Így hatott az infláció a munkaerőpiacra
A növekvő megélhetési költségek aktivitásra sarkallják a munkavállalókat a munkaerőpiacon: a jobb fizetés érdekében többeket motiválhat a kialakult helyzet arra, hogy magasabb fizetésért új állást keressenek. A váltásra leginkább ösztönző tényező eddig is a fizetés volt, aminek most tovább fokozódott a jelentősége. A cégeknek tehát továbbra is fontos sikertényező lehet az új munkaerő hatékony megtalálása és felvétele, ehhez képest pedig – a csökkenő toborzási intenzitás miatt – felértékelődik a jelenlegi munkavállalóik megtartása. Mindeközben bizonytalan gazdasági környezetben kell rövid és gyakran akár hosszú távú döntéseket meghozniuk.
Emelni, de mennyit?
Az infláció miatti megélhetési költségek miatt a cégek a legtöbb esetben emeltek munkavállalóik fizetésén, juttatásain. Az egyik legfontosabb stratégiai kérdés ebben az esetben, hogy mi lehet ennek az optimális mértéke és formája: egyszeri vagy állandó összeget adjanak a munkáltatók a munkavállalóiknak. A béremeléseknek mindenképpen be kell épülniük a vállalat költségvetésébe, amit gyakran az árak emelésével kompenzálnak. Ebben az esetben pedig az válik a legfontosabb kérdéssé, hogy milyen mértékű áremelkedést bír el a piac és az ebből adódó drágulást a termékek és a szolgáltatások megfizetésekor a fogyasztó tolerálja-e majd.
Iparágak és mértékek
Az áremelkedés mértékében jelentős különbségek lehetnek az ágazatok között. Beleszólhat az árazásba a forint árfolyamának való kitettség: például, hogy a működéshez szükséges input külföldről érkezik-e, illetve az exportképesség. „A teljesen vagy jelentős részben külföldi piacra termelő vállalatoknak kevésbé hátrányos a forintárfolyam változékonysága. A belföldre termelő cégek árképzését viszont sokkal markánsabban érinti mind a forint árfolyamának gyengülése, mind a magyarországi infláció: duplán sújtja őket ez a helyzet, ha olyan fogyasztók számára termelnek, akiknek a zsebében kevesebb marad az adott termékre vagy szolgáltatásra. A munkaadók költségei is jelentősen emelkednek, ezért a nehezebb helyzetbe került vállalatok kevésbé tudnak a munkavállalóik megtartására pénzt fordítani, így fokozott munkaerő-elvándorlással kell számolniuk” – fogalmazott Bod Péter Ákos, közgazdász, korábbi MNB elnök, az MTA doktora.
Azok a cégek, amelyek kevésbé vannak kiszolgáltatva a forint értékének, az ügyfélkör szűkülésének, a magas energiaárak okozta extra kiadásoknak, jobb pozícióból indulnak a munkavállalóik megtartását illetően. A bérfejlesztés lehet az egyik legideálisabb eszköz a megtartásra, de a bizonytalan jövő évi kilátások miatt a cégek jelentős része nem engedheti meg magának. Ilyen helyzetben érdemes elgondolkozni az egyszeri béren kívüli juttatáson, bónuszon, ezzel is kompenzálva valamelyest a munkavállalók magasabb megélhetési költségeit. Reszkető Péter, a Cargo-Partner regionális HR vezetője a kölcsönös megértés fontosságára hívta fel a figyelmet:„Felelős vezetőként fel kellett készítenünk a kollégákat a várható helyzetre, miközben folyamatosan kommunikálnunk kell feléjük, hogy érezzék: ugyan nem lesz egyszerű ez az időszak, de kölcsönös empátiával áthidalhatóak ezek a problémák. Nem az őszt vagy a tavaszt akarjuk csak átvészelni, hanem látjuk, hogy ezzel a csapattal akarjuk négy év múlva is a céget működtetni és együtt kell megérkeznünk velük, a lehető legkisebb veszteséggel” – fogalmazott a szakember.
Az anyagiak mellett a cégen belüli bizalmi légkör és a kölcsönös odafigyelés is jelentős segítség lehet a bizonytalan helyzetekben. „A közösség ereje és a stabilitás fog felértékelődni a »pénzügyi egészség« mellett – ezek mind kapaszkodót nyújthatnak egy nehezebb helyzetben és akár platformot adhatnak a közös gondolkodásra, a közös megoldások keresésére. Nem csak a kollégák mellett állunk, hanem az ügyfeleinknek is igyekszünk segíteni, például a pénzügyi tudatosságuk növelésével, a hitelek átstrukturálásával” – mondta el Menyhért Ildikó, az Erste Bank HR vezetője.
A szakértői szerep felértékelődésére hívta fel a figyelmet Migléczi Krisztina, a Duna House HR Business Partnere. „Ahogy a járványhelyzet alatt, úgy most is érzékeljük, hogy az ingatlanközvetítői szektort kevésbé érintik a válságok: a különböző magánéleti helyzetek folyamatosan mozgásban tartják az ingatlanpiacot. A jelenlegihez hasonlóan nehéz időszakokban felértékelődik a szakértői szerep és nyitottabbá válnak az ügyfelek arra, hogy hozzáértő segítséget vegyenek igénybe – a mi esetünkben ingatlanértékesítés során” – mondta a szakértő.
