Jelentős átalakulás előtt a sportfogadási piac Magyarországon
A többi V4 ország példája alapján a hazai sportfogadási piac is jelentős szerkezeti átalakulás és egyúttal hatalmas növekedés előtt áll. A már évekkel korábban liberalizált, vagyis az állami monopólium mellett más szereplők számára is megnyitott cseh, lengyel és szlovák piacok vonzó jövőképet jelölnek ki a hazai piac számára. E három országban ugyanis a liberalizáció óta az illegális, vagyis állami hatósági engedéllyel nem rendelkező szerencsejáték-szolgáltatók jelentősen visszaszorultak, az online sportfogadási bevételek aránya mindhárom országban 80% feletti, és a lakosságarányos sportfogadási bevételek is háromszorosan-négyszeresen meghaladják a hazai számokat.
A magyar online sportfogadási piacot a TippmixPro platform 2013-as sikeres debütálása óta a 100 százalékban állami tulajdonban lévő szerencsejáték monopólium határozza meg. Az elmúlt évtized során a hazai sportfogadási piac hatalmas léptékben nőtt: az online fogadásokból származó bevételek összessége (beleértve a legális és az illegális szolgáltatók forgalmát is) az akkori 13 millió euróról indulva tavaly meghaladta a 300 millió eurót. A magyar sportfogadási piac azonban még jelentős növekedési potenciált rejt: 2021-ben a sportfogadás egy főre jutó forgalma Csehországban négyszer (474 euró), Lengyelországban és Szlovákiában pedig háromszor akkora (323 és 311 euró) volt, mint a legalacsonyabb értéket produkáló Magyarországon (107 euró).
A magyar kormány 2022 februárjában nyújtotta be javaslatát az Európai Bizottsághoz nyílt engedélyezési törvényre, amelyet a törvényhozók 2022 júliusában jóvá is hagytak. Így, ha némi késéssel is, de megnyílik a magyar piac is, ahol jelenleg a fogadási bevételek jókora szeletét, közel egyharmadát hasítják ki az illegális szolgáltatók – igaz, a növekedési dinamikát tekintve elmaradnak a jelenleg egyedüli legális szereplőtől (2012 és 2021 között 11%-os összetett offshore éves növekedési ráta, szemben a Szerencsejáték Zrt. 51%-ot meghaladó éves átlagos növekedésével).
Jól mutatja a hazai piac előtt álló lehetőséget, hogy míg az online sportfogadási bevételek aránya Csehországban 95 százalék, Lengyelországban 86 százalék, Szlovákiában pedig 80 százalék volt, addig Magyarországon az online forgalom aránya a teljes bevételi oldalon belül soha nem volt képes 35 százalék fölé emelkedni. „Részben a legális online fogadási alternatívák hiánya miatt a sportfogadási szolgáltatók egyelőre nem tudtak áttörő sikert elérni a játékosok online térbe szólításában” – véli Bognár Dániel, a Deloitte Magyarország igazgatója, aki szerint ebben óhatatlanul szerepe volt a Szerencsejáték Zrt. rendkívül erős hagyományos fogadási jelenlétének is: Tippmix játékuk Magyarország legnagyobb értékesítési hálózatában érhető el.
Bár egymástól eltérő utat jártak be ezen a téren, de a rajtunk kívüli három V4 ország példája számos következtetésre ad lehetőséget a magyarországi liberalizáció hatásaira vonatkozóan is. „Minél nagyobb az online sportfogadási szegmens szabadságfoka az adott országban, annál magasabb az online fogadások aránya, illetve annál magasabb az egy főre jutó forgalom” – rögzíti Sallai András, a Deloitte Magyarország tanácsadója. Szerinte ez részben azzal magyarázható, hogy az online sportfogadási szegmens liberalizálásával és ezáltal a verseny megteremtésével a játékosokat jobban vonzzák a legális szolgáltatók online sportfogadási szolgáltatásai, mivel több megbízható oldalból választhatnak.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) már évekkel a törvénymódosítás előtt megkezdte az illegális oldalak blokkolását, ugyanakkor ezek a jellemzően EGT tagországban nem bejegyzett szolgáltatók piaci részesedése minimális volt. Kritikus azonban minden nagyobb piaci részesedéssel rendelkező offshore (ugyanakkor az EGT-ben legálisan tevékenykedő) oldal szigorú és hatékony szabályozása, hiszen azáltal, hogy az offshore szolgáltatókat a szürke zóna elhagyására ösztönzik, a helyi hatóságoknak több lehetőségük nyílik a játékosvédelmi szabályok érvényesítésére és az olyan problémák korlátozására, mint a szerencsejáték-függőség vagy a pénzmosás. Kérdés, hogy ezek a szolgáltatók hajlandóak-e vállalni az engedélyeztetéssel járó adminisztrációt és költségeket a piaci részesedésük megtartása érdekében.
A piacok a liberalizáció után számos irányba mozdulhatnak el, olyan tényezők által vezérelve, mint a szabályozás, a digitális érettség, a hazai vagy külföldi piacra lépők, vagy akár a földi piac mérete és a legális online platformok iránti keresletük. A magyar piac jövőjével kapcsolatban néhány kulcsfontosságú kérdés merül fel: Hogyan fogják kezelni a más EGT tagállamban már bejegyzett, magas magyarországi piaci részesedéssel rendelkező offshore szereplőket? További szabályozás nélkül folytathatják-e tevékenységüket? Veszélyben van-e a hagyományos (offline) piac, ha új online piaci szereplők lépnek be a versenybe?
A piac liberalizációjának eredményeképpen a magyar online fogadások aránya szinte biztosan növekedni fog a hagyományos fogadásokkal szemben, de hogy ki lesz az, aki ezeket a bevételeket realizálhatja, az egyelőre rejtély, hiszen van egy speciális feltétel, amit a szomszédos országok példaként állítanak: kivétel nélkül minden offshore oldalt szigorúan és hatékonyan kell szabályozni a legális szereplők védelme érdekében. Az ezekkel az oldalakkal szembeni esetleges szabályozás ismerete nélkül nehéz feltételezni, hogy a piac saját magát kezdi el megtisztítani. „A magyar online sportfogadási piac ezekhez a kulturálisan közeli országokhoz képest még mindig hatalmas potenciállal rendelkezik mind a bővülés, mind a szektor kifehérítése szempontjából – izgalmas idők várnak a szerencsejáték-szolgáltatókra és a játékosokra egyaránt!” – foglalta össze Bognár Dániel.
