében.
Újra a vevők kerültek kedvezőbb alkupozícióba a lakáspiacon
Tovább folytatódott a hazai lakóingatlan-piac korrekciója a harmadik negyedévben: a kereslet mérséklődésével párhuzamosan az árdinamika lassult, miközben a kínálati oldal továbbra is viszonylag stabil maradt. A keresleti index az előző negyedévi érték 75 százalékán, míg az árindex annak 88 százalékán áll, ami egy kiszámíthatóbb piaci környezet kialakulását jelzi, egyúttal a vásárlást tervezők számára kedvezőbb alkupozíciót teremt. A többi között ez derül ki a Fundamenta – ingatlanközvetítéssel is foglalkozó – Személyi Bankárai körében végzett felmérés legfrissebb eredményeiből. Az InPulzus index célja, hogy negyedéves rendszerességgel helyzetképet adjon a hazai lakóingatlan-piac meghatározó folyamatairól.
Ingatlanpiaci legek a fővárosi agglomerációból
Az idei első nyolc hónapban átlagosan 872 ezer forintba került a házak és lakások négyzetmétere a főváros körüli agglomerációban, 11,5%-kal többe, mint egy évvel korábban. A leggyorsabban a déli és a délkeleti települések drágultak, ezekben a térségekben 18, illetve 20%-kal nőttek az árak. A nyugati szektorban viszont nem drágultak tovább az ingatlanok, itt 3%-kal alacsonyabb volt az átlag, mint tavaly.
Meghosszabbítja a kormány a lakossági napelemes projektek megvalósítási határidejét
Meghosszabbítja a kormány a lakossági napelemes rendszerek támogatását és a fűtési rendszerek elektrifikálását célzó projektek fizikai befejezésének határidejét, az új határidő október 31. - derül ki a Magyar Közlönyben kedden megjelent kormányhatározatból.
Öt éves csúcson az új építésű kínálat, ezek a legolcsóbb új lakások és házak
Csúcsra ért az új építésű lakások kínálata, miközben látványosan lassul a drágulás üteme az új építésű lakások piacának olcsóbb szegmensében az ingatlan.com szeptemberi kínálati adatain alapuló friss elemzése szerint. Országosan legfeljebb 59 millió forintba kerül az új építésű lakások legolcsóbb 10 százaléka, mindössze 1 millió forinttal magasabban, mint egy évvel korábban. Budapesten 71 millió, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban 48 millió, a községekben pedig 41 millió forintért lehet megvenni a kínálat legolcsóbb tizedébe tartozó új építésű ingatlanait.
Megtörhet a bitcoin tízéves szeptemberi mintája – de mi jön az őszi rali után?
A bitcoin árfolyama szeptemberben is emelkedik, így olyan hónap végi eredmény felé tart, amelyre több mint egy évtizede nem volt példa. Az év utolsó negyedévének kilátásait ugyanakkor a magas kötvényhozamok, az olajár és két novemberi esemény is befolyásolhatja.
A hitel önmagában nem hoz vevőt - a vállalkozások 37 százaléka fejlesztést tervez, de most a megtérülés a döntő
A beruházások visszaesése és a visszafogott piaci kereslet ellenére a VOSZ friss felmérése szerint a megkérdezett tagvállalatok 37 százaléka fejlesztést tervez. A cégek jellemzően nem újabb kapacitást építenének, hanem azt tennék hatékonyabbá, amijük már van: vállalatirányítási rendszert vezetnének be, automatizálnának vagy energiát takarítanának meg. A VOSZ szerint a kérdés ma nem egyszerűen az, hogy lesz-e beruházás, hanem az, hogy olyan fejlesztés valósul-e meg, amely visszafogott piac mellett is eredményt hoz, és amelyet egy váratlan fordulat sem borít fel.
Leminősítette a Bayer Construct adósbesorolását a vállalat csődeljárása miatt a Scope Ratings
A Scope Ratings hitelminősítő "D" (default, azaz csőd) szintre rontotta a Bayer Construct Zrt. kibocsátói osztályzatát, valamint a vállalat fedezetlen senior adósságának minősítését - erről az építőipari társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) oldalán adott hírt kedd este.
Valódi verseny indulhat a hazai közbeszerzésekben
A hosszú évekig tartó visszafogottság után érdemi elmozdulás látható a magyar kis- és középvállalkozások közbeszerzési hajlandóságában. Egy korábbi kormányzati felmérés szerint a hazai ajánlattevők több mint 60 százaléka a versenyt aránytalanul korlátozó alkalmassági feltételeket, 40 százaléka a bonyolult bürokratikus eljárásokat nevezte meg fő akadályként, miközben 90 százalékuk úgy vélte, hogy a gyakorlati tudás bővítése azonnal növelné a részvételi kedvet.
Kitart az optimizmus a magyar gazdaságban
Bár az előző negyedéves rekordmagasságokhoz viszonyítva enyhe korrekció látható, továbbra is kiemelkedően bizakodóak a hazai nagyvállalatok a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb felmérése szerint. A korábbi, 17 pontos történelmi csúcsot követően a makrogazdasági részindex kismértékben korrigált; a jelenlegi 10 pontos értékével így is minden idők második legmagasabb eredményét mutatja. A vállalatok saját gazdasági helyzetére vonatkozó várakozásokat összefoglaló vállalati alindex minimális, 3 pontos módosulással jelenleg 3 ponton áll.
Az EU a reformok felgyorsítására szólítja fel Ukrajnát
Az uniós tagállamok vezetői várhatóan felszólítják Ukrajnát, hogy gyorsítsa fel a belső reformok végrehajtását, amelyek több milliárd eurónyi, 2026-ra előirányzott uniós pénzügyi támogatás folyósításának feltételei - írta kedden a korábban Euractiv néven működő, Rapporteur nevű brüsszeli hírportál.
Zcash: megérkezett az Udon, de az 50 ezer privát fizetés még távoli cél
Újabb lépést tettek a Zcash fejlesztői a privát fizetések nagy léptékű gyorsítása felé. Az Udon nevű szoftverkomponenst a Zakura Common kriptográfiai rendszerébe illesztik, hogy a tervezett Tachyon fejlesztés már optimalizált kódra épülhessen. A hosszú távú cél másodpercenként több mint 50 ezer privát fizetés kezelése, ám ez egyelőre fejlesztési célkitűzés, nem a hálózat jelenlegi teljesítménye.
Elakadt a Clarity Act: Tim Scott a demokratákat okolja
Az amerikai szenátusban megakadt a kriptopiac szabályozását célzó Clarity Act előrehaladása. Tim Scott republikánus szenátor szerint a demokraták politikai okokból utasították el a javaslatot. A vita azonban az alapvető kérdésben is éles: elegendő védelmet adna-e a törvény a befektetőknek, és megfelelően kezelné-e a politikusok kriptóhoz fűződő üzleti érdekeit?
Csökken az élelmiszerhulladék mennyisége a Tesco magyarországi működésében
A Tesco magyarországi működésében a 2025/26-os pénzügyi évben 3770 tonna élelmiszerhulladék keletkezett, 6,5 százalékkal kevesebb az előző évinél, a 2016/17-es bázisévhez képest pedig 75 százalékos a csökkenés - közölte a Tesco-Global Zrt. kedden az MTI-vel.
Az álláskeresésben még nem az MI-re támaszkodnak a magyarok
A magyarok egyre gyakrabban használják a mesterséges intelligenciát (MI) információszerzésre, az álláskeresésben azonban továbbra is az állásportálokra és a hagyományos keresőkre támaszkodnak - derül ki a Profession.hu reprezentatív kutatásából, amelyet eljuttatott az MTI-hez kedden.
