Élő jogszabály! Kerítésadó, minden méter kerítés után
Balatonfőkajár ezzel az eszközzel élve 2025-től vezette be a kerítésadót, míg Zsombón már korábban megjelent a magas építményekhez kapcsolódó helyi adó.
Hol és mely településeken lehet számítani hasonló adók megjelenésére?
A helyi adókról szóló törvény 2015-ös módosítása jelentősen bővítette az önkormányzatok lehetőségeit. Ennek köszönhetően a települések olyan, saját adottságaikhoz igazodó adónemeket alkothatnak, amelyek nem ütköznek országos jogszabályokkal, és nem érintenek már központilag adóztatott területeket.
Ennek a jogszabályi változásnak az eredményeként jelentek meg az úgynevezett „különleges” helyi adók, például a kerítésadó vagy a magas építmények után fizetendő adó.
Balatonfőkajár önkormányzata 2025. január 1-jétől alkalmazza a kerítésadót. A rendelet értelmében minden nem élő növényzetből készült, épített kerítés után évente 1000 forint adót kell fizetni folyóméterenként. A döntés elfogadása komolyabb vita nélkül történt, amiben szerepet játszhatott az is, hogy az így keletkező bevételek teljes egészében a település költségvetését erősítik.
Az ebből származó forrásokat az önkormányzat saját feladatainak ellátására használhatja fel, legyen szó közszolgáltatások működtetéséről, karbantartási munkákról vagy fejlesztésekről. A felhasználás módjáról a képviselő-testületnek évente, a költségvetési beszámoló részeként tájékoztatnia kell a lakosságot.
Kerítésadó
Kiket terhel a kerítésadó, és mi a helyzet közös kerítés esetén?
A szabályozás egyik sajátos eleme a közös kerítések adóztatása. A balatonfőkajári rendelet szerint minden ingatlanon található épített kerítés adóköteles, függetlenül attól, hogy utcafronti, oldalsó vagy hátsó telekhatáron áll. A közös határkerítések esetében továbbra is a szomszédjogi szabályok irányadók a használat és a fenntartás kérdésében, az adófizetési kötelezettség azonban minden tulajdonost külön-külön terhel.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha két ingatlan között 10 méter hosszú közös kerítés húzódik, akkor mindkét tulajdonosnak meg kell fizetnie az évi 10 000 forintos adót, mivel a teljes kerítésszakasz mindkét telek adóalapjába beleszámít.
Zsombón ettől eltérő megoldást alkalmaznak: itt a magas építmények után kivetett helyi adó van érvényben. Ez az adónem éves, fix összegű, mértékét az adott létesítmény magassága határozza meg. Egy körülbelül 30 méter magas építmény után nagyjából 1,25 millió forintot, míg egy 80 méternél magasabb létesítmény esetében évi 2,75 millió forintot kell megfizetni.
Fontos kiemelni, hogy ez az adó nem vonatkozik lakóingatlanokra. A zsombói szabályozás kizárólag azokra az önálló ipari vagy infrastrukturális építményekre terjed ki, amelyek jelentősen meghaladják környezetük magasságát, például mobilkommunikációs tornyokra, valamint rádió- és televízió-adóberendezésekre.
