Jelentősen javult a levegő minősége Magyarországon

Azt írták, a leginkább érintett területek adatai is egyértelműen javuló tendenciát mutatnak: Pécs környéke 2018 óta, Budapest és környéke agglomeráció 2020 óta, míg a Sajó-völgye 2023 óta teljesíti a PM10 szennyezettségre vonatkozóan előírt uniós határértékeket.

A levegőminőség alakulásához több tényező, így a földrajzi elhelyezkedés, a meteorológiai folyamatok, a nagy távolságból és a szomszédos országokból érkező légszennyezés is hozzájárul, ezért a határértékek betartása csak a kibocsátások csökkentésével segíthető elő, ennek érdekében hazánk jelentős lépéseket tett az elmúlt években - emelték ki.

Hozzátették, a kormány 2020-ban a korábbi PM10 kibocsátás csökkentésére irányuló program kibővítésével elfogadta az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programot (OLP). Ez azokat az ipart, energiaszektort, lakosságot, közlekedést és mezőgazdaságot érintő intézkedéseket tartalmazza, amelyekkel elérhető a kibocsátás-csökkentési cél, és irányt szab az ágazati szabályozások, támogatások kialakításához is.

Az ebben foglalt intézkedések megvalósítása 2030-ra több mint 50 százalékkal mérsékli a környezeti és egészségügyi terheket.

A minisztérium közlése szerint a levegőminőség javítása érdekében 2019-ben indult HungAIRy LIFE integrált projekt 10 magyar településen, 8 régiót lefedve. A projektben részt vevő szervezetek a levegőtisztaság védelmét többek között egy döntéstámogató, levegőminőség-modellező eszköz fejlesztésével, az érintett települések levegőminőségi terveinek felülvizsgálatával, szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel, helyi pilot akciókkal, valamint egy országos tanácsadói hálózat működtetésével valósítják meg.

A projekt részeként Békéscsabán és Kaposváron egy-egy új légszennyezettségi mérőállomást is telepítettek - fűzték hozzá.

Kitértek arra, hogy a levegőtisztaság-védelem idén júliustól egységes szakmai irányítást kapott az állami meteorológiai szolgálat átalakításával és a kormányhivatalok helyett a HungaroMet Zrt. látja el az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat működtetésével kapcsolatos feladatokat.

A tárca kiemelte, a levegőminőségi célok eléréséhez jelentős mértékben hozzájárul a lakóingatlanok energetikai korszerűsítése, mint például az otthonfelújítási támogatás, amely többek között energiahatékonysági, illetve a levegőminőség szempontjából is releváns beruházásokra biztosított lehetőséget 2022 végéig.

Az idén meghirdetett, energetikai követelményeket is előíró otthonfelújítási programban jelenleg is igényelhető támogatás az 1990 előtt épült családi házak és sorházak energiahatékonysági felújítására, valamint fűtéskorszerűsítésére. Emellett a hatósági áras tűzifaprogram, a szociális tűzifaprogram, a teherforgalomtól védett övezetek kijelölése, a Zöld busz program és az elektromobilitási fejlesztések is segítették a légszennyezettségi mutatók javulását - ismertették.

A fentieken túl - írták - az Energiaügyi Minisztérium több, különösen toxikus légszennyező anyag kibocsátási határértékét az uniós szabályozásnál szigorúbb, németországi szintre módosította az ipari üzemek esetében, így a környezetvédelmi hatóságok a tevékenység típusától függetlenül szigorúbb, a korábbiak felére, illetve ötödére csökkentett határértékeket tudnak előírni az engedélyekben.

Amellett, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a szennyező anyagok kibocsátásának folyamatos csökkentése és a környezeti levegő minőségének javítása iránt, a hosszú távú eredmények eléréséhez alapvető fontosságú a minél fiatalabb korban megkezdett szemléletformálás, ezért az ezt segítő programokat is támogatja - hangsúlyozták.

Ezek közül kiemelkedik a "Kölcsönkapott levegő és a Mindennapi levegő" program, amelyben eddig már több ezer általános és középiskolás gyermek ismerhette meg a levegőminőséggel összefüggő információkat, illetve a légszennyezés elleni fellépés lehetőségeit - olvasható az EM közleményében.