Az állami vagyon nagyságát mutatta be a miniszter - lássuk, mennyi is az!

Kiemelte, az országleltárnak köszönhetően a nyilvántartási rendszer szinte teljeskörű, az állami vagyon jelentős része ingatlan, további tétel a részesedés és az egyéb vagyonelem.

Nagy Márton elmondta, az MNV Zrt. 2023-ban a tervezett 22,7 milliárd forint bevétellel szemben 31,8 milliárd forintot ért el, ebből 18,1 milliárd forintot tett ki az ingatlanok értékesítése. Az MNV Zrt.-nél az idén 39,2 milliárd forint bevétellel számolnak, ebből 32,7 milliárd forintot tesz ki az állami ingatlanok értékesítése.

A nemzetgazdasági miniszter rámutatott arra, hogy az állami feladat ellátásához nem szükséges ingatlanvagyon értékesítését felgyorsítják a magánszektor számára. A vagyonértékesítés bevételének emelkedése mögött az is meghúzódik, hogy tavaly feltérképezték a minisztériumoknál lévő állami ingatlanokat, köztük az értékesíthetőket, a jövőben pedig számba veszik a háttérszervezeteknél, állami vállalatoknál lévőket is.

Nagy Márton kitért arra, hogy az MNV Zrt. 2021-ben ért el csúcsbevételt, 66,6 milliárd forintot, ez 2022-ben 49,9 milliárd forintra, 2023-ban 31,8 milliárd forintra mérséklődött, a csökkenő tendenciát 2024-ben sikerül megállítani a tervezett 39,2 milliárd forint bevétel révén.

Lakner Zsuzsa, az MNV Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, a társaság a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik legfontosabb háttérintézménye.

Kifejtette, az MNV Zrt.-nél a jogszabályi előírásoknak megfelelően átlátható módon stratégiai állami vagyongazdálkodást vezettek be, egyebek közt az országleltár alapján meghatározták az állami közfeladat ellátásához szükséges, illetve az értékesíthető vagyonelemeket.

Ismertette, hogy jelenleg 256 ezer vagyonelem szükséges a központi költségvetési és egyéb állami szervezeteknek az állami feladatok ellátásához, és ezeket azoknak a szervezeteknek adták át, akik a feladat elvégzéséhez használják. Az MNV közvetlen kezelésében országosan mintegy 21 ezer vagyonelem van, ezek nagyon heterogén összetételűek.

Az MNV Zrt. vezérigazgatója kitért arra, hogy sikeres az állami vagyon eladására kialakított elektronikus aukciós rendszerük, amelynek 16 ezer felhasználója van. Jelezte, a piac ösztönzése érdekében bevezették az elektronikus árlejtés lehetőségét, érdeklődés hiánya esetén alacsonyabb kikiáltási áron ismét meghirdetik az eladásra szánt ingatlant. A gyakorlat azt mutatja, hogy árlejtés esetén erős verseny alakulhat ki, és magas áron kelhet el az ingatlan. Hasonló transzparencia alapján működik a bérleti díjakra kialakított rendszerük is - tette hozzá.

Nagy Márton kérdésekre válaszolva elmondta, a hét második felében tárgyal a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség vezetőivel, hogy a magyar üzemanyagárak a régiós középmezőnyben legyenek.

A magyar GDP idei növekedésének 4 százalékról 2-3 százalék közöttire módosítását a német gazdaság helyzete, a járműipar, magyar export alakulása indokolta - mondta a miniszter.

A Matolcsy György jegybankelnökkel folytatott találkozóját pozitívnak és konstruktívnak értékelte Nagy Márton, amelyre szerinte a jövőben is szükség lesz.

A miniszter szerint a jelzáloghitelhez kapcsolódó kamatstop fenntartása a családok védelmében még szükséges.

A Sparral kapcsolatos kérdésre azt közölte, lesznek jogi lépések a kereskedelmi céggel szemben, amit az Igazságügyi Minisztérium intéz. Az orosz Mere diszkont lánc magyarországi megjelenésével kapcsolatban a tárcához nem érkezett közvetlen megkeresés - mondta Nagy Márton újságírói kérdésre válaszolva.