Jogszabályi döntés! Kerítésadó, minden méter kerítés után
Ezek olyan adótárgyakra terjedhetnek ki, amelyeket központi adó nem terhel, és amelyek megadóztatását jogszabály nem tiltja kifejezetten. Balatonfőkajár ezt a lehetőséget kihasználva 2025-ben bevezette a kerítésadót, Zsombón pedig már ezt megelőzően is alkalmaztak a magas építményekhez kötődő helyi adót.
Mely településeken jelenhetnek meg hasonló adók?
A helyi adókról szóló törvény 2015-ös módosításával jelentősen kiszélesedett az önkormányzatok mozgástere. A változtatás nyomán a települések saját körülményeikhez illeszkedő adónemeket vezethetnek be, amennyiben azok összhangban állnak az országos jogszabályokkal, és nem terjednek ki központilag már adóztatott területekre.
Ez a jogszabályi háttér nyitott utat az olyan „különleges” helyi adók előtt, mint a kerítésekre vagy a magas építményekre kivetett fizetési kötelezettség.
Balatonfőkajáron 2025. január 1-jén lépett életbe a kerítésadó. A helyi rendelet alapján az élő növényzetből kialakított kerítések kivételével minden épített kerítés után folyóméterenként évi 1000 forintot kell fizetni. A szabályozást jelentősebb vita nélkül fogadták el. Ebben az is közrejátszhatott, hogy az adóból befolyó összeg teljes egészében a település költségvetését gyarapítja.
Az önkormányzat ezt a bevételt saját feladatainak finanszírozására fordíthatja, így például közszolgáltatások fenntartására, karbantartásra vagy fejlesztések megvalósítására. Arról, hogy a pénzt mire költötték, a képviselő-testületnek minden évben, a költségvetési beszámoló keretében tájékoztatást kell adnia a lakosságnak.
Kerítésadó
Ki köteles fizetni, és hogyan adózik a közös kerítés?
A szabályozás egyik különleges pontja a szomszédos ingatlanok közös kerítésének adóztatása. A balatonfőkajári rendelet minden, az ingatlanon található épített kerítésre kiterjed: nincs különbség az utcai, az oldalsó és a hátsó telekhatáron húzódó kerítések között. A közös határkerítés használatát és fenntartását továbbra is a szomszédjogi előírások rendezik, az adót ugyanakkor minden tulajdonosnak önállóan kell megfizetnie.
Ha tehát két telek között egy 10 méteres közös kerítés áll, mindkét ingatlan tulajdonosát évente 10 000 forint adó terheli. Ennek oka, hogy a kerítés teljes hossza mindkét ingatlan esetében beleszámít az adóalapba.
Zsombó más típusú helyi adót alkalmaz: ott a magas építmények után keletkezik fizetési kötelezettség. Az évente fizetendő, rögzített adóösszeg a létesítmény magasságától függ. Egy hozzávetőleg 30 méter magas építmény esetében nagyjából évi 1,25 millió forinttal kell számolni, míg a 80 métert meghaladó létesítmények után évente 2,75 millió forintot kell fizetni.
A lakóingatlanokra ez az adónem nem terjed ki. A zsombói rendelkezés kizárólag azokat az önálló ipari vagy infrastrukturális építményeket érinti, amelyek magasságukkal számottevően kiemelkednek a környezetükből. Ide tartozhatnak például a mobilkommunikációs tornyok, valamint a rádiós és televíziós adóberendezések.
