Indul az országos albérletvadászat!
Vidéken az albérletvadászat azért sem olyan látványos, mert több helyen – például Szegedről, s Pécsről számoltak be ilyenről a bérbeadók eleve az egyetemi hirdetőtáblákon vagy a zárt hallgatói csoportokban teszik közzé az ajánlataikat, s ezzel még valamelyest szűrni is tudják a jelentkezőket. Ennek ellenére a bérleti lehetőségek bővítéséből az ingatlanszakértők sem maradnak ki. Markó Ildikó, az OTP Ingatlanpont dél-dunántúli régióvezetője szerint Pécsett már több szülő érdeklődött vételi lehetőségről: olyan lakást kerestek, ahova az egyetemet kezdő gyerekük majd a szállást tőle bérlő hallgatótársaival együtt költözhet.
Más a helyzet északon, ahol Komádi Csaba, az OTP Ingatlanpont észak-dunántúli régióvezetője szerint már csak a magas helyi ingatlanárak miatt sem vonzó a hallgatók szülei számára a vásárlás. A bérlakáspiacuk egyébként felemás. Veszprémben egyelőre nincs extra érdeklődés, viszont van választék. Havi 130-150 ezer forintért hozzá lehet jutni egy kisebb lakáshoz és 55 négyzetméter felettiek is elérhetőek 150-200 ezer forintért. E szempontból legolcsóbb a Jutasi úti lakótelep, míg az Egyetemváros és a Cholnoky városrész déli részének a téglaépítésű lakásai a legdrágábbak. Tapasztalatai szerint a diákok egyre inkább a jó állapotú, felújított, vagy új építésű lakásokat keresik. Győrben más a helyzet, ott szinte láthatatlan a választék, ugyanis, ha egy-egy lakás kiadóvá válik, azt pillanatok alatt elviszik. Ennek megfelelően a jellemző bérleti tarifa is havi 200 ezernél kezdődik. A közepes lakások négyzetméterára Győrben ma 900 ezer forint körül van. „A kis és olcsó lakásokra itt mindig van kereslet, a 30 millió alattiak szinte azonnal elkelnek, függetlenül attól, hogy hol és milyen állapotban vannak” – ad további magyarázatot a régióvezető arra, hogy az egyetemisták szülei számára miért nem gyakori opció az itteni vásárlás.
Az ország másik végéből, az ugyancsak erősen iparosodó Debrecenből Farsang Sándor arra hoz egy példát, hogy az új tanév kezdete előtt azok sem lehetnek teljesen nyugodtak, akik korábban már találtak megfelelő lakást az egyetemük közelében, hiszen előfordult olyan eset is, hogy egy diák tavalyi lakbérét szeptembertől harminc százalékkal emelte a tulajdonos. Arra hivatkozott, hogy a városban időközben nagyon megszaladtak a bérleti díjak, amit a nagy ipari beruházásokkal is odavonzott emberek érdeklődése indokolt. A régióvezető tapasztalata szerint a bérleti díjak növekedése bőven meghaladta az ingatlanárak helyi emelkedését, ezért úgy véli, hogy „jobban megéri inkább beszállni egy vételbe, mint bérleti díjat fizetni éveken át”. Úgy kalkulál, hogy ha a megfelelő önerő rendelkezésre áll, akkor a havi bérleti díj összegéből kijöhet akár egy lakáshitel törlesztője is. Ha ehhez hozzávesszük, hogy még a diplomáig is várhatóan drágulni fognak a lakások, akkor egy végzés utáni eladás esetén sem valószínű, hogy rosszul szállnának ki a befektetésből.
Szegeden ugyan már megkezdődött a BYD nagy autóipari beruházásának előkészítése, ám ez még nem jár tömeges beköltözéssel. Piros Szilvia, az OTP Ingatlanpont dél-alföldi régióvezetője szerint majd jövőre vagy azt követően derül ki, hogy milyen hatással lesz ez a helyi bérleti piacra. Egyelőre az az újdonság, hogy a tavalyinál többen kerülnek be a felsőoktatásba, így Szegeden és Kecskeméten is nagyobb roham várható a pontszámkihirdetés után. Ebből egyelőre annyi látszik, hogy már nagyobb számban találkoznak érdeklődő, tapogatózó, a lehetőségeiket mérlegelő diákokkal. Az árak tavaly óta nagyjából az inflációt követve emelkedtek. A skála széles: szobát lehet kapni már havi 50-60 ezerért, garzont 100 ezertől, kétszobás lakást 130 ezer plusz rezsitől. E mellett kínálnak luxuskategóriás lakásokat is havi félmillió feletti bérleti díjjal. Szegeden sok a külföldi diák, ők a magasabb lakbéreket is meg tudják fizetni, s keresik is a modern, jól felszerelt lakásokat főleg az egyetem, illetve az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK) közelében. A magyar diákok közül a kevésbé tehetősek a város távolabbi részein találnak szállást, ám ez Szeged esetében, a jó tömegközlekedés miatt nem komoly hátrány.
A közeli Kecskemét bérleti piacán a diákok helyett inkább az autóipari vállalatok dolgozóinak az igényei dominálnak. Ott nagyon sok családi házat alakítottak át munkásszállóvá, azzal bővítve a kínálatot. Piros Szilvia és munkatársai mindkét városban találkoztak már olyan szülőkkel, akik maguk is inkább ingatlanvásárlással igyekeznének megoldani a gyerekeik szállásgondját a tanulmányaik idejére. „Ők egyfajta befektetésként tekintenek e lehetőségre, hiszen túl azon, hogy jelentős bérleti díjat megspórolnak, egy szoba kiadásával akár még a rezsit is fedezni tudják.”ű
A régióvezető most különösen egy dologra igyekszik felhívni a nyári versenyben hozzá forduló szállást keresők figyelmét: „Gondoljanak a télre is!” Azaz, ne csak a lakbért nézzék, hanem számoljanak azzal is, hogy mennyi lesz a kiválasztott lakás rezsije majd, ha jön a hideg, s a két összeget együtt tegyék a mérlegre.
