Kiskereskedelem a metaverzumban: hogyan alakíthatja át a metaverzum az iparágat?

A metaverzum és a Web3 rövid idő alatt kiemelt szerepet kapott sok vezető stratégiai gondolkodásában. A Goldman Sachs 8 billió dolláros potenciált lát a technológiában, ezzel arányos nagyságú befektetések áramlanak az ágazatba, a kiskereskedelmi szereplők körében is egyre nagyobb a lelkesedés az üzleti lehetőségek iránt. Kihívás azonban, hogy senkinek sincs világos képe arról, hogy végül mivé is fog válni a metaverzum.

Hol tartunk most?

A metaverzum ötlete már jó ideje létezik, és elsősorban a játékipar nagymértékű növekedésnek köszönhetően egyre népszerűbbé válik. Olyan kollektív megosztott terekről van szó, amelyek egyre több virtuális együttműködési modellt ölelnek át, magukban foglalva mind a teljesen digitális környezeteket, mind a fizikai világunk digitális kiegészítéseit. Ezekben a gyorsan fejlődő, több dimenziós világokban a felhasználók teljesen új élményeket szerezhetnek, olyan csúcstechnológiák révén, mint a kiterjesztett valóság/virtuális valóság (AR/VR), 5G, mesterséges intelligencia (AI) vagy a felhő.

„Ha úgy képzeljük el a metaverzumot, mint egy házat, ahol mindezek az élmények zajlanak, akkor a Web3 az a mögöttes infrastruktúra, amely lakhatóvá teszi a házat. A Web3 teszi lehetővé a metatér kulcsfontosságú rendszereit, például az irányítási modelleket, a gazdasági alapmechanizmusokat és még a társadalmi normákat is. Ezeknek a rendszereknek az alapmodellje egy decentralizáltabb internet, ahol nem egyetlen entitás vagy személy birtokolja a hatalmat, így az azzal való visszaélés is kizárt, a rendszer kialakításának köszönhetően. A Web3 a blokklánc, a kriptopénz és az NFT-k segítségével teszi lehetővé az egyének és a vállalkozások számára az egymással való együttműködést és értékcserét” - mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

Még gyerekcipőben jár

A metaverzumban már most is hihetetlen potenciál rejlik, elég az olyan platformok sikerére gondolni, mint a Decentraland vagy a Roblox – ennek ellenére az iparág még mindig gyerekcipőben jár, és csak találgatni lehet, hogy a fogyasztók változó elkötelezettsége miként alakítja a jövőjét. A metaverzum elterjedésére három lehetséges forgatókönyvet tudunk felvázolni: a teljes elmerülés (full immersion), az elszigetelt generáció (isolated generation) és a kiterjesztett élet (augmented life). Az első esetben tömeges elterjedésről beszélthetünk, amikor a lakosság nagy része napokat és éjszakákat tölt a metaverzum által lehetővé tett interakciókban elmerülve. A második esetben az elterjedés a korai alkalmazókra korlátozódik, ők azonban az idejük mellett a pénztárcájuk egy részét is a metaverzumnak szentelik. Ez a csoport elég vásárlóerővel rendelkezik ahhoz, hogy a kiskereskedelmi szereplők érdeklődését is indokolttá tegye. A harmadik esetben pedig a metaverzum úgy fejlődik, hogy a fizikai világot fejlettebb technológiákkal egészíti ki, hogy megkönnyítse és kiegészítse a lakosság jelenlegi mindennapi tevékenységeit.

Kihívások

Mielőtt azonban bármelyik jövőbeli szcenárió kialakulna, számos olyan kihívást kell leküzdeni, melyek a metaverzum széleskörű használatának útjában állnak. Ilyenek többek között a hozzáférhetőség, bizalom, felhasználói élmény és átjárhatóság kérdésköre az egyes platformok között.

„A metaverzum több világból áll, és nem világos, hogyan lehet majd könnyen átjárni és digitális javakat transzferálni a világok között. A legtöbb fogyasztónak nincs teljes körű hozzáférése a szükséges technológiákhoz és szolgáltatásokhoz, az internetes csalásokkal pedig nehéz megalapozni a bizalmat. Ráadásul ma még nehézkesnek és karikatúraszerűnek is tűnik egy-egy ilyen virtuális világ, ami miatt sokan elveszíthetik érdeklődésüket a kezdeti hype után. A technológiának pedig vannak fizikai és mentális egészségre gyakorolt negatív hatásai is, melyekhez hozzáadódik a kripto- és blokklánc-tevékenységekhez kapcsolódó nagy karbonlábnyom is. Ez mind akadályozhatja a metaverzum mögött álló technológiák elterjedését” – mondta Fazekas István, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletág tanácsadója.

Többen már ott vannak

A kihívások ellenére a korai alkalmazó kiskereskedelmi szereplők már elkezdték a metaverzumot érintő számos felhasználási esetből származó értékek kinyerését. Az ügyfelekkel való személyesebb kapcsolat fenntartása érdekében egy sportszergyártó cég saját márkás NFT-ket dobott piacra, egy divatipari kiskereskedelmi lánc pedig virtuális kirakatot nyitott, ezzel is növelve a vásárlóik azon érzetét, hogy a metaverzum nyújtotta kereteken belül is lehetséges személyesebb légkört teremteni. Új üzleti modellek is kialakultak: vannak éttermek, ahol csak bizonyos NFT-k birtokában lehet fogyasztani. Számos példa akad az immerzív marketingre is, amely az AR-t a teljesen személyre szabott élmények megteremtése érdekében építi be.

A metaverzum felhasználási spektrumai azonban nem korlátozódnak a fogyasztói interakciókra. Ezt a technológiát a hatékonyság növelésére és a munkavállalói kompetenciák fejlesztésére is használják. Az autóiparban digitális vezetés szimulációt fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi egy vállalat számára, hogy szimulált környezetben etnográfiai kutatásokat végezzen. Emellett az új munkaerő bevonásának számos - a világjárvány által felgyorsított - alkalmazását láthattuk a fejlett virtuális betanítás, onboarding és mentorálás területén is.

Ennyi lehetőség mellett a kiskereskedelmi szereplőknek nem csupán arra kell összpontosítaniuk, hogy értékesítsenek-e a metaverzumban, hanem arra is, hogy hogyan tegyék ezt differenciált módon. Sok korábbi technológiai vívmánytól eltérően a metaverzum izgalmas aspektusa, hogy a vállalatok nem kényszerülnek arra, hogy stratégiájukat a technológiához igazítsák. Amikor a televízió az 1950-es években népszerűvé vált, a vállalatoknak át kellett alakítaniuk a marketingstratégiájukat, hogy olyan fogyasztókat célozzanak meg, akik a műsorszóráshoz igazították életmódjukat. Az 1980-as években, amikor a Bloomberg terminál pénzügyi körökben nélkülözhetetlen eszközzé vált, a bankok és a vagyonkezelők átformálták stratégiáikat, hogy a korábban nem elérhető információkat a platform segítségével gyorsan és hatékonyan be tudják illeszteni a mindennapi működésükbe. Amikor a 2010-es évek elején a mobileszközök egyre elterjedtebbé váltak, a vállalatok mobil-specifikus tervvel egészítették ki stratégiáikat, hogy elérjék azokat a fogyasztókat, akik már nem voltak egyetlen helyhez kötve. Ezzel szemben a metaverzumot úgy tervezték, hogy az életünk minden aspektusára kiterjedjen. Ennek eredményeképpen a vállalatoknak nem feltétlenül kell megváltoztatniuk alapvető stratégiai megkülönböztető jegyeiket, hanem inkább annak határait kell feszegetniük a metaverzum nyújtotta lehetőségekkel karöltve.

„Senki sem tudja, hová vezethet minket a metaverzum, egyet azonban biztosan állíthatunk: a szellem kiszabadult a palackból, a lendület pedig valószínűleg nem fog sem lelassulni, sem visszafordulni. Valamilyen formában a metaverzum már itt van, és a jól felkészült kiskereskedelmi szereplők számára kínált lehetőségei nagyon izgalmas jövőt ígérnek” – tette hozzá Fazekas István.