Kiderült, mi volt 2022 legjobb befektetése
Kemény éven vannak túl a hazai befektetési alapkezelők. 2022 olyan esztendő volt, amikor bármilyen hagyományos eszközt választottak, jó eséllyel buktak rajta. A magyar államkötvények árfolyamát követő indexek az év végén 15-19 százalékos mínuszban álltak, a Budapesti Értéktőzsde legfontosabb indexe, a BUX is 13,7 százalékot esett az év folyamán. Ezzel nem volt egyedül, a világ legtöbb részvénypiaca hasonló mértékben, sőt még jobban esett, azok a befektetők viszont, akik a kevés kivételt választották, elképesztően nagyot kaszáltak tavaly.
Száz százalékos hozam is volt
Az egyik nagy nyertese az évnek a török részvénypiac volt. Az isztambuli tőzsdeindex alig 2000 ponton állt 2021 végén, egy évvel később pedig 6 ezer pont fölötti csúcsra jutott. A mintegy 200 százalékos emelkedés legfőbb oka az volt, hogy a befektetők a magas törökországi infláció ellen részvényvásárlással próbáltak védekezni, ez felhajtotta a tőzsdei árfolyamokat. A líra is gyengült tavaly, a forinttal szemben is mintegy 13 százalékot esett, de a török tőzsde ezzel együtt is annyit emelkedett, hogy a még a magyar befektetőknek is több mint 100 százalékos megtérülést hozott.
Magyarországon két alapkezelő kezel török befektetési alapokat, az OTP és az Aegon, előbbinél a forint alapú lakossági sorozat tavaly 117 százalékos, utóbbinál 99,2 százalékos hozamot ért el. Azt persze nem árt tudni, hogy ezek az alapok a legkockázatosabbak közé tartoznak, vagyis nem csak az árfolyam megduplázódására, de a feleződésére is fel kell készülniük a befektetőknek rossz piaci körülmények között – figyelmeztetnek a Bank360.hu szakértői.
Az év vesztesei az orosz részvénypiacon befektető alapok voltak. Ennek oka elég egyszerű: a külföldi befektetők március óta gyakorlatilag nem tudnak kereskedni a moszkvai tőzsdén, emiatt az alapok befektetési jegyei illikvidek, forgalmazni sem lehet azokat. Akinek orosz részvényalapban van a pénze, annak várnia kell, hogy újrainduljon a befektetési jegyek adásvétele. Hogy ez pontosan mikor várható, még nem tudni, jelenleg viszont a két orosz befektetési alap, az OTP és az Aegon konstrukciói az egy évvel ezelőtti árfolyam töredékén szerepelnek a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatbázisában. Az OTP Alapja 96, az Aegoné 85 százalékos mínuszban állt 2021 év végéhez képest.
Reálhozam csak elvétve akadt
A 2022-es inflációs adatot csak pénteken teszi közzé a KSH, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutolsó inflációs jelentése alapján 14,5-14,7 százalék között lehetett az átlagos áremelkedés tavaly. A több mint félezer befektetési alapból alig két tucatnyi volt, amelyik ez alapján reálhozamot érhetett el, vagyis megverte az inflációt.
Nem túl meglepő módon a már említett török alapok mellett jól teljesítettek tavaly a nyersanyag- és energiapiacon befektető konstrukciók is. A Budapest Bank és az MKB összeolvadása óta immár az MKB Alapkezelő által kezelt Budapest Hagyományos Energia alap hozama 47 százalék fölött volt 2022 végén. A CIB Nyersanyag alap árfolyama 30 százalékot emelkedett egy év alatt, a K&H Nyersanyag alapja 29,5 százalékos pluszban zárta az esztendőt. A Raiffeisen Nyersanyag alapok alapja több mint 27 százalékot ment tavaly, az OTP Föld Kincsei 22-t hozott a befektetőknek, az MKB Nyersanyag alap pedig 19 százalékos hozammal zárta az évet.
Néhány abszolút hozamú alap kezelője is jól taktikázott a viharos 2022-es esztendőben. A magyar állampapírok árfolyamesésre spekuláló Reverse Max alap, amelyet a Marketprog alapkezelő jegyez, 40 százalék fölött emelkedett. Az OTP Alapkezelő több abszolút hozamú alapja is szép nyereséggel örvendeztette meg a befektetőket. Az EMDA forintos lakossági sorozata 30 százalék fölötti hozamot, a Sigma 27 százalék fölött, a korábban sokat bukott Supra pedig 16,57 százalékot emelkedett. A Hold és az Accorde Alapkezelő abszolút hozamú konstrukciói között is voltak olyanok, amelyek inflációt meghaladó hozamot érhettek el.
Öntötték a pénz a befektetési alapokba
Befektetési alapot akkor vásárol a lakosság, ha magasabb megtérülést remél tőle, mint a jóformán kockázatmentes állampapírtól. Az alapkezelők malmára hajtotta a vizet tavaly, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) viszonylag lassan reagált a lakosság hozamelvárására, és szeptember végéig alacsonyan tartotta a lakossági állampapírok induló kamatát. Az állampapírpiacról júniusban, júliusban, augusztusban és szeptemberben összesen 580 milliárd forintnyi háztartási megtakarítás távozott az MNB adatai szerint, ennek egy jó része az alapokba kerülhetett. 2022-ben november végéig bezárólag 942 milliárd forintnyi friss pénz került az alapokba a jegybank adatai szerint, magyar befektetési jegyekben így november végén 5 783,3 milliárd forintot tartottak a kisbefektetők.
Az átlagos befektető a jegybanki adatok szerint szerény pozitív hozamot ért el, nagyjából 123 milliárd forint volt 11 hónap alatt a nyereség, ami alig 2 százalékos hozam, ráadásul a nagyja ennek a viszonylag kedvezően alakuló novemberben keletkezett. Ebből arra lehet következtetni, hogy aki jól választott alapot, valóban jól járt, sokan lehetnek ugyanakkor most bukóban. Tavaly a Bamosz adatai alapján a konstrukciók mintegy harmada érhetett el pozitív hozamot egyáltalán. Bár az abszolút hozamú alapok azt ígérik, hogy a kockázatmentesnél magasabb megtérülést nyújtanak, ezek közül is minden második mínuszban zárta az évet.
Jó hír, hogy a lakosság egyik kedvencének számító ingatlanalapok állták a sarat. A legnagyobb ilyen konstrukció, az Erste nyíltvégű alapja 10,62 százalékos pluszban zárt, a Magyar Posta Takarék ingatlanalap (Diófa Alapkezelő) csaknem 9, az OTP-s ingatlanalap majdnem 8 százalékos hozamot ért el.
A szintén jelentős lakossági pénzeket kezelő rövid kötvényalapok 3,5-8 százalékos hozamot értek el, a kilátásaik pedig biztatóak, hiszen magas hozammal vásárolt állampapírokat tartanak. A kevés megmaradt pénzpiaci alap szintén hasonló eredményt ért el. A hosszú kötvényalapok ugyanakkor kivétel nélkül veszteségesek, jellemzően két számjegyű mínuszban álltak az év végén. A részvényalapok többsége is elmondhatta ezt magáról, a hazai tőzsdén befektető alapok a BUX-hoz hasonlóan 14 százalék körüli veszteséget szenvedtek el, de a tavalyi év nem kedvezett sem a fejlett, sem a feltörekvő piaci részvényalapoknak.
